A Covid-időszámítást megelőző években a turisztikai szektor a magyar gazdaság húzóágazata volt, azonban a 2019-es rekordév után, a világjárvány 2020. márciusi kitörésekor egyik napról a másikra szűnt meg működni. A kormány azonnal és nagyon határozottan lépett, hogy segítse az ágazat talpon maradását, és összehangolt intézkedéssorozattal, több száz milliárd forint értékű támogatással igyekezett enyhíteni az elszenvedett károkat. A legfontosabb cél a munkahelyek megőrzése, a szakemberek pályán tartása és a vállalkozások életben tartása volt.
Adó- és járulékkedvezmények, hitelmoratórium
Az első intézkedések között szerepelt a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségének felfüggesztése és a munkavállalók járulékának csökkentése. Önkormányzati bérleményeknél tilos volt felmondani a helyiségbérleti szerződéseket és emelni bérleti díjakat. A turisztikai vállalkozásokat is segítette a hitelmoratórium. Szünetelt az idegenforgalmi adó és a turisztikai hozzájárulás befizetése is. A munkahelyek megőrzéséhez bértámogatást lehetett igénybe venni, a szálláshelyek a korlátozások miatt nem teljesült foglalások után egy hónapig 80 százalékos kompenzációt is kaptak. Szárnyaltak a SZÉP-kártya-feltöltések annak köszönhetően, hogy minimálisra csökkent az azt terhelő adó, és duplájára emelkedett az éves feltöltés felső összege.
Kamatmentes hitel, áfacsökkentés, pályázati támogatások
Kimondottan a turisztikai szektorban tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára jött létre a Széchenyi Turisztikai Kártya, melynek segítségével a vállalkozások szabad felhasználású, nulla százalékos hitelhez jutottak 250 millió forintig. Az éttermeket a kiszállított ételek 27 százalékos áfájának 5 százalékra csökkentésével segítette a kormány, amikor azok nem fogadhattak vendéget. A vidéki idegenvezetők saját kidolgozású programokkal összesen több mint 100 millió forintra pályázhattak, de támogatáshoz jutottak a fesztiválszervezők, a cigányzenészek és a népzenészek is, több száz millió forint értékben.
Nem álltak le a fejlesztések
A fenti intézkedések a rövid távú válságkezelést szolgálták, azonban hosszú távon a Magyar Turisztikai Ügynökség a fejlesztések folytatásában látta a válságból való kilábalás kulcsát. Ezért újabb lendületet vett a Kisfaludy-program, amelyből 150 milliárd forintot biztosítottak a hazai szálláshelyek megújítására. Ennek köszönhetően a szállodákban, panziókban és magánszálláshelyeken is több ezer megújult szoba várja a vendégeket, egyúttal új munkahelyeket is teremtve.
Forgalomélénkítő kampányok
Mindeközben számos belföldi kampány tartotta ébren az érdeklődést az utazás iránt. Az Együtt, itthon, szabadon – Magyarország visszavár kampányban turizmusban dolgozók csináltak kedvet az utazáshoz, a Budapest visszavár! kampány a fővárost a belföldi turisták körében népszerűsítette. A Jót ettem kampány arra buzdított, rendeljünk házhoz kedvenc helyeinkről. Külföldön szintén több alkalommal intenzív és célzott kommunikáció futott a vidéki Magyarország szépségeinek és Budapest kivételes értékeinek bemutatására.
Bár a Covid még velünk van, az erőfeszítések meghozták a várt eredményt, hiszen a járványhelyzet enyhülésekor és az oltások megjelenésével párhuzamosan meredeken emelkedni kezdtek a vendégszámok, és több vidéki desztináció tavaly már újra elérte a 2019-es szintet.
