K: Hogyan lehetséges az, hogy itthon nem belépni kell az Artisjushoz, hanem kilépni a közös jogkezelésből?

V: A magyarországi jogi modell a skandináv példát követő, ún. kiterjesztett közös jogkezelés. Ez azt jelenti, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál bejegyzett jogkezelő szervezet képviseleti joga kiterjed az adott műfaj valamennyi szerzőjére, kivéve azokat, akik kifejezetten tiltakoznak ez ellen.

A mi véleményünk szerint a magyar jogalkotó azért ezt a megoldást választotta, mert ez a megoldás adja a legnagyobb jogbiztonságot a felhasználók számára, akiknek így nem kell ellenőrizniük, hogy az általuk használt zenék joga biztosan benne van-e a jogkezelő repertoárjában.

A megoldás másik oldala, hogy a szerző nagyon egyszerűen, mindössze egyetlen egyszerű nyilatkozat megtételével tiltakozhat az Artisjus jogkezelése ellen; erre az Artisjus formanyomtatványt is elérhetővé tesz.

K: Amennyiben minden papírforma szerint haladna, mennyi időbe telne egy ilyen kiléptetési folyamat?

V: A kiléptetési folyamat egy adott szerzőre nézve egyetlen nap alatt lefolytatható. A Universal zeneműkiadó, amely egyik részrepertoárját kívánta a CloudCasting útján közvetlenül képviseltetni Magyarországon, ezt a részrepertoárt akarta kiléptetni 2012-ben. A Universal azért járt nehezebb utat, mert itt nem a szerzők, hanem helyettük a zeneműkiadó akart eljárni. Ehhez pedig igazolni kell, hogy a kiadó valóban képviseli az érintett sok száz szerző jogait – ez a szerződések gondos megőrzését, előkeresését, majd a benyújtott iratok Artisjus általi feldolgozását igényli.

K: Mi az oka annak, hogy az Artisjus a jogtulajdonos – az Artisjus kérésére amerikai közjegyzői hitelesítés és állami bélyegzővel igazolt – nyilatkozata ellenére, „nem látta bizonyítottnak”, hogy valóban a jogtulajdonos tette a nyilatkozatot?

V: Nem erről van szó: a Universal azt nem igazolta, hogy a szerzőktől a – sokszor több zeneműkiadó útján vezető – jogszerzési láncolat folyamatosan megvan. A mellékelt dokumentumok sok esetben világosan igazolták, hogy egyes zeneműkiadók (nem a Universal!) valóban megszerezték a szerzőktől dalok jogait, de azt nem, hogy az adott zeneműkiadó ezeket a jogokat átadta volna a Universalnak. A nyilatkozatot pedig a Universal írta alá, azaz ezt a feltételt rá vonatkozóan kellett vizsgálnunk.

K: A CloudCasting a Universal amerikai elnökének személyes, írásos megbízásával hozta Magyarországra a szolgáltatást. Ehhez képest Önök miért állítják azt, hogy a CloudCastingnak nincsen joga az adott zenei katalógust forgalmazni? Hogyan lehetséges, hogy a Universal jogásza/jogi igazgatója mást mond, mint a vállalat elnöke?

V: A Universal megbízta a CloudCasting Kft.-t egy repertoárja jogainak kezelésére, majd később ezt a képviseleti jogot visszavonta. A két nyilatkozat tehát nem mond ellent egymásnak, hanem egy olyan üzleti döntést jelez, ami menet közben megváltozott. Állításunkat egyébként a Universal által rendelkezésünkre bocsátott írásos nyilatkozata alapozza meg, amelyet honlapunkon is közzétettünk.

K: A CloudCastingot a Universal kiadó egyik partnerének jegyzik a szakmában. Önök ez miért nem ismerik el?

V: Természetesen elismerjük, hogy ez így volt korábban. A Universal zeneműkiadó azonban visszavonta képviseletét a CloudCasting Kft.-től, ezt velünk a Universal közölte írásban és ezt jeleztük honlapunkon is.

K: Miért akadályozzák a CloudCasting piacra lépését? 

V: Az Artisjus nem akadályozza a CloudCasting piacra lépését: egyszerűen annyi történt, hogy a Universal zeneműkiadó egyetlen esetben sem tudta a hazai jogszabályoknak megfelelően a szerzőig visszavezetve igazolni a jogszerzési láncolatot. Az Artisjus ezért utasította el a jogkezelési kilépést, kizárólag jogi érvek alapján, amelyek jogszerűségét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is megerősítette.

K: Igaz, hogy a 40 kilónyi dokumentáció feldolgozásakor szándékosan húzták az időt?

V: Nem; ilyen mennyiségű jogi dokumentum átnézése hosszú időt igényel. Jogászaink soron kívüli munkavégzéssel is megtettek mindent, hogy határidőre, még az év vége előtt elvégezzék a feladatot, és ez sikerült is. A Universal nagyon részletes, minden benyújtott iratot pontosan értékelő választ kapott. Megjegyezzük, hogy a Universal a benyújtásra rendelkezésre álló idő (2012. január-szeptember) legvégén adta be a nyilatkozatot.

K: Milyen kifogással állt elő az Artisjus az utolsó pillanatban? Miért csak az egyeztetés végén jöttek elő ezzel?

V: Nem történt ilyen. Az Artisjus már a kilépésre nyitva álló határidő (szept. 30.) lejárta előtt időben jelezte a Universalnak, hogy milyen feltételeknek megfelelő kilépési nyilatkozatot kell tennie, és az eljárás során végig, következetesen ehhez tartottuk magunkat.

K: Igaz, hogy a kérdéses zenei katalógus soha nem szerepelt az Artisjus adatbázisában, és hogy a katalógusban szereplő amerikai szerzők és előadók soha egyetlen fillért sem kaptak a magyar Artisjustól?

V: Ezeknek a műveknek regisztrált magyarországi elhangzásai mindeddig nem voltak, így ezekre jogdíj nem keletkezett. A műveket ugyanakkor nemzetközi adatbázisok segítségével azonosítjuk, abban az esetben, ha regisztrált elhangzásuk alapján rájuk jogdíjat osztunk fel.

K: Mennyit veszít évente az Artisjus azon, ha eleget tesz a CloudCastingot megbízó zenészek kilépési kérelmének?

V: A kilépési nyilatkozat elfogadása nem függ attól, hogy az Artisjus mennyit veszíthet vele: a nyilatkozat érvényesülése csak egyértelmű és világos jogi feltételek meglététől függ .
Pontos becslésünk nincs arra nézve, hogy a CloudCasting útján történő jogosítás mekkora veszteséget jelentene, bár a külföldi példák azt mutatják, hogy az üzletek túlnyomó része inkább választja az ismert dalokat, hazai és nemzetközi slágereket is tartalmazó világrepertoárt, mint az ismeretlen előadókat és dalokat felsorakoztató repertoárokat. Bár a Universal zeneműkiadó valóban világsztár zenészeket is képvisel, a szóban forgó részrepertoárja nem ezek dalaiból áll, hanem a nagyközönség számára ismeretlen felvételekből.

K: Mi az oka annak, hogy az Artisjus díjszabása jóval magasabb, mint a CloudCastingé? Pontosan mekkora a különbségről beszélhetünk? Az Artisjus is tudna olcsóbb lenni?

V: Nem összehasonlítható dolgokról beszélünk. A Cloud Casting egy szűk, kizárólag külföldi zenei repertoárt kínál. Az Artisjus ellenben a hazai és nemzetközi zenei piac összehasonlíthatatlanul bővebb választékát képviseli. Az Artisjus révén a jogdíj 82%-a eljut az alkotókhoz. A jogdíjak mértékét természetesen lehetne csökkenteni, de ez a zeneszerzőkhöz, szövegírókhoz jutó bevételt csökkentené, ami veszélyeztetheti a zene újratermelését, új dalok születését. Ezért nekünk alapvetően az a célunk, hogy tarifáink visszatükrözzék az adott vállalkozásban a zene hozzáadott értékét, és nem az, hogy egyre olcsóbban kínáljuk a ránk bízott jogokat.

K: A CloudCasting állítása szerint általuk „közvetlenül és kiszámítható módon” kapnának biztos pénzt a jogtulajdonosok. Az Artisjus ezt nem tudja számukra biztosítani?

V: Az Artisjus teljesen átlátható módom működik, hiszen olyan egyesület, amelynek működését maguk az érintett szerzők ellenőrzik folyamatosan. Emellett gazdálkodásunkat független könyvvizsgáló, valamint az állam felelős szerve, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is ellenőrzi.

A CloudCasting kizárólag külföldi jogtulajdonosok (zeneműkiadó) felé számolna el, az Artisjus ezzel szemben a belföldi szerzőkhöz is juttat a jogdíjakból – azok kb. 50%-át.

K: Miért kapnak mégis kevesebb jogdíjat a magyar művészek, mint uniós társaik?

V: A magyar művészek nem kapnak kevesebb jogdíjat, mint uniós társaik. Az Artisjus kezelési költségét maguk a szerzők állapítják meg, választott testületeik útján. Mértéke 2012-ben 17,91% volt, tehát a magyar művészek a beszedett jogdíj 82%-át kapják meg. Ez a mérték a nyugat-európai átlagnak felel meg, és a kelet-közép-európai régió átlagánál jelentősen magasabb.

K: Igaz, hogy egy budapesti étterem többet fizet a háttérzenéért, mint egy uniós társa?

V: A felvetés ebben a formában erős csúsztatás. Valóban könnyen elképzelhető, hogy egy jól menő budapesti étterem többet fizet, mint egy német kisvárosban működő kiskocsma. Ezek a különbségek azonban országhatáron belül is megvannak, hiszen a díjszabás kialakítása arányosságra törekszik: a vendéglátóhely profilja, elhelyezkedése, nyitva tartása, befogadó képessége egyaránt számításba kerül. Ráadásul a különböző országok jogkezelőinek díjszabását nem könnyű összevetni, mert a fizetendő jogdíj megállapítása jelentősen eltérő.

A mi célunk az, hogy a magyar piacon a zene hozzáadott értékét megpróbáljuk visszatükröztetni; akkor végezzük jól a munkánkat, ha ez úgy sikerül, hogy nem szorul vissza a zenefelhasználás. Mi úgy látjuk, hogy ebből a szempontból nézve eredményesen dolgozunk: az emberek nem panaszkodnak arra, hogy az üzletekben, vendéglátóhelyeken országszerte csönd venné őket körül: évente 30-40 ezer üzlet szolgáltat zenét úgy, hogy jogdíjat is fizet érte.

K: Mi az oka annak, hogy egy-egy magyar kisvállalkozásnak havonta többtízezer forintot számláz az Artisjus? 

V: Egy átlagos, megyeszékhelyen működő, 22 óráig nyitva tartó étterem napi 605 Ft jogdíjat fizet a szerzőknek, előadóknak és kiadóknak. Mi azt gondoljuk, hogy ez a mérték jól tükrözi a zene hozzáadott értékét az adott étterem sikeréhez.

Ugyanakkor természetesen folyamatosan figyeljük díjszabásunkat, hogy még jobban közelítsük az egyes régiók, helyszínek jogdíját a zene ottani értékéhez. Ebben számítunk a vendéglátó érdekképviseleti szervezetek észrevételeire is, akikkel folyamatos az egyeztetés a díjszabás tekintetében.