Előadása elején elmondta, az ország turizmusát két fő szervezet támogatja: a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), amely a szabályozási, politikai és diplomáciai háttérért felel, valamint a Visit Hungary (VH), amely a piaci szemléletet képviselve elsősorban a turizmus márkaépítését és kommunikációs tevékenységét végzi.

Rámutatott arra, hogy a magyar turizmus jelenleg a GDP 13 százalékát teszi ki. Ehhez képest az lenne a cél, hogy a következő évre ezt 14,2 százalékra növeljék, amely többek között a vendégéjszakák 10 százalékos növekedését is magában foglalja. A tervek szerint – mondja a vezérigazgató – a növekedés a nemzetközi piacok megerősítésével és a belföldi turizmus mérsékelt növekedésével valósulna meg.

A hangsúlyos küldő piacok között szerepel Németország, az Egyesült Királyság, az USA, valamint Kína és Lengyelország.

Mindegyik eltérő turisztikai szokásokkal és szezonális preferenciákkal rendelkezik, és ez lehetőséget ad a szezonális kihasználtság kiegyenlítésére.

A Visit Hungary által összeállított stratégia kiemelt figyelmet fordít arra, hogy Magyarország földrajzi és időbeli látogatottsága kiegyenlített legyen. Elsődleges szempont, hogy a turisták az év minden szakában megtalálják a megfelelő turisztikai kínálatot, így a szezonális túlterhelés helyett az ország egész évben vonzó úti céllé váljon. Emellett az üzleti turizmus fejlesztése, a MICE (Meetings, Incentives, Conferences, and Exhibitions) szektor erősítése is szerepel a tervekben, hiszen ez segít a turizmus által generált gazdasági bevétel növelésében.

„A Liszt Ferenc Repülőtérrel szoros együttműködésben dolgozunk, annak érdekében, hogy tovább javuljon Magyarország nemzetközi elérhetősége” – emelte ki – „hiszen a közvetlen járatok kulcsfontosságúak a turisztikai vonzerő növelésében.”

„Azokkal a piacokkal kell foglalkozni, ahol a legnagyobb növekedéseket tudjuk elérni”

hangsúlyozta a vezérigazgató. Magyarország turisztikai ágazata folyamatosan fejlődik, és egyre nagyobb szerepet kapnak célzott piaci stratégiák az ország vonzerejének növelésében – mind a belföldi, mind a nemzetközi piacon.

A magyar piac jelenleg több mint 180 országból vonzza a látogatókat, ennek érdekében pedig igyekeznek a stratégiai fontosságú piacokra helyezni a hangsúlyt, ezzel növelve a vendégszámot és a tartózkodási időt. Kiemelte, hogy egyedi stratégiát dolgoztak ki minden piacra, figyelembe véve a helyi igényeket, valamint a látogatói motivációkat.

A legfontosabb küldőpiacok

Németország a legfontosabb küldőpiac, ezért költéseik nagy részét erre fókuszálják és hatalmas piac lévén azért is fontos, mert a fővárosi, a balatoni és a vidéki régiót is egyharmad-egyharmad arányban látogatják a német turisták.

A második legnagyobb költéssel az Egyesült Királyságot és az Amerikai Egyesült Államokat célozzák meg, nagyobb hangsúly fektetve az őszi-téli időszakra, hogy minél több utazót tudjanak bevonni az előbbi célcsoportból, míg az USA-val kapcsolatban a légi összeköttetéseken kell dolgozni, de nagy potenciál van az üzleti és a leisure szegmensben is.

Hasonló költéseket terveztek a kínai piacra is, mert az már világosan látható, hogy az innen érkező vendégek nagyobb költéseket generálnak az országban, mint az európai unióból érkező vendégek. Hozzátette, hogy Kínából 21 közvetlen járat érkezik hetente 7 kínai nagyvárosból, a repülőgépek töltöttsége viszont még nem érte el a 65 százalékot, tehát lehet még javítani a számokon.

Oda kell figyelni a lengyel vendégekre is, akik főleg családosan érkeznek hazánkba, és értékes növekedéseket lehet látni a Franciaországból, Spanyolországból és Olaszországból létesült új járatok esetében, látható piaci növekedés van. Remélhetőleg, a háború befejezésével hamarosan elindulnak aktivitások az izraeli piacról, készen állnak arra, hogy aktívan fejlesszék a piacot, mert jelenleg is hihetetlen számú forgalom jön a térségből a nemzetközi helyzet ellenére.

Elmondta azt is, hogy az adatalapú kampánytervezés lehetővé teszi, hogy a döntéseket és a kommunikációs tevékenységeket pontos mérések és előrejelzések alapján történnek.

Magyarország jelenleg egy 16 hónapos tervezési ciklusban gondolkodik, ez alapján kerül összehangolásra a költségvetési és turisztikai igények, illetve folyamatosan elemzi a látogatói adatokat, így javítva a foglalási időszakok kihasználtságát.

Az ország különböző piacokra szabott kommunikációs tematikákat is kidolgozott, amelyek középpontjában az aktív pihenés, a gasztronómia, a családi programok és a kulturális élmények állnak. Emellett az állami kampányok, például a SZÉP-kártya program, további kedvezményekkel ösztönzik a belföldi turizmust, így biztosítva, hogy az elérhető források helyben maradjanak és erősítsék a magyar gazdaságot.