TUTSZ: együttgondolkodás a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiáról

A TUTSZ október 1-én kerekasztal-beszélgetést szervezett a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 felülvizsgált kiadásáról, amely Turizmus 2.0-ként vált ismertté.

Az ülésen a szövetség részvevőin kívül a Stratégia körüli csöndet először megtörő Dunakavics Podcast sorozat szerkesztői (Nagy-Szász István és Kovács Balázs) további szakmabeli szakértőként Kovács László (MVI) és Boross Kitti a Corvinus tanársegédje vettek részt.

A heves, konstruktív vitákban részt vett a Szövetség elnöke Holczer Ágnes , alelnökei Kraft Péter és Próbáld Ákos és Karsai Árpád, és mellettükmég sokan a szövetségből. Mint az közismert , a 2021 júniusában elfogadott Turizmus 2.0. dokumentum az ágazati szereplők és turisztikai fejlesztés számára zsinórmértékül szolgáló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) felülvizsgálatát tette szükségessé a járványválság és az elmúlt három évben gyűjtött további tapasztalatok okán.

A 49 szakmai szervezet által elfogadott dokumentum a szektor meghatározó tervezési anyagának tekinthető, amely beavatkozási pontokat, versenyképességét növelő eszközöket, sőt teljesen átalakuló turizmus-szervezeti rendszert határozott meg.

A turizmus szektor általi közös „birtokba vétel” szükségessé teszi, hogy a stakeholderek beszéljenek róla, megvitassák, lefordítsák a mindennapok teendőire, és konszenzus legyen a Stratégiáról.

Szakértők, szakmai szervezetek eszmecseréje segítheti a víziókat, célkitűzéseket és nekirugaszkodásokat felvonultató művet.

A TUTSZ kerekasztalbeszélgetése arra is választ keresett, hogyan szolgálja a Stratégia az új turizmus építését, amelyek fő értékei és adósságai, hogyan tudják a szakma szereplői aprópénzre váltanii a stratégiát.

Az ülés három kérdéssel foglalkozott:

1. Melyek a Turizmus 2.0 hozzáadott értékei, mint a következő tíz év turizmusfejlesztését jól szolgáló részei, elemei?

2. Hogyan fejleszthető tovább a digitális adatvezérelt turizmus képe?

3. Mi az, ami kimaradt a dokumentumból? Milyen további stratégiai elemek építhetnék tovább a koncepciót? Hogyan tudja a szakma használni a dokumentumot?

Részletek a részvevők véleményeiből:

Ø Statégiának tekinthető-e egyáltalán a 450 oldalas dokumentum? Jól szolgálja-e a turizmus szektor fejlődését?

Ø Miért csak a MICE, vendéglátás, a vallási turizmus és az egészségturizmus szakstratégiái jelentek meg az anyagban? Mi az üzenete az aktív-öko és a kulturális ( valamint további örökség) stratégia hiányának?

Ø Miért maradt benne a járványválság dekonjunktúrája ellenére az NTS2030 azon célszáma, mely 2030-ra a Turizmus szektor 16%-os GDP-hozzájárulását tűzi ki célként?

Ø Hogyan érhetjük utol Prágát és zárkózhatunk fel Bécshez a MICE teljesítményben, ha nincs továbbra sem 2 ezer fős-nél nagyobb befogadóképességű kongresszusi központunk ?

Ø Ha létrejön egy korszerű, friss adatgyűjtést és tájékoztatást biztosító rendszer (NTAK), az miért csak az adatvezérelt irányítási döntéseket és a rendszer miért nem a piaci szereplők közvetlen tájékozódását is szolgálja?

A fórum néhány következtetése:

o a Stratégia ellentmondásos részek mellett számos értéket képvisel, érdemes őrizni, tovább gondolni, megismertetni, felvállalni, ami közös, konszenzusos benne, fontos együtt, illetve az üzleti területenként kitalálni: mit, hogy kamatoztathatunk belőle

o ha már megszületésében nem is volt sok egyeztetés a szakmával, fontos lenne, hogy a szerzők a megvalósítása érdekében együtt gondolkodjanak a szakma szereplőivel

o a elmúlt másfél évtized stratégiái azzal a tanulsággal is szolgálhatnának, hogy ami innováció létrejött azt meg kell őrizni, hisz később ugyanazok a megoldások visszatérnek (életminőség alapú megközelítés, külképviseletek hasznossága, TDM-ek kulcsszerepe a desztináció sikerében) azonban az állandó átszervezések, paradigmaváltások nem szolgálják a versenyképességet

o a „számszerűsített stratégiai” célok között a szektornak a GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulásának 16%-os számszerűsítése, inkább az ágazatba vetett bizalom, rokonszenves „nagyot álmodás”, mint reális becslés. (A célszámot a KSH legutolsó e tárgyú szatellit számlái többek között azért sem igazolják, mert a prosperáló időszakban, 2010-2018 között 1,3 szoros hozzájárulás növekedést mutatott, a célszám ugyanakkor 2021-2030 között 4,5-szeres gyarapodást feltételez.)

o a desztinációk lehatárolását, a „nem nevesített”-ként nevesített Budapest megközelítést, a 11 térség térképén kívül rekedt „fehér foltjai” megkülönböztetését a fórum résztvevői nem érzik összhangban a Stratégia nagy szabású stratégiai céljaival

o a szakmai szereplők jobb bevonása a irányítói döntésekbe, érdek érvényesítésének jobb szolgálata, Turizmus Törvény, Vendéglátási törvény témái, mérföldkövei lehetnek az ágazat sikerének

o Az ágazat egészének jobb működését szolgálná, ha „adat-vezérelt ágazatirányítás” mellett a formálódó NTAK „társadalmasítása”, a vállalkozások, az akadémiai szféra (kutatók, oktatási intézmények), bankok, civil szervezetek hozzáférésének biztosítása a létrejött adatbázisokhoz megvalósulhatna.

o A MICE szakstratégát illetően a fórum nyugtázta, hogy a Hungexpo megújulása után a MICE főleg az association ülések lassú újraindulása és a corporate piacon a multi cégek vonakodása és a résztvevők kovid aggodalma miatt a nagy befogadóképességű kongresszusi központ építése kérdéses, így azonban a fejezet célkitűzései: Bécshez felzárkózás ( a 28.000 résztvevő/év budapesti és a 78.000 résztvevő/év bécsi mutatók fényében) irreálisnak tűnnek további infrastruktúrafejlesztés hiányában. Fontos figyelni újabb benchmarkokra, a régióban nagy fogadóképességű versenytársak vannak.

o A 450 oldalas kiadvány több mint felét a 4 szakstratégia teszi ki,(230 oldal). Az Aktív-Öko és az Örökség (kulturális stb.) alágazati stratégia hiánya szembeötlő, de nyilván csak szerkesztési mozzanat, hisz a stratégiai gondolkodás , tervezés (AÖFK stb.) folyik, a hiány csak formailag jelentkezik. A Műhely vezetése és a Dunakavicsok Podcast szerkesztői külön -külön méltatták az Egészségturizmus fejezetet, a Műhely vezetője (Karsai Árpád) a 2014 évi Nemzeti Turizmus Koncepció reinkarnációját láttatta benne, hisz az akkori „stratégia” az Erőt adó Magyarország, gyógyító Magyarország szlogenekkel is párosítva az Egészségturizmust a hazai turizmus fő prioritásának, kitörési pontjának tekintette , és Kovács Balázs is ígéretesnek tartja, hogy a posztkovid időszak turizmusa a lakosság revitalizációja, a betegségek megelőzése megnövekedett igényére építi a turizmus-szolgáltatóipar fejlődését.

o Az ország turizmusának versenyképessége és annak érdemi javítása létkérdés a szakma dolgozói és vállalkozói számára. Ezen a téren egyetértettek a résztvevők azzal a felvetéssel, hogy ez három tényező jövőbeni alakulásától és erősödésétől függ, amelyek a kooperáció, az inkubáció és az adaptáció. A TUSZ mindent el fog követni, hogy katalizátora legyen a maga eszközeivel ennek a három versenyképességi tényezőnek a kedvező alakulásában és nyitott az erről folytatott legszélesebb körű párbeszédre és együttműködésre remélve, hogy elindul a megvalósítás azon a szinten is, ahová a vendég érkezik, ahol a látogatóval valós, vagy virtuális kapcsolat jön létre, azaz a turisztikai szolgáltatók szintjén.

Az ülést a Szövetség Stratégiai Műhelye kezdeményezte, a Műhely vezetője Karsai Árpád moderálta.

Forrás: TUTSZ / Turizmus Online


Árad a Duna, Szentendre felé most ne induljon!

Árad a Duna, Szentendre felé most ne induljon! 

Csak és kizárólag akkor, ha szentendrei lakos.
Elköltözött a látványos fotókiállítás

Elköltözött a látványos fotókiállítás 

Az ingyenes szabadtéri tárlat az ország legszebb képeit mutatja be mintegy 140 fotón.
Hal minden mennyiségben: jön a halfesztivál

Hal minden mennyiségben: jön a halfesztivál 

Az idei ősz igazi vénasszonyok nyarával kecsegtet, melyhez kiváló helyszín a Balaton partja és Siófok.
Szlovénia Oscar-nevezettje is a Szlovén Filmnapokon

Szlovénia Oscar-nevezettje is a Szlovén Filmnapokon 

A program része Szlovénia idei Oscar-nevezettje, a Megváltás kezdőknek.
Franciaország a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége

Franciaország a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége 

A Budapesti Francia Nagykövetség és a Francia Intézet szervezésében bemutatkozik a kortárs francia irodalom és könyvkiadás legjava.
Túlszaporodott egy halfaj a Balatonban - arra kérik a horgászokat, minél többet fogjanak ki közülük

Túlszaporodott egy halfaj a Balatonban - arra kérik a horgászokat, minél többet fogjanak ki közülük 

A következőkből kiderül, mi áll a különös kérés a hátterében.
Különleges kiállítás látható Újpesten

Különleges kiállítás látható Újpesten 

Szeptember 16-án megnyitották Petrazworld, azaz Szabó Petronella utazó blogger fotókiállítását az Újpesti Kulturális Központ Ifjúsági Házában.
Rendkívüli a helyzet: már a teljes BDPST cégcsoport is beszállt a védekezésbe

Rendkívüli a helyzet: már a teljes BDPST cégcsoport is beszállt a védekezésbe 

A cégcsoport többek közt helyszíni munkával, pénzbeli támogatással, adománygyűjtéssel, kamionok és logisztikai kapacitás felajánlásával száll be az árvízi segítségnyújtásba.
Az árhullám Budapest fürdőit is veszélybe sodorhatja

Az árhullám Budapest fürdőit is veszélybe sodorhatja 

A Dunán levonuló árhullám a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. több fürdőjét is érinti.
Több mint 200 design tárgy és műalkotás a 360 Design Budapest kiállításon

Több mint 200 design tárgy és műalkotás a 360 Design Budapest kiállításon 

A felhívásra minden korábbi évet meghaladó pályamű, több mint 90 munka érkezett be

Interjú

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.
Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket

Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket 

Senior Interior designer a Lissoni Associati-nál. A Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének tagja.
Ariana Grüll: Az építészeknek túl kell lépniük a nemzetközi trendek puszta követésén

Ariana Grüll: Az építészeknek túl kell lépniük a nemzetközi trendek puszta követésén 

A Klasszis TopDesign 2024 verseny egyik zsűritagja, Ariana Grüll a tavalyi versennyel kapcsolatos tapasztalatairól mesélt, és arról, hogy mit vár az idei pályaművektől.