A konferencia résztvevőit dr. Rácz András, az Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára köszöntötte és a természeti örökségünk védelmének fontosságát hangsúlyozta. Hazánkban 850 ezer hektárnyi védett terület található, amelyből 300 ezer állami tulajdonban van.

Magyarország - európai összehasonlításban - is kiemelkedő helyet foglal el a védett természeti területeivel. Ezek között őshonos állatok, növények is találhatók. Méltatta a tíz hazai nemzeti parknak a természetvédelemben betöltött szerepét. 

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban is jelentős fejlesztési projekteket valósítottak meg állami támogatással. Ez a kedvező folyamat tovább folytatódik, melyek keretében kutatásokat végeznek az élőhelyek állapotának felmérésére. Ezáltal a szakemberek olyan képet kaphatnak, amelyekre a jövőbeni feladataikat alapozhatják.

Helyi hagyományok és termékek

Ezután a házigazda Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park igazgatója azt emelte ki, hogy az egri konferencia a Natura 2000 programról, az erre vonatkozó területek jelentőségéről szól. Ezeken különleges növény- és állatélőhelyek található, amelyek fenntartása a következő időszakban is a szakemberek fokozott felelőssége és kiemelkedő feladata lesz.

Az előadások sorát Érdiné dr. Szekeres Rozália, a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályának vezetője nyitotta meg. A Natura 2000 területek fontosságáról és nemzeti parki igazgatóságoknak a természetvédelmi kezelésben betöltött szerepéről beszélt. Rövid történeti áttekintést adott azokról az intézkedésekről, amelyeket hazánk európai uniós csatlakozása előtt, illetve a csatlakozást követően eltelt időszakban tettek.

A nemzeti parkok ebben sokféle feladatot látnak el és munkájukat az országgyűlés által 2015-ben alkotott törvény alapján végzik. Így fontos szerepet látnak el - többek között - az adatszolgáltatásban, és a szakvéleményezésekben is. Lényeges a folyamatos tájékoztatás arról, hogy a Natura 2000 fontos szerepet tölt be az értékmentésben, a biológiai sokféleség védelmében és a turisztikai potenciál növelésében.

Kiemelte azokat a törekvéseket is, hogy az egyes területeken a jövőben is jól képviseljék a helyi hagyományokat, és legyen minél több nemzeti parki védjeggyel ellátott termékük. Így például sajtok, mézek, lekvárok, pálinkák, valamint szálláshelyek.

Arra is utalt, hogy 2011-ben az Európai Unió Bizottságának kezdeményezésére vezették be a Natura 2000-díjat, amelyre az idén, szeptember 29-ig várják a pályázatokat. Emellett ebben az évben is május 29-én tartották az Európai Natura 2000 Napját, amelyhez várhatóan hazánk is csatlakozik.

Natúrázás és virtuális füzet

Ezt követően dr. Török Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, arról szólt, hogy a turizmuson túl az élővilágnak mennyire meghatározó szerepe van az életminőségben. Hangsúlyozta, hogy a jól-lét alapja az úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatások révén jut el az emberekhez.

Így például a tisztított vízzel, a biztonságos élelmiszerekkel, vagy a klímaszabályozással. Arról is szólt, kutatásokkal igazolták, hogy a tájak változása mennyire rányomja bélyegét az az élővilág állapotára. Ezért a szakembereknek fel kell mérniük az ökoszisztéma változásait, így hazánkban is elkészítik az ökoszisztéma térképet, amellyel az egyes tájak karakterét jellemzik és utalnak azok turisztikai vonzerejére is.

Ezzel is elősegíthetik a fenntartható erdő- és vadgazdálkodást, illetve a vízi erőforrások megőrzését.
Natúrázzunk! Keressünk új élményforrásokat - mutatott rá előadásában Könczey Réka, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének szakmai vezetője.

Bemutatta azokat az élménypedagógiai módszereket, amelyek a felfedezhető feladatokra irányítják a figyelmet, továbbá a játékos tanulást, a pedagógus és a diákok szoros együttműködését segítik elő. Ebben nagy szerep jut a digitális technikának, a szimulációs játékoknak. Példaként említette a a tanösvények megismertetését szolgáló virtuális füzet megjelentetést és mobil alkalmazását.

Emellett megalkották a Natúrázzunk című kézikönyv sorozatot a pedagógusoknak. Mindezekkel igyekeznek elősegíteni az Európai Unió által meghirdetett, a kiemelt jelentőségű életközösségek és fajok védelmére szóló Natura 2000 célkitűzéseinek megvalósítását.

Magyarországon az erdészetek közül a területileg harmadik legnagyobb Egererdő vezérigató-helyettese Urbán Pál, az erdészetek természetvédelmi szerepéről és közjóléti tevékenységéről beszélt. Kiemelte az erdőknek az idegenforgalomban betöltött funkcióját is, miután azok turisztika attrakciók.

Emlékeztetett, hogy az elmúlt években a hazai erdőgazdaságok a saját forrásaikból, tőkeemelésből és pályázati támogatásokkal fontos közjóléti beruházásokat valósítottak meg. Ezek között a legnagyobb népszerűségnek az erdei vándortáborok rendelkeznek. De fejlesztették az Országos Kék Kör nyomvonalát, szálláshelyeket alakítottak ki, továbbá erdei kis vasutakat és erdei iskolákat is működtetnek.

A következő időszakban az Őrségi Nemzeti Park területén infrastrukturális fejlesztéseket valósítanak meg - jelentette be Kevy Albert, a park igazgatóságának osztályvezetője. Ezeket pedig bevonják a Natura 2000 programba. A fejlesztések épületekre, szolgáltató helyek felújítására vonatkoznak.

Őriszentpéteren létrehozzák a Natura 2000 látogatóközpontot, amely fogadóhely lesz és ahol olyan kiállítást rendeznek, amely az őrségi táj és az emberek kapcsolatát mutatja be az érdeklődőknek. Így például az elsőbbséget élvez az erdők, a gyepek, a vizes élőhelyek világának megismertetése.

Az éjszakai erdő és a földalatti élet

Ezután Leskuné Bikki Dóra, a Hortobágyi Nemzeti park Igazgatóságának oktatási csoportvezetője méltatta azt a pályázatot, amellyel 2019-ig jelentős fejlesztési projektet valósíthatnak meg. Mindez a már meglevő bemutató helyek infrastruktúrájára épülő új célpontok kialakítására, működtetésére és fenntartására szól. Úgynevezett mobil csomagot fejlesztenek tablókkal, játékgyűjteménnyel az informatikai bázisra építve.

Emellett fejlesztik a bemutatóhelyeket is, például a Fecskeház erdei iskolában, illetve a Górési Madárházban. De korszerűsítik a tanösvényeket, valamint a kommunikációs anyagaikat is. Így új kiadványokkal, táblákkal, játszótérrel, természet filmekkel jelennek meg.

A konferencia a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának terület felügyelőjének, Magos Gábornak az előadásával zárult. A szakértő bemutatta a Natura 2000-nek a mátrai tájegységben levő területét mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a feltérképezték a védett madár-, növény és bogárfajok előfordulását hazánk legmagasabb hegyvidéki környezetében. Céljuk, hogy a turisták teljes képet kaphassanak a Mátra élővilágáról.

Ehhez pedig fontos, hogy olyan látogatóközpontot hozzanak létre, amely igazi kaput jelent a tájegység kincsihez. Így Mátrafüreden egy fejlesztési projekt keretében látogató- és oktatási központot hoznak létre, ahol sokféle újdonsággal találkozhatnak majd a vendégek. Így például egy interaktív vulkánnal, tájtörténeti térképpel is, de bemutatják az éjszakai erdő-, illetve a földalatti életet. Lesz denevér tér, továbbá laboratórium, foglalkoztató és vetítő terem, valamint megismerhetik az érdeklődők a madárfészek telepítés módját is.

A találkozó zárásaként a résztvevők az egyetem dísztermében megtekintették a tíz hazai nemzeti parki igazgatóság kiállított posztereit, amelyekkel a legfontosabb látnivalókra hívták fel a figyelmet.

A felsőoktatási intézmény előtti téren pedig a nemzeti parkok pavilonjait látogatták meg, ahol különböző termékeket, kiadványokat, tárgyakat és programokat, a gyerekeknek pedig játékos ismertetőket kínáltak a szervezők.