Magyarország egyik legnagyobb hatású művészeti menedzserét kiemelte páratlan képessége; nemcsak álmokat dédelgetett ambiciózus tervekről, hanem azokat képes volt megvalósítani is.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító igazgatójaként visszakapcsolta Budapestet Európa és a világ kulturális vérkeringésébe és a kulturális értékeket tartva szem előtt nyitott utat a magyar művészeknek és a külföldi világsztároknak. Az általa vezetett intézményekben, az Országos Filharmóniában, a Magyar Állami Operaházban, a Vígszínházban, a Művészetek Palotájában a művészek számára az ő személye volt a garancia az alkotás zavartalanságára: bölcs vezetőként rendezett körülményeket, kiegyensúlyozott gazdasági hátteret és a minőségi teljesítményhez kellő derűt biztosított az intézmények dolgozóinak. Tisztelték. Tiszteltük. Pályája legnehezebb kihívásaként kapta meg a felkérést Magyarország új kulturális komplexuma, a Művészetek Palotája irányítására, amelyet soha nem látott gyorsasággal emelt a nemzetközi élvonalba.
Kiss Imrét a művészeti érték megjelenítéséhez hozzájáruló intézményvezetői tevékenysége elismeréseként több hazai és nemzetközi díjjal tüntették ki, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt polgári tagozata kitüntetéssel, az ISPA (Nemzetközi Előadó-művészeti Társaság) életműdíjával, a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének lovagi fokozatával, és 2011-ben a Prima Primissima életműdíjával.
Kiss Imre 1943-ban született Galántán. 1965-ben végzett az Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, majd 1967-69 között a Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelmi szakán, míg 1970-72 között a Szegedi Jogtudományi Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1965-től az idegenforgalom területén dolgozott különböző vezető beosztásokban. 1981 és 1990 között a Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító igazgatójaként tevékenykedett. Ezt követően az Országos Filharmónia ügyvezető igazgatója volt, 1996 és 2001 között a Magyar Állami Operaház ügyvezető igazgatói illetve megbízott főigazgatói posztját töltötte be. 2001-től 2003-ig a Vígszínház ügyvezető igazgatója volt. 2003 októberében nevezték ki a Művészetek Palotája első vezérigazgatójának, megbízatását 2008-ban hosszabbították meg újabb öt évre. 2011 márciusában megromlott egészségi állapota miatt felmentését kérte posztjáról, és vezérigazgatói főtanácsadóként segítette tovább a Müpa munkáját.
Kiss Imrét a Művészetek Palotája saját halottjának tekinti.
