"Ez az alkotás az eredménye a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program során megfogalmazott számos pozitív kezdeményezés egyikének, amely arról szólt, miként tudjuk a felújított köztereket vonzóbbá, barátságosabbá, emberibbé tenni" - mondta Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely fideszes polgármestere avató beszédében.

A politikus a téren megjelent több száz érdeklődő előtt megjegyezte: a 37 négyzetméter nyilvánvalóan sok pozitív és negatív kritikát kap majd, de elgondolkodtatja az embereket és ezzel el is éri a célját.

Pierre Vasarely, a magyar származású Victor Vasarely világhírű képzőművész unokája, az Aix-en-provence-i Vasarely Alapítvány elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy figyelemre méltó alkotás született, és ez jó alap Pécs, valamint nagyapja egykori franciaországi lakhelye, Aix-en-Provence kapcsolatának szorosabbra fűzéséhez.

Makra Zoltán és Palatinus Dóra 37 négyzetméter című installációja azután készülhetett el, hogy a képzőművészek az alkotás terveivel első díjat nyertek a Dél-dunántúli Építész Kamara és az Aix-en-provence-i Vasarely Alapítvány tavaly meghirdetett nemzetközi köztéri művészeti pályázatán.

A köztéri művészetek fejlesztését szolgáló pályázatot elsőként Pécsen hirdették meg, a tervek szerint ettől kezdve minden harmadik évben más és más európai városban írják ki, lehetőséget adva a pécsi születésű Victor Vasarelyről elnevezett díj elnyerésére.

A pályázat a baranyai megyeszékhelyen olyan, az épített környezet társadalmi és kulturális funkcióit erősítő új köztéri műalkotás tervezését várta el európai alkotóktól, melyre példát jelenleg nem találni a baranyai megyeszékhely közterein.

A bírálók Makra Zoltán és Palatinus Dóra terveit harmincnégy pályamunka közül értékelték a legjobbnak. A művészek a pécsi bányászlakótelep harminchét négyzetméteres típuslakásának térbeli dimenzióját dolgozták fel, ehhez a negyven éve a lakótelepen élő Rózsi néni otthonának térbeli szerkezete szolgáltatott mintát.

Az otthon paramétereit megjelenítő installáció negyvenöt fokban megdől, váza acél, a falait élénk, színes síküveg lapok határolják. Benne méretarányosan megtalálható a konyha, a fürdő, a folyosó és a másfél szoba, pontosan olyan elrendezésben, ahogy az a lakásban is látható.

A Pécs nyugati részén 1956 és 1972 között épült Uránváros egykor a modern, kényelmes otthont, a biztos megélhetést adó munkahelyet, a megbízható szociális ellátórendszert jelentette a pécsieknek. Mára a bánya bezárt, a lakók nagy része kicserélődött. Az alkotás ugyanakkor kifejezésre juttatja azokat a társadalmi feltételrendszereket, melyekben ma is minden környéken lakó osztozik.