A lelket ápolni kell, Szatmáry szerint a kormány ezt az elmúlt két évben számos intézkedés formájában megtette. Felülvizsgálták az eddigi turizmusfejlesztési stratégiát az Új Széchenyi Tervnek megfelelően. Előkészítésre kerültek a turizmus- és attrakciófejlesztést segítő regionális operatív programok. Átdolgozták a cafeteria-rendszert; bevezetésre került a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP) és az Erzsébet-utalvány. Jóllehet, az Üdülési Csekknek még év végéig tart a kifutása, így a kintlévő még 10 milliárd forintnyi csekk értéke gazdára talál a szolgáltatóknál. Ehhez hozzá jön az az idei évre SZÉP-kártyából a szálláshelyi szolgáltatókhoz befolyó 10 milliárd forint. Ezzel a belföldi turizmus jár jól, mely terület fejlesztése Szatmáry elmondása szerint a következő két év egyik kiemelt feladata.
Szintén a közeli jövőbe mutat
a Balaton térségével való intenzívebb foglalkozás, melyre a számokat nézve szükség lehet - véli Szatmáry, aki szerint vissza kell hozni a „Balaton régi fényét”. Arra nem tért ki, hogy a fénykor az NSZK-NDK családi találkozók évtizedeit, vagy a 1990-es évek silány minőségű rablógazdálkodását, avagy a Reformkort, esetleg a századforduló „békéjét” jelentik. Szintén a következő két év feladatának nevezte egy „Kárpát-medencében megjelenő nemzeti szállodalánc” megteremtését, Magyarország térségi gasztronómiai központtá válását, a fesztiválok áttekintését, hogy a „fesztiválok országa” legyünk. Mindez azonban nem kizárólag a kormányzat feladata - intett Szatmáry. A szakmának is részt kell venni - tette hozzá. Különösen a TDM szervezeteknek és Magyar Turizmus Zrt-nek lesz ebben szerepe; nekik kiemelt feladatuk a fizetőképes vendégek megszerzése, a minőségi turizmus irányába történő elmozdulás.
Mindezek megvalósulásával Szatmáry elmondása szerint az ágazat oroszlánrészt vállal a Fidesz által még a 2010-es kampányban megénekelt 1 millió munkahely megteremtésében. Ez a turizmus nélkül nem képzelhető el - hívta fel a figyelmet. Az ágazat magas élőmunka igényére világított rá Balog Ádám, az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára. A szállodaipart példáként hozva Balog elmondta: míg bevételi szinten az iparág 1,5%-ot tesz hozzá a GDP-hez, addig a munkapiaci részesedése 4%-ra rúg, ezért foglalkoztatás szempontjából kiemelten kezelendő.
A nemzetgazdaság szíve azonban több sebből vérzik
derült ki a szakma szereplőinek előadásaiból. A fejleszteni kívánt balatoni térségben nem ért véget a válság Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke szerint. Észrevételét megerősítette Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM szövetség elnöke, aki ismertette: régi és Új Széchenyi Terv fejlesztései ide vagy oda, az elmúlt 10 év során 10%-kal csökkent a szálláshelyi bevétel. A vendégéjszakák száma ötről 4 millióra esett, a desztináció minden fejlesztés ellenére hanyatlik. Elvándorlás és munkanélküliség egyaránt sújtja. Ezek miatt nem lesz képes versenybe szállni nemhogy nyugati vetélytársakkal, de még saját régiós társainkkal szemben is alulmarad. Szerinte a helyzeten sokat segíthetnek a TDM-ek. Ha megváltozik például a szolgáltatók tulajdonosi szemlélete. Utóbbi Bóka szerint is hagy kívánnivalót maga után. Szerinte sok a potyautas, aki inkább nem lép be a TDM szervezetekbe, hanem mástól várja, hogy megoldja a térség turizmusfejlesztését.
Egy a gyógyírek közül a Kovács Balázs (Magyar Turizmus Zrt. osztrák képviseletének vezetője) szerint az osztrák példa lehet. Nyugati szomszédunktól másolandó lehetne egy turizmus bank megalapítása, így nem az uniós forrásoktól várnák a fejlesztési támogatásokat a hazai szolgáltatók. Az országmarketingre szánt források növelése szintén segíthet. Ausztriában Kovács elmondása szerint a magyar összeg hétszeres áll rendelkezésre, miközben a vendégéjszakák száma hatszorosa a magyarénak.
A szakmai előadók szerint változtathat a helyzeten egy megfelelő Turizmus Törvény. Ez azonban a jelen formájában túl centralizált Kovács Balázs szerint. Úgy véli, nem elég hogy a törvény szava szerint a turisztikai stratégia készítése a miniszter hatásköre, abba a szakmát a legszélesebb körből be kell vonni.
Örökzöldként
ezúttal is szóba került az ágazatot sújtó adóterhek mértéke. A csökkentésre ezúttal sem kaptunk megnyugtató választ, hiába ígérte meg fűvel fával együtt 2010. májusi meghallgatásakor Matolcsy György hivatalba lépésekor. Balog Ádám azzal nyugtatott: a turizmussal foglalkozó KKV-k adminisztrációs terheit lehetne csökkenteni, melyhez kéri az egybegyűltek segítségét. Majd vigasztalt: az egykulcsos adó miatt különben is 5-600 milliárd maradt az emberek zsebében, amiből turizmusra is több jut.
De juthatna több abból is, ha a települések kezébe adott idegenforgalmi adóból (IFA) többet csepegtetnének vissza az önkormányzatok a TDM-ek kasszájába. Kovács Balázs szerint akár 90%-ot a megfelelő működéshez. Ez is kell ahhoz, hogy az önkormányzatok turisztikai feladata az legyen, amit a TDM annak lát - tette hozzá. Addig is a szervezetek ki vannak szolgáltatva az önkormányzatoknak, pályázaton kapott pénzük csak a puszta működéshez elég - ismertette Hoffmann Henrik.
A törvénytervezet parlamenti vitájában elhangzott többi előadásról itt olvashat.