Turizmus Trend: Az ön személyében olyan emberfelelős az ország légi közlekedési ügyeiért, aki nem csupán látott már repülőt, hanem maga is gyakorolja a repülést.

Márton Attila: 1979 óta repülők aktívan. Rendelkezem szakszolgálati engedéllyel vitorlázó és motoros gépre, van kereskedelmi pilóta engedélyem, oktatói és műrepülői képesítésem is

Turizmus Trend: Hosszú út vezetett a miniszteri biztosi pozícióig?

Márton Attila: A Fidesz képviselőjeként 1998 óta vagyok a párt légi szakértője, az erre vonatkozó törvénykezési munka szakmai felelőse. De mindig is a közlekedési és gazdasági ügyekkel foglalkoztam, illetve tagja vagyok az Országgyűlés Gazdasági és költségvetési bizottságának is. Múlt év szeptemberében kezdtük meg az ágazat feltérképezését, a szakmai lépések előkészítését. Kormányra jutásunkat követően pedig Fellegi Tamás miniszter úr, kinevezett és rám bízta a légi ügyekkel kapcsolatos feladatok koordinálását, stratégia megalkotását, javaslattételek benyújtását illetve egy hosszabb távú menetrend felépítését. Utóbbihoz tartozik a vagyonelemekkel kapcsolatos stratégiai feladatok kidolgozása, tehát nem napi, operatív feladatok ellátásáról van szó

Turizmus Trend: Rengeteg tennivaló. Elég lesz rá a rendelkezésre álló félév?

Márton Attila: A jelenleg hatályos közigazgatási törvény szerint miniszteri biztos hat hónapra nevezhető ki egy konkrét feladat ellátására. A kinevezés azonban meghosszabbítható. Ha a miniszter úr úgy látja, hogy nem dolgoztam hiába, meghosszabbíthatja a megbízatásom.

Turizmus Trend: Többször felmerült korábban, ön is megjegyezte, hogy a területnek nincs igazán gazdája. (A kormányváltásig a közlekedésnél felelős tárcánál azonos főosztályhoz tartozott a hajózás és a légügy - a szerk.)

Márton Attila: A terület nem működött hatékonyan. Készítettünk egy leltárt az állami vagyonnal kapcsolatban, melyből kiderült: a területnek nem volt gazdája, illetve az állami vagyonnal való gazdálkodásnak sem. Legjobb példa erre a Malév. A cég 2007-es privatizációját követően sem létezett egy világos, az állam által jóváhagyott, az állam által támogatott stratégia. Folyamatosan egy tőkehiányos helyzetben és állapotban tartották a légitársaságot. Ezzel szemben a jó gazda áttekinti az adott cég helyzetét, készít rá egy stratégiát, ehhez rendel forrásokat. Ez konkrétan a Malév esetében azt jelenti, hogy fel kellett volna tőkésíteni a céget.

Már a privatizációkor látszott, hogy szerkezeti átalakításokat is el kellett volna végezni a cégnél, hiszen veszteséges évek vannak a cég mögött. Szükséges lett volna a cég átalakítására vonatkozó tervre, részletes piacelemzésre, mely alapján megmondható, milyen kihívásokra kell megfelelni. Ez nem történt meg. Ehelyett úgy álltak a helyzethez, hogy ez gond, foglalkozni kell vele, szabaduljunk meg tőle. Egy eleve évek óta tőkehiánnyal küszködő céget úgy privatizáltak, hogy nem kötötték ki a leendő tulajdonosnak: a cégben tőkét kell emelni. A Malévet e helyett hitelekkel terhelték meg, hitelekkel működtették. Ez dupla teher. A működés és kamatok kitermelése változatlan struktúra mellett szinte lehetetlen. Azt, hogy ez katasztrofális következményekkel jár, látnia kellett volna az akkori pénzügyminiszternek is.

Turizmus Trend: Mit lehet itt tenni?

Márton Attila: Meg kell vizsgálni, hogy jogilag milyen minősítésbe tartozik ez a szerződés. Mi vállaltuk, hogy július 20-ig áttekintjük a többségi állami tulajdonba kerülésig tartó időszakot. Megvizsgáltuk a tranzakciókat, hiteleket, a cég finanszírozása és működtetését. Tiszta világos képet akartunk rajzolni, ezt meg is tettük. A húsz oldalas anyagban leírjuk a cégnél az elmúlt három évben történt gazdasági folyamatokat, tételesen felsoroltuk az orosz fél pénzügyi tranzakcióit, a hitelnyújtás feltételeit, illetve az állami szerepvállalás részleteit összegszerűen, tételesen.

Turizmus Trend: Nemrég történtek személyi változások a Malév vezetésében. Nagyobb lett-e így az immár többségi tulajdonos magyar állam mozgástere az orosz féllel szemben?

Márton Attila: Nem, mert a visszaállamosításkor született ötoldalú szerződés értelmében az előző kormány az orosz Vnyesekonom Bank (VEB) részére 5%-ért cserébe olyan lehetőséget biztosított, hogy minden 50 millió forintot meghaladó pénzügyi tranzakció fölött a VEB hozzájárulása kell. Ennek köszönhetően a kormány mozgástere változatlan. De a nemzetközi üzleti világban is elismert névvel rendelkező emberek révén az állam hatékonyabban tudja végezni az irányítást. Illetve ezen emberek személye garancia, hogy az állam valóban a jó gazda gondosságával fog majd őrködni a saját vagyona fölött.

Turizmus Trend: Tehát a mozgástér változatlan.

Márton Attila: Egyelőre marad az 50 milliós határ. Az államnak nincs más módja, mint hogy tárgyaljon a VEB-bel, ez nem is volt kérdés, hiszen hiába a 95%-os tulajdonrész, ha a tényleges irányítást és a cég stratégiáját alapvetően meghatározó dolgokban az állam nem tud tenni semmit. Majd meglátjuk, mit sikerül az orosz félnél elérni.

Turizmus Trend: Addig is az adófizetők pénzébe kerül a Malév. Meddig tarthatja el az állam az évek óta veszteséges légitársaságot?

Márton Attila: A Malév finanszírozása hosszú távon jelenlegi formájában nem biztosított. De Brüsszelben sem néznék jó szemmel, ha az állam folyamatosan finanszírozna egy szabadpiacon működő vállalkozást. Tehát, mindenre kiterjedő strukturális átalakításra van szükség. Át kell világítani a Malév kereskedelmi politikáját, útvonalhálózatát, menetrendjét. Ezt meg kell finanszírozni, de hosszú távon az állam nem tudja, nem is teheti meg, hogy a társaság működését finanszírozza.

Turizmus Trend: Mit jelent ez a költségvetésnek?

Márton Attila: Sokféle szám röpköd a levegőben. Amíg az orosz féllel nem kötöttünk konkrét megállapodást, nem tudjuk, mi mennyi, milyen kötelezettségek terhelik a Malévet, addig erre nem lehet választ adni, addig nincs egy összeg. Amikor már tudjuk, mik a lehetőségeink, lehet majd számolgatni.

Turizmus Trend: Mi lehet a Malév szerepe a régióban?

Márton Attila: Évtizedek óta kiváló kapcsolatai és pozíciói vannak a Malévnek Észak-Afrikában és a Balkánon, melyeket erősíteni kell. Ugyanakkor pontosan ki kell számolni, mire van igény. Erősíteni kell a charter forgalmat, mely hihetetlenül visszaesett az utóbbi időkben. Azt is világosan látni kell, hogy az utasoknak csak egy része repül „point-to-point”. A Balkánról jó menetrenddel jelentős lehet az átszálló forgalom, tanácsos erősíteni a oneworld szövetségen belüli pozíciónkat is. Emellett alapvető átalakítás szükséges a Malév kereskedelmi politikájában.

Turizmus Trend: Szintén tervezik a Budapest Airport Zrt. privatizációs szerződésének felülvizsgálatát. Hogy áll a vizsgálat?

Márton Attila: Még nem jutottunk el a vizsgálat megkezdéséig. A BA élén, az igazgatóságban és a felügyelő bizottságban pár hete történtek a személycserék. Ők kérhetnek ki a BA-tól hivatalosan olyan anyagokat, amelyek vizsgálatát követően a szakértők megállapítják, hogy történt-e olyan események, melyek intézkedéseket vonnak maguk után.

Turizmus Trend: Alaposan leszerepelt utóbb a BA az uniós biztonsági vizsgán.

Márton Attila: A biztonság kérdése teljes egészében a repülőtér üzemeltetőjének felelőssége. A magyar állam gesztust gyakorolt azzal, hogy amikor híre jött Ferihegy leminősítésének, kezdeményezte az NFM révén egy tárcaközi bizottság felállítását. A Sváb Zoltán, közlekedési helyettes államtitkár vezette bizottság a minisztérium, a BA, a rendőrség, a nemzetbiztonság és a határőrség képviselőinek részvételével végzi feladatát. Viszont az állam nem tudja kidolgozni a részletes intézkedési tervet a repülőtér helyett.

Turizmus Trend: Hány repülőtérre van szüksége ennek az országnak? Számos, sokszor átgondolatlan repülőtér-fejlesztésre volt példa az elmúlt két évtizedben.

Márton Attila: Volt idő, amikor az önkormányzatok ölre mentek azért, hogy legyen egy repülőterük. Ma már látszik, hogy sok esetben ez sajnos teljesen koncepciótlan volt, csak a vagyonhoz, a tulajdonhoz ragaszkodtak. Előfordult olyan eset is, hogy spekuláltak, milyen jó lesz ilyen-olyan területnek a repülőtér. Arra azonban sajnos kevés helyen van világos elképzelés és stratégia, hogy repülőtérként üzemeltessék a területet. A helyzet az, hogy mindenki az államtól várja a csodát, ez viszont így nem működik. A repülőtér tulajdonosának kell rájönnie, milyen módon tudja a repülőteret gazdaságélénkítésre felhasználni. Ezeket a repülőtereket az állam menedzselheti Ha tulajdonos rendelkezik világos stratégiával, akkor számíthat az állam támogatására. Az állam segítheti a repülőtereket és a környezetükben lévő befektetőket, egy ipari parki kialakítási támogatásával, vagy olyan szabályozással, ami a repülőtér működését javítja.

Turizmus Trend: Szükségünk van belföldi légi forgalomra, vagy ráhordóra?

Márton Attila: Ezt a piac fogja eldönteni. Ha lesz rá konkrét igény, akkor lehet. Azt a piaci potenciált viszont nem látom az utasforgalomban, ami a belföldi járatok mögé állna. Kicsi ország vagyunk, így nem versenyképes a belföldi forgalom.