Az Eu­ró­pai Unió vi­szony­lag ké­sőn, csak az 1992. feb­ru­ár 7-én, Maast­richt­ban alá­írt szer­ző­dés­sel is­mer­te el an­nak szük­sé­ges­sé­gét, hogy a kö­zös­sé­gi po­li­ti­kát ki kell ter­jesz­te­ni a tu­riz­mus­ra. Pe­dig az Eu­ró­pa Par­la­ment több­ször is fel­kér­te a kor­mány­kö­zi kon­fe­ren­ci­ák részt­ve­vő­it, hogy ala­kít­sa­nak ki kö­zös ál­lás­pon­tot a gaz­da­ság­nak er­re a te­rü­le­té­re is. Több po­li­ti­kus az­zal ér­velt, hogy a tu­riz­mus olyan stra­té­gi­ai fon­tos­sá­gú gaz­da­ság­fej­lesz­té­si te­rü­let, amely sa­já­tos stá­tust igé­nyel, a tag­or­szág­ok il­le­té­ke­sei vi­szont ar­ra hi­vat­koz­tak: ér­de­ke­ik el­tér­nek egy­más­tól. A Maastrichti Szer­ző­dés szö­ve­gét ol­vas­va vi­szont úgy tű­nik, fel­is­mer­ték a kö­zös po­li­ti­ka szük­sé­ges­sé­gét a ta­nács­ban és a bi­zott­ság­ban egy­aránt.

A szer­ző­dés­ben úgy fo­gal­maz­tak: a tu­riz­mus a mun­ka­erő, a re­gi­o­ná­lis po­li­ti­ka, az ok­ta­tás, a kör­nye­zet­vé­de­lem, az egész­ség­ügy, a biz­ton­ság, a kul­tú­ra, a köz­le­ke­dés és a pénz­ügy te­rü­le­tén idéz­het elő fej­lő­dést. A vi­lág­tu­riz­mus leg­na­gyobb pi­a­ca Eu­ró­pa; csak az Eu­ró­pai Uni­ó­ban mint­egy húsz­mil­lió em­bert fog­lal­koz­tat­nak eb­ben a szfé­rá­ban, ez az ös­­szes al­kal­ma­zott ti­zen­négy szá­za­lé­ka. A World Travel and Tourism Council elő­re­jel­zé­se sze­rint 2005-re a tu­riz­mus­ban fog­lal­koz­ta­tot­tak ará­nya hét szá­za­lék­kal to­vább emel­ked­het. Az ada­tok is­me­re­té­ben az unió po­li­ti­ku­sai Maastrichtban együtt­mű­kö­dés­re szó­lí­tot­ták fel a tag­ál­la­mo­kat, mond­ván, ugyan a prog­ra­mok és a po­li­ti­kák több­sé­ge tar­tal­maz­za a tu­riz­musdi­men­zi­ót, de a tu­riz­mus elő­se­gí­ti az ipar fej­lesz­té­sét, a kul­tu­rá­lis és ter­mé­sze­ti ér­té­kek vé­del­mét.

1950 óta a leg­több tu­ris­ta Eu­ró­pát ke­re­si fel, több­sé­gük (át­la­go­san négy­ötöd­ük) az uni­ó­ba lá­to­ga­tott. A vi­lág tu­risz­ti­kai be­vé­tel­ének 40-60 szá­za­lé­ka a kon­ti­nen­sen kon­cent­rá­ló­dott az el­múlt öt­ven év­ben. A vi­lág negy­ven leg­ked­vel­tebb úti céljából ti­zen­ket­tő az unió ál­la­ma­i­ban ta­lál­ha­tó. A ki­lenc­ve­nes évek sta­tisz­ti­kái sze­rint a gö­rög, a fran­cia és a por­tu­gál szál­lo­dák a leg­in­kább ki­hasz­nál­tak, a leg­több éj­sza­kát az Egye­sült Ki­rály­ság­ban, Né­met­or­szág­ban és Fran­cia­or­szág­ban töl­töt­ték.

A Maastrichtban alá­írt szer­ző­dés­ben az áll: az or­szá­gok tu­riz­mu­suk fej­lesz­té­sé­hez se­gít­sé­get kap­nak a Struk­tu­rá­lis Alap­tól és az Eu­ró­pai Be­fek­te­té­si Bank­tól is. A struk­tu­rá­lis ala­pok a ha­nyat­ló ipa­ri te­rü­le­tek­re, pél­dá­ul a fa­lu­ra kon­cent­rál­nak; az inf­rast­ruk­tú­ra fej­lesz­té­sé­től kezd­ve a kul­tu­rá­lis ér­té­kek vé­del­mé­ig min­den­re le­he­tett pénzt sze­rez­ni. A leg­több tá­mo­ga­tás Olasz­or­szág­ba, Gö­rög­or­szág­ba és Nagy-Bri­tan­ni­á­ba ér­ke­zett, a leg­ke­ve­sebb Lu­xem­burg­nak és Dá­ni­á­nak ju­tott. A bi­zott­ság fel­hív­ta a fi­gyel­met ar­ra is, hogy szük­ség van az or­szá­gok társ­szer­vei kö­zöt­ti együtt­mű­kö­dés­re.

Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban a csat­la­koz­ni vá­gyó or­szá­gok ál­la­mi szin­ten el­té­rő­en ke­ze­lik a tu­riz­must. Ezt so­kan gond­nak tart­ják, mi­vel a tér­ség a szak­em­be­rek sze­rint új pi­a­cot, új tő­ke­be­fek­te­té­si le­he­tő­sé­get je­lent­het, s úgy vé­lik, a ke­let-kö­zép-eu­ró­pai or­szá­gok ka­pa­ci­tá­sa eny­hít­he­ti a nyu­ga­ti túl­te­lí­tett­sé­get. Van olyan or­szág Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban, ahol kü­lön tu­risz­ti­kai mi­nisz­té­ri­um mű­kö­dik, van, ahol a te­rü­let­fej­lesz­tés, van, ahol a sport­hi­va­tal ré­sze a tu­riz­mus. Re­gi­o­ná­lis szer­ve­ze­tek el­ső­ként Ro­má­ni­á­ban és Szlo­vé­ni­á­ban mű­köd­tek; az el­ső tu­riz­mus­tör­vényt Cseh­or­szág­ban és Len­gyel­or­szág­ban al­kot­ták.

Ami a kül­föl­di tő­két il­le­ti, el­té­rő a kép. A szál­lo­da­pri­va­ti­zá­ci­ó­ban a bel­föl­di tu­laj­do­no­si ré­teg túl­sú­lya a jel­lem­ző, a kül­föl­di tő­ke ma­ga­sabb ka­te­gó­ri­á­jú szál­lo­dá­kat vá­sá­rolt. A rend­szer­vál­tás óta a tér­ség­ben emel­ke­dik a tu­ris­ták szá­ma: ti­zen­egy év alatt a be­uta­zók szá­ma 13,6 szá­za­lék­ról 22,6 szá­za­lék­ra emel­ke­dett. A PHA­RE-prog­ram­ból a tu­riz­mus­ fej­lesz­té­sé­re 1990–1994 kö­zött 29 mil­lió ECU ju­tott. Len­gyel­or­szág­ban eb­ből dol­goz­ták ki a Nem­ze­ti Tu­riz­mus­fej­lesz­té­si Stra­té­gi­át, Al­bá­ni­á­ban a dé­li tér­ség kis­vál­lal­ko­zá­sa­it se­gí­tet­ték, a bal­ti ál­la­mok a pénzt az osz­tály­ba so­ro­lás­ra köl­töt­ték.

Ma­gyar­or­szág 1995-ig nem kért PHA­RE-tá­mo­ga­tást a tu­riz­mus fej­lesz­té­sé­re. Ho­lott jel­lem­ző adat a ki­lenc­ve­nes évek­ből, hogy ezer la­kos­ra ki­ve­tít­ve át­la­go­san há­rom­szor több tu­ris­ta ér­ke­zett, há­rom­szor több időt töl­tött el Ma­gyar­or­szá­gon, mint az Eu­ró­pai Uni­ó­ban, a be­vé­tel, a szál­lo­dai ka­pa­ci­tás még­is az uni­ós át­lag egy­har­ma­dát ér­te el.

Ezek­nek a té­nyek­nek az is­me­re­té­ben fo­gal­maz­tak úgy a Szé­che­nyi-terv­ben, hogy a ha­zai tu­riz­must, szer­ke­ze­té­ben, a mi­nő­sé­gi tu­riz­mus fe­lé kell for­dí­ta­ni. A je­len­le­gi hely­ze­tet meg kell vál­toz­tat­ni, a ma­gas ven­dég­for­gal­mat és az ala­csony be­vé­telt fel kell vált­sa a ki­sebb ven­dég­szám és a ma­ga­sabb be­vé­tel. A mi­nő­sé­gi tu­riz­mus ér­de­ké­ben ja­ví­ta­ni kell a ter­mé­kek, a szol­gál­ta­tá­sok szín­vo­na­lán, a „Pussta, Piroschka, Pap­ri­ka” szent­há­rom­sá­gát ki kell egé­szí­te­ni a kul­tu­rá­lis örök­sé­gek meg­is­mer­te­té­sé­vel. A gaz­da­sá­gi tár­ca ve­ze­tő­je uta­sí­tást adott azon re­gi­o­ná­lis prog­ra­mok ki­dol­go­zá­sá­ra is, ame­lyek­kel Brüs­­szel­ből pénz nyer­he­tő