– Az ősi tit­kok­kal, kul­ti­kus épít­mé­nyek­kel te­li or­szág an­­nyi­ra von­zó cél­pont, hogy az uta­zó ha­mar „meg­fer­tő­ző­dik”, har­ma­duk biz­tos vis­­sza­tér. Gyak­ran elő­for­dul, hogy uta­sa­ink, mi­u­tán meg­íz­lel­ték a kü­lö­nös at­mosz­fé­rá­jú vi­dé­ket, hos­­szab­bí­tást kér­nek, ami­re egy­elő­re van le­he­tő­ség a hely­szí­nen – mond­ja az iro­da­ve­ze­tő. A Budapesttől ke­ve­sebb, mint négy­órá­nyi­ra hul­lám­zó Vö­rös-ten­ger té­len-nyá­ron kel­le­mes hő­mér­sék­le­tű, a nagy kékség alatt meg­bú­vó kü­lön­le­ges ál­lat- és nö­vény­vi­lá­ga tö­me­gé­vel csá­bít­ja ide a bú­vá­ro­kat és a vi­zek sze­rel­me­se­it.

A lát­ni­va­lók bő­sé­ges kí­ná­la­tá­ból az iro­da igyek­szik a le­he­tő leg­töb­bet meg­mu­tat­ni. Ilyenek Lu­xor vá­ro­sa, a Ki­rá­lyok Völ­gye, a Memnon ko­los­­szu­sok, a Hatsepszut temp­lom és a Kar­nak temp­lom. Lu­xor a pa­lo­ták vá­ro­sa. Ke­le­ti ré­szén emel­ke­dik a Kar­nak szentéjegyüttese, ame­lyet egy­kor az Is­te­nek tisz­te­le­té­re emel­tek, szem­közt a nyu­ga­ti par­ton el­he­lye­zett ki­rály­sí­rok­kal. Jel­leg­ze­tes osz­lop­csar­no­ka egye­dül­ál­ló­vá te­szi a vi­lá­gon. A Ki­rá­lyok Völ­gyé­ben csak­nem az ös­­szes sír­hely lá­to­gat­ha­tó, el­len­ben Hatsepszut temp­lo­mát most csak kí­vül­ről cso­dál­hat­juk. Itt is, mint Egyip­tom­ban, min­den tör­té­nel­mi ne­ve­ze­tes­ség kö­ze­lé­ben, a vá­ro­sok­ban pe­dig szin­te úton-út­fé­len a tu­ris­ta­rend­őr­ség­be bot­lunk, akik ébe­ren vi­gyáz­zák a lá­to­ga­tók ép­sé­gét. Több­sé­gük jól be­szél an­go­lul, és a pi­ra­mi­sok kö­rül les­ben ál­ló, el­szem­te­le­ne­dő te­ve­haj­csá­ro­kat, ké­re­ge­tő­ket is kor­dá­ban tart­ják.

Élet­re szó­ló él­mén­­nyel lesz gaz­da­gabb, aki be­ne­vez egy si­va­ta­gi szafarira a va­don élő be­du­i­nok­hoz, akik ki­hasz­nál­va az új­kor kí­nál­ta le­he­tő­sé­ge­ket, a tu­ris­ták ven­dé­ges­ke­dé­se­i­ből tart­ják el ma­gu­kat. Vö­rös szik­lák kö­zé ágya­zott si­va­ta­gi utakon keresztül jutunk a törzs falujába, ezalatt min­den­ki meg­ta­pasz­tal­hat­ja az egyip­to­mi so­fő­rök rá­ter­mett­sé­gét, amint haláltmegvető bá­tor­ság­gal szá­gul­doz­nak terepjáróikkal a ho­mok­ban.

Ka­i­rót fe­le­lőt­len­ség len­ne ki­hagy­ni a lát­ni­va­lók hos­­szú so­rá­ból. A gizai pi­ra­mi­sok több­sé­ge egész év­ben lá­to­gat­ha­tó. A 16 mil­lió la­ko­sú fő­vá­ros­ban pe­dig az Egyip­to­mi Mú­ze­um kí­nál­ja pá­rat­la­nul gaz­dag gyűj­te­mé­nyét. Az elő­ke­lőbb ne­gye­dek a Ní­lus-part men­tén hú­zód­nak, a pe­rem­ke­rü­le­tek leg­szem­be­tű­nőbb sa­já­tos­sá­ga a sze­gény­ség, amit szin­te a bő­rén érez az em­ber. A mint­egy 600 ap­ró­lé­ko­san dí­szí­tett me­cset­ből min­den ut­ca­hossz­ra jut egy-egy. A ka­i­rói szál­lo­dák mi­nő­sé­ge ál­ta­lá­ban va­la­mi­vel ala­cso­nyabb, mint amit a be­so­ro­lá­sa je­lez. Délebbre, a part mentén a kategóriák már az európai mércét tükrözik. Ahogy a hurghadai Palm Beach Ho­tel front office managere, Mamdouh Fawzy Mo­ha­med el­mond­ta, a szál­lo­da ven­dég­szá­má­ban je­len­tős vis­­sza­esés kö­vet­ke­zett be, de a té­li hó­na­pok­ra ja­vu­lást re­mél­nek. Most leg­in­kább orosz tu­ris­ták töl­tik meg a szál­lót.

A ter­ror­tá­ma­dás mi­att az em­be­rek­ben erő­sö­dött a fé­le­lem az uta­zás­tól, fő­leg a re­pü­lés­től. E fé­lel­mek el­osz­la­tá­sá­ért az iro­dák két­ség­beeset­ten küz­de­nek, de a tel­jes bi­za­lom vis­­sza­nye­ré­se még vá­rat ma­gá­ra. Bár az egyip­to­mi szál­lo­dák ven­dég­csa­lo­ga­tó ár­csök­ken­tés­sel pró­bál­ják kom­pen­zál­ni a ki­ala­kult hely­ze­tet, vár­ha­tó­an na­gyot nem zu­han­nak majd az út­árak.