A felsőoktatás készülő átalakításáról tudtunk. Számítottunk arra, hogy a demográfiai folyamatoknak megfelelően, illetve a gazdasági válság hatásaiból következően, valamint a Széll Kálmán tervben rögzítettek miatt az államilag finanszírozott keretszámokat országosan csökkenteni kell.
(Korábbi cikkünket itt olvashatják - a szerk.)
A közgazdasági felsőoktatás, egyik évről a másikra, ráadásul másfél hónappal a jelentkezési határidő előtti ilyen mértékű (4900-főről 250 állami ösztöndíjas férőhelyre történő) csökkentése azonban hidegzuhanyként érte a jelentkezőket és az érintett felsőoktatási intézményeket.
A tanulás és oktatás többéves folyamat. Aki két-három éve üzleti pályára készül, nem tud, nem akar egy hónap alatt műszaki- informatikai pályára átváltani, még ha e szakmák fokozott preferálása az állam részéről, nem vitathatóan, helyes cél is.
A felsőoktatási intézményekben pedig a drasztikus kapacitáscsökkentés zavarokhoz és a hosszú éveken át épített értékek elvesztéséhez vezethet. Amikor 250 állami ösztöndíjas helyről beszélünk a közgazdasági képzések területén, (az érvényben lévő kormányrendelet egyébként a gazdaságtudományi képzések gyűjtőkifejezést használja), akkor 10 szakról van szó, csak, hogy a nagyságrendet érzékeltessem.
Többféle számítási mód létezik a turizmus gazdasági- társadalmi szerepének mérésére. Például a GDP-hez való hozzájárulás, amely 5-8%. De vehetjük a foglalkoztatottak számát is. A Turizmus-vendéglátás szakra jutó néhány állami ösztöndíjas hely ezt nyilvánvalóan nem tudja tükrözni.
A turizmus Magyarország számára stratégiai ágazat kell, hogy legyen. A BGF-en végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei igen jók, köszönhetően a szakmaközeli és színvonalas oktatásnak. Ezt igazolják saját pályakövetési felméréseink, valamint a felsőoktatási rangsorok, amelyekben a BGF turizmus képzését folyamatosan első helyre teszik a munkáltatók és fejvadászok. Végzős hallgatóink elég nagy számban szeretnének vállalkozásokat indítani. A végzett üzleti szakemberek elhelyezkedése országos viszonylatban igen jó.
Ebből persze azt a következtetést is le lehet vonni, hogy akkor a hallgató fizesse meg a tanulmányait akár hitel segítségével is, hiszen jók az esélyei az elhelyezkedésre. Két dolgot azonban nem szabad elfelejteni. Az egyik az, hogy jelenleg, amikor nagyon sok család a devizahitelek terheit nyögi vagy próbál megszabadulni azoktól, a Kormány által nyújtott lehetőségekkel élve, nem biztos, hogy eladósodási stratégiát javasolnak továbbtanulni szándékozó lányuknak-fiuknak. A másik pedig az, hogy az ágazati átlagbér a turizmusban és a vendéglátásban – különösen a kezdő fizetés - nem olyan magas, ez közismert.
A BGF-en a turizmus – vendéglátás képzésen több mint egy évtizedes munkával, külföldi tapasztalatokat is felhasználva alakítottuk ki azt a tantervi struktúrát, amely nemcsak kellő ismereteket, hanem gyakorlati segítséget, sőt kedvet is ad vállalkozások indításához, működtetéséhez.
A turizmus fejlesztése szempontjából fontos annak bázisát jelentő KKV szektor oktatási oldalról történő támogatása. Úgy véljük, hogy eddigi folyamatos megújulási törekvéseink és kezdeményezéseink, amelyek sikeresnek bizonyultak (idegen nyelvű képzés, utazási taniroda, féléves külföldi részképzések, kettős diploma stb.) veszélybe kerülhetnek e drasztikus lépés miatt.
A keretszám szűkítésének és a struktúra átgondolásának szükségességét nem vitatjuk, de annak értékvesztés nélkül, és az innováció lehetőségének megőrzésével kell történnie.
Rendkívül fontos a párbeszédet folytatni a turisztikai szakma, a munkaadók, munkavállalók, és az oktatáspolitika között. A piaci folyamatok és a szakma munkaerő igényei alapján, az ország valós lehetőségeit mérlegelve kellene a keretszámokat kialakítani, mindenképpen számolva az állami részösztöndíj lehetőségével e területen is.
Természetesen mindent megteszünk továbbra is, hogy képzéseink színvonalát megőrizzük és versenyképesek maradjunk mind a magyar, mind a nemzetközi felsőoktatásban – zárta gondolatait dr. Szalók Csilla.