Mindezek szakmai hátterének megteremtéséhez jelentős segítséget nyújtanak az északi régió múzeumaiban és a felsőoktatási intézményeiben dolgozó néprajz kutatók, akik Egerben találkoztak és közösen értékelték eredményeiket. Ez alkalomból dr. Petercsák Tivadar egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága Néprajzi Munkabizottságának elnöke a szakmai munka és a turizmus kapcsolatáról tájékoztatta a Turizmus Online- t. Elmondta, az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb az igény arra, hogy az alkalmazott néprajzi kutatások újabb eredményeit bemutatva a szakemberek miként járulhatnak hozzá a turisztikai kínálat bővítéséhez a régióban. Ebben meghatározó szerepük van a három megyében levő múzeumoknak, amelyek jelentős gyűjteményekkel rendelkeznek.

Dobó István, matyók, palócok és társaik

 A professzor kiemelte a Balassagyarmati Palóc-, a Miskolci Herman Ottó-, az Egri Dobó István Vár-, valamint a Mezőkövesdi Matyó Múzeum ebbéli szerepét, ahol állandó- és időszakos kiállításokra igyekeznek egyes témákra ráirányítani a turisták figyelmét. Egerben például 2010-ben országosan is kiemelkedő tárlatot rendeztek a Dobó István Vármúzeum híres játékgyűjteményéből, amelyet 20 ezer turista - főleg családok - tekintettek meg. Ezt a tárlatot azután Miskolcon, Mezőkövesden, Csehországban és Lengyelországban is sikerrel mutatták be. A témában pedig tudományos konferenciát is szerveztek.

A múzeum az idén egy családtól vásárolta meg az úgynevezett Schreiber-féle miniatűr papírszínház díszleteit és figuráit, közel ezer darabos készletet. Ehhez 23 német nyelvű szövegkönyv is tartozik, így 23 színházi előadást tarthatnak, például az Ali baba és a negyven rabló, vagy a Grand kapitány gyermekei című művekből. A papírszínház kellékeit jelenleg restaurálják és várhatóan a múzeum játékgyűjteményével együtt egy állandó egri kiállítóhelyen mutatják majd be a turistáknak. Emellett a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében található és a Szlovákiába átnyúló gömöri településekre jellemző festett bútorokból, illetve ácsolt ládákból jövőre Rozsnyón, aztán Hevesen és Egerben rendeznek kiállítást. Dr. Petercsák Tivadar arra is utalt, hogy Nógrád megye településein jelentős erőfeszítéseket tesznek a helyi palóc viselet felújítására.

Érdemes pályázni

Ehhez a hitelesség érdekében nyújtanak szakmai segítséget a néprajz kutató szakemberek. Emellett Nógrád megye országosan is kiemelkedik a népi vallásosság kutatásában is, melyről publikációk jelentek meg. Ennek keretében rendeztek nagysikerű vándorkiállítást a Balassagyarmati Palóc Múzeumban, ahol az öltöztető Mária szobrokat és az ezekhez kapcsolódó szokásokat, hagyományokat mutatták be. Napjainkban egyre több olyan pályázati lehetőség kínálkozik ahhoz, hogy a települések támogatást nyerjenek el a népi hagyományok eredeti tradícióinak bemutatására.

Ehhez szintén jelentős szakmai segítséget nyújtanak a néprajzosok. Így például Borsod megyében Tokaj-hegyalján - a világörökségi helyszínen - , a régi szőlőművelési- és a szüreti hagyományok feltámasztására törekszenek, amely turisztikai látványosságot jelenthet a jövőben. Ennek érdekében az egykori Baksus járás - szüreti felvonulás -, továbbá az erdőbényei bodnár tánc és az erdőhorváti perec sütés feltámasztására tettek javaslatot. Monok, Tokaj és Mád együttműködésével ugyancsak szeretnék a szőlészek, és a kádárok védőszentjének Szent Orbánnak az egykori kultuszát visszaállítani. Monokon pedig várhatóan helyreállítják a kálváriát, amellyel a búcsújárást kívánják erősíteni.

Újra divatban a fertálymesterség

 A professzor arra is kitért, hogy Egerben élő hagyomány a fertálymesterség, amely a középkortól a 19. századig több hazai városban is jellemző volt. Ma már viszont csak a hevesi megyeszékhelyen maradt meg és 1996-ban újították fel. A fertálymesterek - akik karitatív munkát is végeznek - , azóta is részesei Eger nevezetes eseményeinek, így például a szüreti felvonuláson, az adventi gyertyagyújtáson, vagy a Bikavér ünnepen turisztikai látványosságot jelentnek a jellegzetes köpenyükkel, botjaikkal. Nemrég mint élő hagyománynak, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe való felvételét terjesztették fel, melyet hamarosan elbírálnak. Azt is tervezik, hogy a közeljövőben az egri Servita Udvarban - ahol az országos hírű Kopcsik Marcipánia is látható - állandó kiállítást nyitnak a fertálymesterség történetének bemutatására, amely újabb látványossága lesz a városnak.

Tájházak sokasága

 Az utóbbi években Észak-Magyarország településein is számtalan tájházat nyitottak a népi építészet, a régi mesterségek, a kézművesség, a népi iparművészet emlékeinek bemutatására. Ebben élen járt Heves megye - többek között - olyan megőrzött értékekkel, mint a parádi Palócház, a vagy siroki-, a kisnánai Tájház, a noszvaji Gazdaház, illetve a régióban a tardi Tájház, a gömörszőlősi Falumúzeum megnyitásával. Ezek létrehozásához szakmai hátteret és fontos információkat nyújtottak a néprajz kutatók is.