Az eseményen beszédet mondott dr. Hende Csaba, honvédelmi miniszter, aki megkerülhetetlen alapműnek nevezte a somogyvári Szent Egyed-monostor történetét, régészeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti jelentőségét összegző, s a 30 évnyi, hatalmas régészeti feltárást, és annak eredményeit bemutató könyvet, és kiemelte, hogy mindent el kell követni annak érdekében, hogy ismert legyen és beépüljön a magyar köztudatba.
A szakma képviseletében Dr. Buzás Gergely, múzeumigazgató, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatója mutatta be a könyvet, majd Bakay professzor megosztotta a résztvevőkkel, hogyan kezdte meg az 1970-es években a somogyvári bencés apátság romjainak régészeti feltárását, mely 4 m mélyen, törmelékek alatt szunnyadt s hogyan sikerült három évtized kitartó munkájával közel 130 ezer lelet és kétezer kőfaragvány révén az egyik legnagyobb, hazai, Árpád–kori, bencés monostort, László király egykori sírhelyét és apátságát megismerni.
A könyvbemutatón Ráckevei Anna színművésznő felolvasta az „Ének Szent László királyról” című, 1500 körül keletkezett művet, és Szent László király 1091 nyarán, Oderisius, monte-cassinói apáthoz írt levelét, mely a legkorábbi, Magyarországon íródott levél, melynek szövege ismert.
A Somogyvár, Szent Egyed-Monostor című monográfia ajánlott tudósok, kutatók, és lelkes amatőrök részére egyaránt, akik érdeklődnek a XI. századi Árpád-kori és románkori magyarországi emlékek tudományos feldolgozása iránt.
Koppány herceg vára, Somogyvár, a középkorban jelentős kultikus és kulturális központ volt. Apátsága, amely a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, több mint 900 évvel ezelőtt épült a Szent László király által behívott francia bencés szerzeteseknek. Egyes szakértői vélekedés szerint az ott élő szerzetesek az apátság falai között vetették papírra a legkorábbi magyar nyelvű szövegemléket, a Halotti Beszéd és Könyörgést. Negyven évig itt volt a nyughelye a kolostoralapító magyar lovagkirálynak, Szent Lászlónak. A várfallal körülvett kolostort és a templomot a török veszély erősödésekor hagyták el a szerzetesek, később végvárként szolgált, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett. Az 1983 óta nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánított romegyüttes a feltárások és rekonstrukciók után napjainkra igazi látványossággá vált.
A könyvet kiadja a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, a Respenna Bt és a Koronás Kerecsen Kiadó közreműködésével.