A Loire-völgyében fellelhető impozáns méretű Château de Blois királyi kastéllyal szemben látható szerény homlokzatú kétemeletes villa, minden egész órában teljesen átalakul. Az ötperces transzmutáció ráadásul elégé meghökkentő és ijesztő módon zajlik le. Eleinte apró zörejeket, majd hörgéseket hallunk, később egy emberi szóval meg nem fogható hátborzongató zenét, végül az épület ablakaiból hat sárkány úgy dugja ki a fejét, hogy tűhegyes farkát a padlástér egyik ökörszemén át kinyomja, illetve az egyik karja hosszú karmaival összeroppantja az egyik erkélyrácsot. Az attrakció során persze hamar kiderül, hogy a performanszt bemutató, egyenként 6,21 méter hosszúra kialakított sárkányfejek, az 1,37 méter hosszú íves karmok, illetve a közel 6 méter hosszú sárkányfarok egy tökéletesen összerakott mechanikai óra, amely a házban működő Mágia Múzeumra próbálja felhívni a turisták figyelmét.
A bonyolult kivitelezésű, több motor által meghajtott installációt 1998-ban állították fel Michel és Jean-Pierre Hartmann művészek. A mérnöki diplomával is rendelkező szakemberek ezzel a szerkezettel kívántak tisztelegni a város nagy szülötte, a híres mágus, az 1805-ben született Jean-Eugène Robert-Houdin francia bűvész előtt. (Hudin neve annyira ismert volt a mágia a XIX. század világában, hogy a magyar származású amerikai illuzionista, Harry Houdini is tőle kölcsönözte a nevét.) A sárkányokat egyébként korszerű anyagokból, szénszálból és epoxi gyantából építették meg. A külsejüket a szemközti, XII. Lajos által építtetett 564 szobás kastély belső- és külső falfelületein elhelyezett dekoratív motívumok, sárkányok és szalamandrák ihlették.
Robert-Houdin egyébként egy nagyon tehetséges illuzionista, szemfényvesztő, feltaláló, és több – az utókor számára érdekesnek tűnő – mechanikus elven működő óra gyártója volt. Leszármazottai 1981-ben azzal a feltétellel ajándékozták Blois városának az épületet, hogy az ott fellelhető valamennyi mágikus tárgyat, 170 darabból álló bűvészkelléket és közel 200 furmányos kivitelezésű óraalkatrészt bemutatják a nagynyilvánosságnak. (A bűvész kellékei egyébként annyira népszerűek voltak már mesterük korábban is, hogy George Méliès korai filmes is többször felhasználta az épületet és a kellékeket filmforgatásai és színházi előadásai számára.)
A francia mágus múzeumában – a sárkányokon kívül – látható még egy olyan rotunda is, amelynek a peremén „alakváltó” tárgyak által jelenítik meg a mágia történelmét, „amelyek a zene ütemére hol eltűnnek, hol átalakulnak a beléjük rejtett szerkezeteknek köszönhetően. A szervezők a körbástya mellett felállítottak egy életnagyságú kaleiodoszkópot is, illetve egy optikai illúziókkal működő sakktáblát, ahol a bábuk – állítólag – mindenfajta külső mozgatás nélkül „találják ki” a „velük” játszó turisták sakklépéseit. Természetesen a bábukat és az azt mozgató mechanikát Robert-Houdin cége tervezte és kivitelezte. A felsőbb emeleteken az óragyártás kulisszatitkait, valamint az optika és a villamos energia korai tudományos kutatását mutatják be.
A harmadik emeleten az Uri Gellert is leleplező Gerard Majax illuzionista agyszüleményét, a „hallucinoscope” berendezést állították ki a szervezők, amely Jules Verne 20 ezer tengeri mérföld mély víz alatti világába vezet be. A Mágia Háza többi emeletén számos híres varázsló (pl.: Joseph Pinetti), fizikus, építész és feltaláló (pl. Buatier De Kolta, a sakkozó törököt ábrázoló robot miatt Kempelen Farkas, Georges Méliès) portréját, varázslatos trükkjeiket mutatják be, amelyeket rendszerint kiegészítenek Jean Eugène Robert-Houdin szellemében bemutatott esti műsorokkal és bűvészmutatványokkal.
Forrás: GyártásTrend