MI VOLT 2013-ban?
Az Axel Springer–Ringier egyesülésének húzódása
2013-ban tovább húzódott a 2010 márciusa óta tartó Axel Springer–Ringier fúzió. Miután 2011 áprilisában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a túlzott koncentrációra hivatkozva Európában példa nélkül nemet mondott az egyesülésre, rögtön elindult a találgatás, hogy a kormánynak mely lapok fájnak igazán és melyekből akarna szemezgetni saját köreinek, hogy engedélyezze a fúziót.
Idén májusban jött képbe a bécsi székhelyű Vienna Capital Partners nevű befektetési cég, amelynek itthon az FHB-bankban is van részesedése. Az AS és a Ringier tulajdonosai ezt a céget kérték fel a közös portfólió egyes elemeinek megvásárlására, amelyről úgy tudni, hogy az AS megyei portfólióját, továbbá a Világgazdaságot, valamint a Ringier részéről a Népszabadságot és a Nemzeti Sportot érintené.
Információink szerint az üzlet a Népszabadság miatt akadt el (erről a Magyar Narancs is beszámolt), ugyanis az MSZP-közeli Szabad Sajtó Alapítványnak elővásárlási joga volt rá november végéig, azonban úgy tudjuk, hogy a Szabad Sajtó Alapítvány végül nem tett ajánlatot a lapra. Bármi is lesz a vége, az érintettek januárra várják a fúzió bejelentését és engedélyezését, akár Népszabadsággal, akár nélküle.
Szóbeszéd a Sanoma eladásáról
A nyomtatottsajtó-piac másik leggyakoribb beszédtémája idén a Sanoma eladása volt. Mivel a cég külföldi tulajdonosának kell a pénz a televíziós terjeszkedései miatt (a Pro7Sat1-től megvásárolták az SBS-t), régóta lehetett tudni, hogy a finn tulajdonos megválna kelet-európai érdekeltségeitől. Természetesen a Sanoma esetében is felmerült, hogy a kormányhoz közeli üzletemberek szívesen birtokba vennék a portfóliót.
Amit lehet tudni, hogy a tulajdonos a Deloitte könyvvizsgálónak jövő év végéig adott időt a vállalat eladásra való felkészítésére, miközben a licitkaput a Sanoma már megnyitotta. Az eddigi érdeklődők között az információink szerint egyébként versenyképes ajánlattal jelentkező kormányközeli üzleti körökön kívül felmerült már a Hearst, a román piacon a Sanomát felvásárló Burda International is, de úgy tudjuk, hogy adott esetben akár az Axel Springer is szemezgetne a portfólióból, amennyiben az AS–Ringier fúzió mégis füstbe menne, és egyben nem sikerül értékesíteni a Sanomát. Akár az AS–Ringier, akár a Sanoma esetében nagyon nem lenne érdemes tovább húzni az időt, mert az üzletekben vannak rövid és középtávon folyamatosan értéktelenedő elemek, „és mire eldől a csata, addigra értelmetlen lesz megvenni őket, miközben a tulajdonosok ragaszkodtak a befektetéseikhez és veszteségesen működő cégeket is finanszíroztak” – magyarázza egyik forrásunk.
Augusztus elején a Fidesz egy sajtótájékoztatót tartott, amelyen Kocsis Máté elővette a Magyar Nemzet július végén publikált cikkét, ami arról szólt, hogy a Sanoma vezérigazgatója, Szabó György egy titkos médiás döntéshozói beszélgetésen azt vetette fel, hogy a médiaügynökségek bojkottálják a kormányközeli médiát. Később több médium, - köztük mi is -, leírta, hogy mi igaz a titkos médiás megbeszélésből. A fideszes támadás oka azóta sem egyértelmű. Az egyik verzió szerint a Bárdos András főszerkesztésével, szeptemberben a Sanoma Story 4 tévécsatornáján induló Hír24 című műsort szerették volna előre ellenzéki, hiteltelen műsorként címkézni. Ugyanakkor felmerült az is, hogy Szabó Györgynek netán privát politikai ambíciói is lennének, ezért a kormánypárt előre karaktergyilkosságot akart elkövetni.
A Lapcom felvásárlása
A magyar nyomtatottlap-piacot érintő két legnagyobb üzlet mellett több tényleges felvásárlás is megtörtént. Januárban jelentették be, hogy a Bors kiadója, a Kurens Press egy amerikai befektetővel a háttérben felvásárolta a Lapcomot a Daily Mailtől, az Origo információi szerint 10 milliárd forintért. Pallagi Ferenc, a Kurens ügyvezetője akkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Kurens egylapos kiadóként sérülékeny volt, ezért vásárolták fel a jelentős vidéki portfólióval rendelkező Lapcomot.
A Lapcomhoz köthető az év legrövidebb ideig tartó nyomtatottlap-kalandja is, a Poszt. Indulását augusztus végén jelentették be, hogy másfél hónap és hat lapszám után a „minden idők legrövidebb ideig élő, komolyan vett nyomtatott lapja”-ként vonuljon be a magyar sajtó történetébe. A Weyer Balázs főszerkesztésével készült lap koncepciója az volt, hogy az interneten keletkező jelentős mennyiségű közéleti tartalomból hetente kiválogatják és szerkesztik a legfontosabbakat, ezzel a nem annyira sokat internetező értelmiségi réteget kívánták kiszolgálni.
A Napi Gazdaság eladása
Augusztus elején a számos kormányzati és minisztériumi kutatási közbeszerzést elnyerő Századvég Gazdaságkutató jelentette be, hogy az Indexet is kiadó Central European Media & Publishingtől (CEMP) megvásárolták a Napi Gazdaság gazdasági napilapot. Az összegről szóló információk „50–500 millióig” terjednek. Noha a Századvég a teljes Napi-portfóliót (Napi Gazdaság, Napi.hu, konferenciák, A 100 leggazdagabb magyar + Inforádió) szerette volna, a CEMP azonban csak a veszteséges nyomtatott lapot adta. A lap főszerkesztőjévé Heim Péter vezérigazgató Barcza Györgyöt nevezte ki, aki a Századvégnél vezető elemzőként dolgozott. A lap átadása november végéig tartott, miközben egy rövid átmeneti időszak után egyre több, a kormány gazdaságpolitikáját kendőzetlenül támogató, szakmailag nehezen védhető cikk jelent meg a korábban inkább neutrális Napi Gazdaságban. Több forrásunk is úgy nyilatkozott, hogy a kormányközeli médiaportfólióból hiányzott egy gazdasági láb, ezért volt szükség a megvételre.
Nyár közepén már tudni lehetett, hogy elindul a magyar nyelvű Forbes havilap, mely mögött a cseh Business Consulting & Media nevű cég áll, a helyi kiadást pedig a Mediarey intézi. A főszerkesztő az exkreatívos Galambos Márton, az Origo addigi gazdasági rovatvezetője lett. A lap első száma novemberben jelent meg és számos pozitív kritikát kapott. (A magazin Facebook-oldalán január 7-én közölte, hogy az első lapszámot 13.416-an vásárolták meg. A főszerkesztő kérdésünkre elmondta, stratégiai céljuk az volt, hogy az első magyar Forbes-ot 10-12 ezren vegyék meg.)
| Adatok |
|
Reklámbevétel 2012 Részesedés a reklámtortából 2012 Listaáras reklámköltés a nyomtatott sajtóban Összesen nyomott példányszám Összes aktívan vásárolt példányszám A 14 legnagyobb árbevételű lapkiadó összforgalma 2012 A legnagyobb példányszámban terjesztett lap A legnagyobb példányszámban eladott napilap A legnagyobb példányszámban eladott hetilap A legtöbb példányszámban eladott havilap |
MI LESZ 2014-BEN?
„A mellettünk ülő online média kereskedelmi igazgatója meztelen seggel rohanná végig a kávézót, ha a portáljáért akár csak tíz fillért is fizetnének havonta a felhasználói” – érzékeltette az egyik printes piacon érdekelt forrásunk, hogy a médiapiacon még mindig a nyomtatott sajtó a legbiztonságosabb médiamodell. A kábeltévé mellett ugyanis a print az egyetlen olyan médiatípus, amiért az emberek fizetnek, és ezen felül a lapolvasók 55 százalékánál van a GDP 70 százaléka. Eközben azonban a reklámpiac csökkenése a nyomtatott sajtót is érzékenyen érinti. A Nemzeti Olvasottság Kutatásba (NOK) az OTS (opportunity to see) mutató helyett 2013-ban bevezetett CPI (contact per issue) azt méri, hogy egy olvasó hányszor nyitja ki és lapozza át az újságot, és ezáltal hányszor lesz lehetősége egy hirdetést látni. Ez segíthet a tervezésben is, és a szakemberek szerint valósabb számot mutat egy sajtótermék értékéről, mint az OTS.
A tíz legnagyobb árbevételű médiavállalkozás között 2012-ben hat főtevékenysége a nyomtatott lap kiadás és azok online lábainak üzemeltetése volt (Axel Springer Magyarország + Axel Springer Budapest, Sanoma, Ringier, Pannon Lapok Társasága, Lapcom). Noha 2014-re minden szempontból további csökkenés várható, feltételezhető, hogy a legnagyobbak és a legnyereségesebbek között továbbra is a nyomtatott lap kiadásával foglalkozók lesznek túlsúlyban.
Azon kívül, hogy az Axel Springer–Ringier egybeolvadás megtörténik végre, valamint a Sanoma eladása is befejeződik, egyelőre nem látni komolyabb mozgást a nyomtatott lapok piacán. Megyei lapok vásárlásában érdekelt lehet a Lapcom és az AS megyei portfólióját esetlegesen megszerző Vienna Capital Partners is, értelemszerűen itt vagy az Inform Media, vagy a Westdeutsche Allgemeine Zeitung tulajdonában lévő Pannon Lapok Társasága jöhet szóba. A kormányközeli üzletemberek további mozgását sem lehet kizárni, főleg úgy, ha médiaportfólióban gondolkodnak, és abból hiányzik például egy magazinportfólió – ám azon keresztül aligha lehet politikai kommunikációt érvényesíteni. Itt értelemszerűen a Sanoma lehet esélyes, de ahogy írtuk, a Sanoma egyes elemeire többen is pályázhatnak, a Hearst és a Burda International is.
A tartósan gyengék közül szerintünk továbbra sem fog elhullani senki sem, a tulajdonosok inkább a Concorde-effektusnak megfelelve próbálják életben tartani a meglévő vállalkozásaikat. Nagy kérdés, hogy a nyomtatott Hvg hogyan reagálja le a nagyon biztatóan induló Forbes-t, valamint a Hvg.hu-t érintő bizalmi válságot.
Amiről kevesebb szó esett, az a terjesztés. A Medialog, a Posta is komoly problémát okoz a lapkiadóknak, a trafiktörvény azonban az eladáshelyeket is jelentősen átírta. Bár nem minden kiadót érintett egyformán, de a trafiktörvény következtében a szakemberek szerint számos Lapker-stand zárt be (Inmedio, Relay, pavilon), miközben a kiesést – főleg a napilapok esetében – a trafikok nem tudták pótolni. Ezen felül számos településre és régióra egyszerűen már nem éri meg kiszállítani a lapokat, hiszen vannak olyan megyék, amelyek településszerkezete egyszerűen akadálya a nyereséges, de legalábbis nullszaldós kiszállításnak. Megoldást jelenthetnének a mozgóárusok (rikkancsok), ám az engedélyt nagyon nehéz megkapni, ráadásul a szabályozás szerint csak kis területre és drágán.
2014-ben tovább fog csökkeni az aktívan vásárolt lapok száma, és a reklámpiac lokális terheltsége miatt a reklámbevétel is, azonban radikális árbevétel-csökkenés nem várható, ahogy az eddig is jól teljesítők nyereségessége sem fog jelentősen zuhanni. Néhány lap megszűnhet, de legalábbis további pozícióvesztés elé nézhet. Ha csak a piac szabályait nézzük, szerintünk a veszélyeztetettek közé tartozik a Napi Gazdaság, a Világgazdaság és a Népszabadság, valamint a Népszava. A Magyar Narancsnál, ha elfogy az alapítványi forrás, akkor ott is komoly gondok lehetnek. Előbb-utóbb a Figyelőt kiadó Mediacitynek is lépnie kell, akár további felvásárlásokkal, akár új termékek indításával. Noha Margaret Ann Dowling (a Burda International regionális igazgatója lett) távozásával a Marquard elvesztette sok szempontból emblematikus ügyvezetőjét, a nemzetközi know-how miatt a Marquardot nem fogja megingatni a 2014-es év.
Forrás: Kreatív Online
