A szervezők semmit sem bíznak a véletlenre: április közepétől tömegekkel tesztelik a sanghaji expó kapacitásait. Bár hivatalosan csak május elsején nyitják meg a kapukat, április 22-én ötvenezer, egy napra rá 100 ezer, azt követően félmillió kiválasztott kínai árasztja el a kiállítási területet, hogy kiderüljön: az infrastruktúra, a jegykiadó automaták, a parkolók és buszjáratok, az éttermek és a beléptető rendszerek bírják-e a strapát. Ottjártunkkor még igencsak döcögött a gépezet: az előkészületekről egy időben és egy napon tudósító 40(!) újságíróstáb csak némi várakozás után tudta beküzdeni magát a még épülő pavilonok közé. Márpedig a fél éven át tartó hatalmas show igazán próbára teszi majd a szervezőket és a technikát is. A kiállításra összesen hetvenmillió vendéget várnak, döntő részben kínaiakat. Egy napijegy 170 juanba, azaz ötezer-ötszáz forintba kerül. A külföldiek közül a legnagyobb számban japánokra számítanak, hiszen nekik csak egy ugrás átrepülni Sanghajba.
Az előzetesen bemutatott pavilontervek szerint igazán érdemes lesz akár csak néhány napra ellátogatni Sanghajba az idén, az expó ugyanis minden idők legnagyobb és leglátványosabb kiállítása lesz. A részt vevő országok egymást múlták felül a kreativitásban, a meghökkentő ötletekben – és persze a költekezésben is. (A koppenhágai kis sellő például még sohasem hagyta el „őrhelyét, a sanghaji expó idejére azonban odaszállítják…)
A kiállítás jelmondatát – „Jobb város, Jobb élet” – meglehetősen tágan értelmezték a részt vevő nemzetek: a spanyol pavilon egymásra rakott lábtörlőkre emlékeztet, az angol „szirmát” bontó tüskés-világító rájára, a román pedig egy nagy zöld almára. A lebontott gyártelep helyén sokmilliárdos beruházással épülő pavilonok közül természetesen a kínai lesz a legnagyobb – a piros pálcikákból összerakott épület ráadásul a zárás után is megmarad, nem úgy, mint a pavilonok többsége, amelyeket elbontanak.
Kozmopolita metropolisz Sanghaj különleges helyet foglal el a kínai városok között, hiszen itt már az elmúlt évszázad kezdetétől jelentős számban éltek bevándorló európaiak. Kozmopolita jellegét még a maoista időben is megőrizte, az elmúlt másfél évtizedben pedig szinte robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A város átszelő folyó túloldalán, a rizsföldek helyén ma hatalmas és kecses felhőkarcolók állnak, az utakon luxusautók suhannak, az áruházak és üzletek pedig állandóan zsúfoltak. A fogyasztói kultúra még a hagyományait oly szorgosan ápoló kínaiakat is „megfertőzte” – s ennek csak az egyik jele a Haibao népszerűsége. A kiállítás kék színű, mókás kabalafigurája szinte minden elképzelhető változatban kapható: kulcstartótól az embermagasságú bábuig, aranyplakettől az ágyneműhuzatig. A Haibao-boltokban egy vagyont hagynak a vásárlók – feltéve, hogy nem az üzlet előtt ácsorgó feketeárusoktól veszik meg kedvelt kabalabábujukat – negyedáron! |
Egy város átalakulása
A külföldiek számára azonban nem csupán az expó, de maga a város is tartalmaz meglepetéseket és érdekességeket. A 20 milliós Sanghaj hatalmas erőfeszítéseket tett azért, hogy a kiállítás idejére minden működjön.
Teljesen felújították a régi rakpartot, a Bundot, korszerűsítették a közlekedést – már 18 metróvonal szeli át a várost –, környezetbarát taxikat vettek, és csaknem 4000 önkéntest képeztek ki a vendégek fogadására. Sanghajban már most meglepően tiszták az utcák, villámgyors mágnesvasút – Maglev – repíti a reptérről a városba a turistákat, és persze márciusra befejeződnek a szállodaépítések is. Februárban egy új, évi 40 millió utast kiszolgáló új repteret is avattak – a munkálatok az első kapavágástól alig két (!) év alatt fejeződtek be. A város központjában egy sor hatalmas – és szép kivitelű – hotel várja az expó vendégeit. A négyés ötcsillagos Howard Johnson, a Sofitel, a Radisson és társaik mellett több száz megfizethető árú, két- és háromcsillagos hotel van a központhoz közel. A városi közlekedés a hatalmas forgalom miatt néha kaotikus, de a metró mindenhova elvisz és roppant olcsó.
Magyar bemutatkozás
Az expó magyar pavilonját Lévai Tamás tervezte. Ez ugyan nem lesz olyan különleges, mint a nagy országok méregdrága palotái, de vélhetőleg így is sok vendéget vonz majd. A kívül-belül faoszlopokkal borított épület az erdő és a város párhuzamát mutatja – a pavilonon belül ráadásul hang- és fényhatások is kísérik majd a fel-le mozgó fahasábokat. A sejtelmesen vonzó pavilon főszereplője a Gömböc lesz. A különleges magyar találmány – amelynek két fix pontja van, és úgy működik, mint a keljfeljancsi – már most meghódította a helybelieket. A magyar kiállítás bemutató sajtótájékoztatóján az újságírók és fotósok egyszerűen megrohanták a Gömböc ott bemutatott példányát: mindenki fényképezni akarta, és játszani szeretett volna vele.
Mivel az alig ezer négyzetméteres pavilon nem nyújt lehetőséget nagyobb produkciók bemutatására, a magyar kulturális program jórész ezen kívül zajlik majd. A Népek Parkjában augusztus végén két héten keresztül lesznek magyar műsorok. A Mecsek táncegyüttes, az Experidance, Palya Bea – összesen 200 magyar művész mutatkozik be az érdeklődőknek. De lesz Robert Capa-fotókiállítás, és külön városnéző túrán ismerkedhetnek meg az érdeklődők Hudec László munkásságával, a felvidéki magyar építész ugyanis majd hetven épületet tervezett és épített a múlt század húszas, harmincas éveiben Sanghajban. Ezek egy része ma is látható. A kínaiak nagyon büszkék a magyar építészre, és becsben tartják alkotásait. A Park Hotelt éppen a közelmúltban újították fel – benne márványtábla emlékeztet alkotójára.
Repülős tippek
Májustól nem lesz túlzottan egyszerű eljutni Sanghajba, mert az odarepülő gépek már most is telt házzal üzemelnek. A legrövidebb utat a Finnair kínálja Helsinkin keresztül, az északi sarkkörön át tartó útvonal ugyanis közel két órával rövidebb, mint a Lufthansa frankfurti átszállással közlekedő járata. A Budapest–Pekinget közvetlenül repülő Hainan-járat lenne elvileg az ideális, de a kínai fővárosban terminált kell váltani, ami csak akkor jó ötlet, ha valaki néhány napos pekingi tartózkodással szeretné fűszerezni az expótúrát.
Bár a megnyitásig még jó néhány nap van hátra, annyi már most bizonyos, hogy a sanghaji kiállítás ismét csúcsot dönt, és méltán pályázhat a legcsillogóbb világbemutató címére.
Szuperexpresszek A korszerű reptérről a világon egyedülálló mágnesvasút repíti a központba az utast. A Maglev szédületes sebességgel, mindössze hét perc alatt teszi meg a 30 kilométeres távolságot. A 460 kilométer/órás csúcssebességet is elérő vasútra egy jegy csak 50 jüanba, azaz 1500 forintba kerül. Kihagyni vétek! Az ország egyébként erőteljes szupervonat- fejlesztést hajt végre. Ennek eredményeként 2012-re 13 ezer kilométer hosszú expresszvonat-hálózat köti majd össze Kína nagyvárosait, 2020-ra pedig 20 ezer kilométerre nő a hálózat. A több száz kilométeres sebességgel robogó vonatok az ország lakosságának 90 százalékát elérik, s így jelentős konkurenciát teremtenek a légi forgalomnak. |