A hatalmas röpde belső kialakítása és dekorációja egyaránt Etiópiát idézi. A dzseláda páviánok a kopt mintára festett házban töltik az estét, a röpde magaslati pontjait és a sziklás dombot megosztják a keselyűkkel. A szirtiborzok egyelőre a legfélénkebbek a társaságból, de ők is egyre többet merészkednek elő.

A 2 füles és a 3 fehérhátú keselyű abból a szállítmányból származik, amelyet két éve foglaltak le a határon, mint csempészárut. Az európai állatkertekben rendkívül ritka madarak akkor nagy feltűnést keltettek nemcsak a szakmai körökben, hanem az országos médiában is. Bár a Szegeden maradt madarak megfelelő nagyságú röpdében éltek, az az európai részlegben volt megtalálható.

A nagy röpde azonban alkalmas más állatok tartására is, ezért döntött úgy, a vadaspark, hogy dzseláda páviánokat is fogad. A 6 fiatal és 1 idősebb hím a Stuttgarti Állatkertből érkezett. A dzseláda pávián nagy különlegességnek számít az óvilági majmok körében, nemcsak egyedi kinézete, hanem viselkedése miatt is. A dzseláda páviánok csak növényekkel táplálkoznak, legszívesebben füvet legelnek.  

A szociális viselkedésének bonyolultságára egy példa: bár a hímek gyakran vesznek részt rangsorvitában, az, hogy ki legyen végül egy hárem ura, nem az erő, hanem a nőstények szimpátiája dönti el.  A többi páviánnál értelmesebb, fejlettebb kommunikációjú fajt viszonylag későn, 1835-ben fedezték fel. Ma sem számít gyakori állatkerti állatnak, nagy szakmai elismerést jelent, ha egy állatkert részt vehet a dzseláda fajmegmentési programban.

A kifutó legkisebb lakói a fokföldi szirtiborzok, amelyek két német állatkertből érkeztek. Bár messziről sokan talán csak egy szürke kis rágcsálónak tekintik, valójában igen nagy meglepetés a valódi kiléte. Ugyanis a vizsgálatok kiderítették, hogy a szirtiborz az elefántok rokona. A rendkívül gyors és jó mászóképességgel rendelkező állat kifejezetten a száraz, sziklás terepet kedveli. Lábain patára emlékeztető körmök ülnek, egy váladéktól ragacsossá váló gumiszerű talppárnái a mászásban segítik. A szemében egy speciális membránréteg található, amely a pupilláját védi, ezáltal a szirtiborzok képesek a napba nézni. Ennek köszönhetően kevésbé tudják őket meglepni az égi ragadozók.

A felsorolt állatok összeszoktatása zajlott az elmúlt hetekben. A jelek azt mutatták, hogy békében megférnek egymással, így kerülhetett sor arra, hogy megnyíljon a bemutató a látogatók számára.