„Bolond vagy? Házat építesz a háztetőre?” – kérdezte az egyik csodálkozó szomszéd a világot járt kocsmárost, amikor a múlt században emeletes házat kezdett építeni Zakopanéban. Szerencsére a kezdeti csodálkozás elmúltával a többieknek is megtetszett ez a módi, így létrejöhetett Zakopane egyedi hangulata, amelynek egyik lényeges elemét éppen a gyönyörűen faragott emeletes faházak adják. Persze nem csak ez: óriás fenyőfák, csobogó patak a szépen rendben tartott város közepén, a piac, ahol többek között illatos füstölt sajtokat, ecetes gombát, Żubrówka vodkát és szilvás csokit árulnak a decemberben ízléses karácsonyi pompába öltöztetett éttermek, csárdák és kávézók. Télen a Gubalówka sífelvonó és a pályák környékén zajlik az élet, nyáron pedig a túrázókat várják a hegyek. És – végül, de nem utolsósorban – az egyik legnagyobb vonzerő a ma is érezhető, hagyományos lengyel–magyar barátság. Furcsa érzés, amikor rászólnak az emberre, hogy ne németül vagy angolul, hanem magyarul beszéljen, mert akad, aki érti itt a nyelvünket.
Legendás a lengyel vendégszeretet, ez gyakran azt is jelenti, hogy a vendéget pukkadásig kell etetni. A hagyományos karácsonyi menü – amelyet a Willa Orla Szállóban mi is megkóstolhattunk – például tizenkét fogásból áll. Szerepel benne többek között tejfölös vagy sós pácolt hering, céklaleves, gombával, káposztával vagy hallal töltött tészta, sült hal – karácsonykor nem esznek húst – és rengeteg, részben aszalt gyümölccsel készült sütemény, közöttük olyan is, amely hasonlít a mi bejglinkre. Hiányérzete mindenesetre annak sem lehetett, akik húst akart enni a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet tizedik születésnapja alkalmából rendezett kétnapos tanulmányúton és workshopon. Az előző esti fogadáson a Czarci Jar csárdában ugyanis egymást követték a finomabbnál finomabb, górál zene mellett felszolgált, disznóhúsból készült fogások.
Ugyanúgy nem volt kifogásolnivaló a négycsillagos Belvedere Hotelben sem: szép textilekkel és lámpákkal berendezett, barátságos szobák, a wellnessrészlegben finn és infraszauna, gőz, jakuzzi, medence. A csaknem hetven lengyel és magyar résztvevővel megrendezett workshop is eredményes volt: „A delegáció tagjaként megismerhettem a lengyel vendégszeretetet, ünnepi étkezési szokásokat. Az itt szerzett tapasztalatok alapján a többi utazási iroda dolgozóival együtt lehetőségem lesz személyre szabottan megszólítani a Lengyelországba utazókat. A közeljövőben megjelenő katalógusokban kölcsönösen bemutatjuk szálláshelyeinket” – emelte ki a pozitívumokat, és vázolta fel a jövőt Lencsés Piroska, a Sol Tours cégvezetője. A számok is azt mutatják, hogy magyar turisták között egyre népszerűbb célpont Lengyelország. 2007-ben 10 százalékkal többen utaztak oda, mint egy évvel korábban. Ma már az a tendencia, hogy nemcsak Krakkót és környékét, valamint a déli területeket látogatják, hanem egyre több az egész országot felölelő autós körútra induló turista. Az év során szívesen keresik fel a városokat és a közös történelmi hagyományú helyeket. Zarándokutakat egész évben rendeznek. A célpontok többnyire a magyar történelemhez is kapcsolódnak: Częstochowa, Stary Sacz, Krakkó. Télen a síterületeket keresik fel többen, nyáron pedig a Balti-tenger partját és a vízisport-lehetőségeket biztosító Mazury-tavak vidékét. Népszerűek a műemlék városok, mint például Gdansk és a gyógyüdülőhelyek, mint a speciális mikroklímával rendelkező Kolobrzeg. „A lengyelek szeretik a magyarokat. Az árak hasonlóak, mint Magyarországon, a szolgáltatások színvonala magas” – emelte ki Bakonyi Erika, a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet igazgatója.
Az idegenforgalom fejlődése a turisták számának növekedésén kívül abban is megjelenik, hogy jelenleg több mint 120 tour-operátor katalógusában szerepel lengyelországi út (tíz évvel ezelőtt egyben sem volt), és megrendelésre minden kiutaztató iroda tud utat szervezni.
