A modern építészet emblematikus alkotásai erős karaktert kölcsönözhetnek a városnak, és jelentős turistavonzó látványosság lehet belőlük. Ha Sydney tengerparti, vitorlabontogató Operaházára, a bilbaói Guggenheim Múzeumra vagy a párizsi Louvre üvegpiramisára gondolunk, igazat kell adnunk nekik. Sok főváros városképének meghatározó elemeivé váltak az épített, magaslati kilátó célját is szolgáló különféle szerkezetek. Párizsban az Eiffel-torony, Bécsben a Práter óriáskereke, a London Eye ilyen elgondolás jegyében született. A Citadella – amely mindmáig nem találta meg igazi jelenkori funkcióját – ideális hely lehetne hasonló kilátó számára. A Budapest Eye-elképzelés körül már formálódnak a tervek. A 19. században – mielőtt az osztrákok átépítették volna a rebellis várost kordában tartó erődöt – Csillagvizsgálót működtetett itt az egyetem. Arra is használták, hogy két póznán, egyegy gömb alakú fűzfa kosár felhúzásával jelezzék a Dunán két irányból érkező hajóforgalmat. Konzultációk alapján tervezte a Citadellára Rosta S. Csaba, a RAS Építész Kft. tervezője Budapest új magaslati kilátóját: Budapest Szemét.

A Szabadság-szoborhoz közeli kilátógömb acélpóznán kúszna fel és le, 50 méteres magasságba utaztatva mintegy 1,5–2 turistabusznyi utast. A tartóoszlopon mozgatott kabinban a padló kivételével minden üvegből lenne. A 15 percig a magasban tartózkodó üveggömbből páratlan körpanoráma tárulna a látogatók elé. A Budai Várhoz közel eső, második üveggömb pedig a Rondella belső udvarát lefedő, lebegő tetőként szolgálhatna, helyet adva az alatta lévő hotel és étterem különtermének. A terv szerint mód nyílna a Rondella ma nem használt lapostetején elegáns terasz kialakítására, az ott lévő rendezetlen antennák esztétikus elhelyezésére. A tervet a Központi Tervtanács neves építészekből és művészettörténészekből álló tagjai továbbgondolásra méltónak találták.