Egyedül Tirolban több mint kétszer annyi vendégéjszakát töltenek el egy évben, mint egész Magyarországon. Természeti adottságaik mellett jól szervezett közérdekű turisztikai szervezeteiknek és jó törvényeiknek köszönhetik e sikert – ismertette a helyzetet Kapus György, az Österreich Werbung közép-európai regionális képviseletének vezetője a MUOSZ turisztikai szakosztálya előtt. A turizmus irányítása a tartományok feladata, mindegyik saját turisztikai hivatallal rendelkezik. Az osztrák településeket – turisztikai felkészültségük szerint – négy kategóriába sorolják, és különböző mértékű idegenforgalmi adót vetnek ki rájuk. Az így beszedett pénz 40 százaléka a településé, 10 százalékot a tartományi turisztikai hivatal kap, 50 százalékot helyi turisztikai promócióra és információra fordítanak. A helyi idegenforgalmi szövetségek döntenek a marketingcélú összegek felhasználásáról. A gazdasági kamarai tagság kötelező, a kamara szabályozza az oktatást, nélküle nem hozható a turizmust érintő törvény, és javaslata döntő a támogatások odaítélésénél.
Az osztrákok ügyelnek arra, hogy az uniós támogatások kérdésében egységesen lépjenek fel. Burgenland például az összes, fejlettebb tartomány egyetértésével a turizmus céljaira megpályázható uniós források oroszlánrészét (93 millió euró vissza nem térítendő támogatás) kapta meg.
Ausztria egészséges védekező álláspontot képvisel a brüsszeli bürokratákkal szemben. Ha a HACCP túlzó feltételeinek a falusi gazdaságoknál évszázadok óta készített termékek hagyományos előállítási módja nem felel meg, legfeljebb a tiroli sonkát, az alpesi házi sajtot és tejtermékeket nem exportálják. Ám továbbra is a hagyományos eljárással készítik, és belföldön, főként a falusi turizmusban, a piacokon értékesítik. A szőlősgazdák a „heurige”-ékben saját borukat mérhetik; a szőlősbirtokon töltött nyaralás egyre népszerűbb. Az Unió előírásai szerint nem támogatják a mezőgazdaságot, de a kisgazdaságok adómentességet kapnak.
