A nemzetközi versenyképesség és a területi felzárkóztatás dilemmáját tükrözi az a tény, hogy a Budapest–Közép- Duna-vidék régió (központi régió) kiemelt fejlettsége dacára a legtöbb, az országot lefedő regionális programokhoz rendelt források összesen egynegyedét kapta. Az indoklás szerint a központi régió gazdasági teljesítménye kiemelkedik az országéból, innen származik a hazai GDP 44,5 százaléka, az egy főre eső GDP itt a legmagasabb, és meghaladja az uniós átlagot. Az itt termelt GDP 78 százaléka, az adóbevételek 50-55 százaléka Budapesthez köthető. Nagy a humántőke-koncentráció, az egy lakosra jutó beruházások értéke másfélszerese az országos átlagnak. A fenti adatok alapján elsősorban Budapestnek, de a régióhoz tartozó egyéb térségeknek is már nemzetközi versenyhelyzetben kell megállniuk a helyüket.

Ugyanakkor Budapesten belül is nagyok az eltérések, a főváros egyszerre nagyon gazdag és nagyon szegény. Ugyanez érvényes a régió egészére, mert Budapest mellett ott a kevésbé fejlett agglomerációs övezet, ráadásul meglehetősen visszamaradott térségek is tartoznak a régióhoz. A régióhoz tartozó kistelepülések polgármesterei közül sokan úgy vélik, Budapest felülreprezentált, náluk viszont nem képződik elegendő saját erő a pályázatok megvalósításához. A civil szervezetek képviselői pedig azt nehezményezik, hogy egész éves aktív egyeztetés után most egy egészen új fejlesztési programot fogadtak el.

A Budapest–Közép-Duna-vidék régió 2007-2013 között kreatív helyként pozícionálja magát. Prioritásai: a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a turizmus minőségi fejlesztése, a kultúra támogatása, a természeti környezet megóvása, valamint a régió erősen eltérő fejlettségű részeinek harmonizálása.

Turizmus az NFT2-ben

Rusznák Imre, a Budapest–Közép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) elnöke többször jelezte, hogy a jelenlegi NFT2- ben a turizmus nem szerepel önálló prioritásként. A gazdaság tartós növekedését pedig a turisztikai ágazat, illetőleg a szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások fejlesztése is szolgálja. A magas hozzáadott értékű tevékenységek között meg kell említeni a turizmust is. A fejlesztési pólusok kijelölésének kritériumai közé fel kell venni a helyi turizmus fejlettségét és vonzását is. A turizmus szervezeti feladatainak ellátásában kiemelten fontos a partnerség, az együttműködés (például a települések, kistérségi társulások desztinációmenedzsmentjének kialakításánál). A turisztikai célú szervezeti együttműködések támogatásának a fejlesztési programok minden szintjén, tehát a kormányzati dokumentumokban is- meg kell fogalmazódnia. A regionális turisztikai szervezetek nemzetközi szintű együttműködései is figyelmet érdemelnek. Rusznák Imre javasolta, hogy a turizmusfejlesztésnek a régiók közötti, a határokon átnyúló, illetve a transznacionális együttműködés felé mutatkozó koherenciája is jelenjen meg. A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai: egészségturizmus; örökségturizmus; kongresszusi turizmus; komplex turisztikai tájékoztatórendszer működtetése; az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása.

Nagy- és kisprojektek a központi régióban

A központi régióban realizálódik a vendégéjszakák 27,9, százaléka, ebből a külföldiek aránya eléri a 43,3 százalékot. A központi régió a nemzetgazdaság turisztikai bevételeihez közel hatvan százalékkal járul hozzá. A régiónak megítélt fejlesztési források 12,1 százaléka fordítható a turizmus és a környezetvédelem támogatására, amelyből a turizmusra csupán hat százalék jut a szükséges huszonkét százalék helyett. Ez más régiók esetében meghaladja a 20 százalékot.

A RIB elnöke szerint a fejlődés érdekében elengedhetetlen néhány nagyprojekt kormányzati szintre emelése:

Az erőteljes lobbizásnak köszönhetően úgy tűnik, hogy a kongresszusi központ már zöld utat kapott, és bekerül a közvetlen finanszírozású turisztikai nagyprojektek közé. A turizmus fejlesztése érdekében a régión belül azonosításra kerültek azok a kisebb térségek, melyek akár önálló desztinációként is megjeleníthetők (Budapest; Dunakanyar, Gödöllő és térsége, Ráckeve és térsége; a Duna-Ipoly Nemzeti Park által lefedett települések; a Tápió-vidék és Cegléd).

A közlekedésfejlesztés, a humánerőforrás-fejlesztés és a természetvédelem (a vízbázisok védelme, a települések zöldfelületeinek megóvása, a parkok, erdők telepítése, a természetiérték- megőrzés) támogatása közvetett vagy közvetlen módon szintén a turizmust segíti.

Pest megyei fejlesztési elképzelések

• Pest megyei termálgyűrű megvalósítása (Tura, Nagykáta, Cegléd, Albertirsa, Ráckeve, Érd, Visegrád, Göd, Gödöllő)

• Gödöllői Királyi Kastély teljes rekonstrukciója, fejlesztése, szálloda, kiállítóhely

• Szentendrén a Castrum projekttel a Pest Megyei Múzeumigazgatóság új székhelye, egy XXI. századi Pest megyei Múzeum és Szentendre város turista-fogadóbázisának létrehozása

• A turai Schossberger-kastély felújítása és egy többcélú termálkomplexum megvalósítása

• A ceglédi termálfürdő mellett szállodaépítés (2007. februárban megnyílik)

• A visegrádi Lepence-fürdő teljes rekonstrukciója, szállodafejlesztéssel

• Golfpálya építése a Tápiószentmártoni Kincsem-parkban

• Szadán egy nemzetközi méretű golfpálya létesítése

• A Pest megyei kerékpárút-hálózat kiépítésének befejezése elsősorban a Duna mentén, Duna–Tisza (Vác–Galgamente–Tápiómente–Abony–Tiszakécske) kerékpárút kiépítése, Vác–Gödöllő és Leányfalu– Esztergom közötti kerékpárút kiépítése, Csepel-szigeti kerékpárút hálózat kiépítése, Zöld út kerékpárosprogram megvalósítása

• Ipoly-hidak újjáépítése a szlovák és magyar települések között, több helyszínen

• Nagybörzsöny–Nagyirtáspuszta–Márianosztra–Szob közötti erdei vasút újjáépítésének befejezése, Nagyirtáspuszta–Szob közötti szakasz elkészítése, kemencei kisvasút meghosszabbítása

• Vácegresen, a volt katonai bázison egy sport-, szabadidős és rekreációs objektum létesítése

• A víziturizmus fogadási feltételeinek kiépítése a Duna mentén, kikötőhálózat kiépítése több településen, nemzetközi és üdülőhajók fogadására (pl. Vác)

• Ráckevei Soroksári-Duna-ág kotrásával a vízminőség javítása, a Kis-Duna partjának rendbetétele

• Ráckevei Duna-ágban vízi és kerékpár- turisztikai fogadóállomások létesítése, Ráckeve termálfürdő-fejlesztésének megvalósítása

• Gastroland-projekt megvalósítása Szob térségében

• Pilismarót–Dobogókő közötti ülőlift felépítése

• Meglévő kavicsbányatavak rekultiválásával szabadidős és horgásztavak létrehozása

• A verőcei, volt Express-tábor hasznosítása

• Visegrádon egy jachtkikötő-komplexum elkészítése a meglévő öbölbe, turisztikai fogadóközpont kialakítása (volt Ágasház területén) és egy 200 szobás 5+1 csillagos szálloda építése a Gizella-majornál

• Domonyvölgyben a Lázár-lovaspark területén szálloda építése

• Zsámbékon a régi rakétabázis területén egy színházi bázis és kulturális centrum, valamint a földi telepítésű Magyar Légvédelem Múzeuma építésének folytatása

Kapcsolódó ábra: Régiónkénti ROP-támogatás összege