A Budapest–Közép-Dunavidék régió gazdasági fejlettsége miatt kikerült az unió által hátrányosnak nyilvánított térségek köréből. Támogatása és fejlesztése ezért nem a felzárkóztatás, hanem a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés operatív programja keretében valósul meg. A térség 2007-2013 között mégis jelentős összegre, 430 milliárd forint közötti fejlesztési forrásra számíthat, nem számítva egyéb (közlekedés, környezet- és energiagazdálkodás, Kohéziós Alap) támogatással megvalósuló projekteket.
Az utazási szakma nálunk egymásra talál. Hirdessen ott, ahol valóban a döntéshozók és a szakma résztvevői olvassák a tartalmat: célzott felületen, nagy eléréssel!
Álláshirdetése nemcsak a Turizmus Online oldalán jelenik meg, hanem hírlevelünkben is, amely naponta több mint 7000 szakmai címzettet ér el – gyorsan, hatékonyan, pontosan.
A nemzetközi versenyképesség és a területi felzárkóztatás dilemmáját tükrözi az a tény, hogy a Budapest–Közép- Duna-vidék régió (központi régió) kiemelt fejlettsége dacára a legtöbb, az országot lefedő regionális programokhoz rendelt források összesen egynegyedét kapta. Az indoklás szerint a központi régió gazdasági teljesítménye kiemelkedik az országéból, innen származik a hazai GDP 44,5 százaléka, az egy főre eső GDP itt a legmagasabb, és meghaladja az uniós átlagot. Az itt termelt GDP 78 százaléka, az adóbevételek 50-55 százaléka Budapesthez köthető. Nagy a humántőke-koncentráció, az egy lakosra jutó beruházások értéke másfélszerese az országos átlagnak. A fenti adatok alapján elsősorban Budapestnek, de a régióhoz tartozó egyéb térségeknek is már nemzetközi versenyhelyzetben kell megállniuk a helyüket.
Ugyanakkor Budapesten belül is nagyok az eltérések, a főváros egyszerre nagyon gazdag és nagyon szegény. Ugyanez érvényes a régió egészére, mert Budapest mellett ott a kevésbé fejlett agglomerációs övezet, ráadásul meglehetősen visszamaradott térségek is tartoznak a régióhoz. A régióhoz tartozó kistelepülések polgármesterei közül sokan úgy vélik, Budapest felülreprezentált, náluk viszont nem képződik elegendő saját erő a pályázatok megvalósításához. A civil szervezetek képviselői pedig azt nehezményezik, hogy egész éves aktív egyeztetés után most egy egészen új fejlesztési programot fogadtak el.
A Budapest–Közép-Duna-vidék régió 2007-2013 között kreatív helyként pozícionálja magát. Prioritásai: a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a turizmus minőségi fejlesztése, a kultúra támogatása, a természeti környezet megóvása, valamint a régió erősen eltérő fejlettségű részeinek harmonizálása.
Turizmus az NFT2-ben
Rusznák Imre, a Budapest–Közép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) elnöke többször jelezte, hogy a jelenlegi NFT2- ben a turizmus nem szerepel önálló prioritásként. A gazdaság tartós növekedését pedig a turisztikai ágazat, illetőleg a szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások fejlesztése is szolgálja. A magas hozzáadott értékű tevékenységek között meg kell említeni a turizmust is. A fejlesztési pólusok kijelölésének kritériumai közé fel kell venni a helyi turizmus fejlettségét és vonzását is. A turizmus szervezeti feladatainak ellátásában kiemelten fontos a partnerség, az együttműködés (például a települések, kistérségi társulások desztinációmenedzsmentjének kialakításánál). A turisztikai célú szervezeti együttműködések támogatásának a fejlesztési programok minden szintjén, tehát a kormányzati dokumentumokban is- meg kell fogalmazódnia. A regionális turisztikai szervezetek nemzetközi szintű együttműködései is figyelmet érdemelnek. Rusznák Imre javasolta, hogy a turizmusfejlesztésnek a régiók közötti, a határokon átnyúló, illetve a transznacionális együttműködés felé mutatkozó koherenciája is jelenjen meg. A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai: egészségturizmus; örökségturizmus; kongresszusi turizmus; komplex turisztikai tájékoztatórendszer működtetése; az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása.
Nagy- és kisprojektek a központi régióban
A központi régióban realizálódik a vendégéjszakák 27,9, százaléka, ebből a külföldiek aránya eléri a 43,3 százalékot. A központi régió a nemzetgazdaság turisztikai bevételeihez közel hatvan százalékkal járul hozzá. A régiónak megítélt fejlesztési források 12,1 százaléka fordítható a turizmus és a környezetvédelem támogatására, amelyből a turizmusra csupán hat százalék jut a szükséges huszonkét százalék helyett. Ez más régiók esetében meghaladja a 20 százalékot.
A RIB elnöke szerint a fejlődés érdekében elengedhetetlen néhány nagyprojekt kormányzati szintre emelése:
• korszerű, nagykapacitású kongresszusi központ létesítése Budapesten;
• a ferihegyi gyorsvasút teljes szakaszának (Bp., Nyugati pu. – Ferihegy 2) kiépítése;
• korszerű, európai színvonalú nemzetközi hajóállomás létesítése.
Ezeken túl elengedhetetlen
• a műemlék gyógyfürdők komplex szolgáltatásfejlesztése, gyógyszállodák hálózatának felújítása;
• a wellnessturizmus (például egészségközpontok) fejlesztése;
• a város szimbólumaiként is megjelenő műemlékek (kiemelten a világörökségi helyszínek, múzeumok, például Várnegyed és „Várszoknya”) rekonstrukciója;
• A világörökségi helyszínekhez kapcsolódó, azokat élményszerűen bemutathatóvá tevő és különböző tájékoztató szolgáltatások kialakításához kapcsolódó fejlesztések (ennek keretében egy ún. „fővárosi látogatóközpont”, Erzsébet tér helyszínnel);
• a rendezvények alapjait jelentő kulturális intézmények (például szabadtéri színpadok) rekonstrukciója.
Az erőteljes lobbizásnak köszönhetően úgy tűnik, hogy a kongresszusi központ már zöld utat kapott, és bekerül a közvetlen finanszírozású turisztikai nagyprojektek közé. A turizmus fejlesztése érdekében a régión belül azonosításra kerültek azok a kisebb térségek, melyek akár önálló desztinációként is megjeleníthetők (Budapest; Dunakanyar, Gödöllő és térsége, Ráckeve és térsége; a Duna-Ipoly Nemzeti Park által lefedett települések; a Tápió-vidék és Cegléd).
A közlekedésfejlesztés, a humánerőforrás-fejlesztés és a természetvédelem (a vízbázisok védelme, a települések zöldfelületeinek megóvása, a parkok, erdők telepítése, a természetiérték- megőrzés) támogatása közvetett vagy közvetlen módon szintén a turizmust segíti.
Pest megyei fejlesztési elképzelések
• Pest megyei termálgyűrű megvalósítása (Tura, Nagykáta, Cegléd, Albertirsa, Ráckeve, Érd, Visegrád, Göd, Gödöllő)
• Gödöllői Királyi Kastély teljes rekonstrukciója, fejlesztése, szálloda, kiállítóhely
• Szentendrén a Castrum projekttel a Pest Megyei Múzeumigazgatóság új székhelye, egy XXI. századi Pest megyei Múzeum és Szentendre város turista-fogadóbázisának létrehozása
• A turai Schossberger-kastély felújítása és egy többcélú termálkomplexum megvalósítása
• A ceglédi termálfürdő mellett szállodaépítés (2007. februárban megnyílik)
• A visegrádi Lepence-fürdő teljes rekonstrukciója, szállodafejlesztéssel
• Golfpálya építése a Tápiószentmártoni Kincsem-parkban
• Szadán egy nemzetközi méretű golfpálya létesítése
• A Pest megyei kerékpárút-hálózat kiépítésének befejezése elsősorban a Duna mentén, Duna–Tisza (Vác–Galgamente–Tápiómente–Abony–Tiszakécske) kerékpárút kiépítése, Vác–Gödöllő és Leányfalu– Esztergom közötti kerékpárút kiépítése, Csepel-szigeti kerékpárút hálózat kiépítése, Zöld út kerékpárosprogram megvalósítása
• Ipoly-hidak újjáépítése a szlovák és magyar települések között, több helyszínen
• Nagybörzsöny–Nagyirtáspuszta–Márianosztra–Szob közötti erdei vasút újjáépítésének befejezése, Nagyirtáspuszta–Szob közötti szakasz elkészítése, kemencei kisvasút meghosszabbítása
• Vácegresen, a volt katonai bázison egy sport-, szabadidős és rekreációs objektum létesítése
• A víziturizmus fogadási feltételeinek kiépítése a Duna mentén, kikötőhálózat kiépítése több településen, nemzetközi és üdülőhajók fogadására (pl. Vác)
• Ráckevei Soroksári-Duna-ág kotrásával a vízminőség javítása, a Kis-Duna partjának rendbetétele
• Ráckevei Duna-ágban vízi és kerékpár- turisztikai fogadóállomások létesítése, Ráckeve termálfürdő-fejlesztésének megvalósítása
• Meglévő kavicsbányatavak rekultiválásával szabadidős és horgásztavak létrehozása
• A verőcei, volt Express-tábor hasznosítása
• Visegrádon egy jachtkikötő-komplexum elkészítése a meglévő öbölbe, turisztikai fogadóközpont kialakítása (volt Ágasház területén) és egy 200 szobás 5+1 csillagos szálloda építése a Gizella-majornál
• Domonyvölgyben a Lázár-lovaspark területén szálloda építése
• Zsámbékon a régi rakétabázis területén egy színházi bázis és kulturális centrum, valamint a földi telepítésű Magyar Légvédelem Múzeuma építésének folytatása
Forrás: Pest megye Önkormányzati Hivatala Művelődési és Turisztikai Osztálya
Szerdától lehet asztalt foglalni a tavaszi Országos Étterem Hét rendezvényre, amelyen több mint 200 vendéglátóhely, köztük 14, Michelin-ajánlással rendelkező étterem menüiből lehet majd választani.
A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Éliás Balázs navigációs tiszttel nemzetközi karrierjének állomásairól, egy óceánjáró fedélzetén végzett munkájáról és a tengeri hajózás mindennapi kihívásairól beszélgettünk.
Tihanyi Klárát, a HUNGEXPO stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük, aki a Lyonból indult SIRHA mintájára létrehozott hazai eseményt a kezdetektől fogva szervezi és irányítja.
