Az évforduló alkalmából tartott sajtótájékoztatót a patinás hotelben Dr. Várhelyi Tamás tudásközpont igazgató, a Global Spa Summit első magyar meghívottja, illetve az Innovatív Turisztikai Tudásközpont által felkért senior szakértők: Dr. Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturisztikai Marketing Egyesület elnöke, valamint dr. Kiss Ferenc, a Magyar Fürdőkultúra Kft. ügyvezetője.

1937-ben kiválóan működött a magyar turizmusdiplomácia: fürdőinknek saját képviseletük volt a világ 35-40 városában, köztük olyan helyeken, mint Kairó vagy Helsinki. A kinti irodákban magyar szakorvos vizsgálta meg a pacienseket, és javasolta számukra a legmegfelelőbb magyarországi gyógyvizet.

Az is előfordult, hogy a kairói kuncsaft hidroplánja a Gellért Hotel előtt, a Duna vizén landolt, ahonnan csak be kellett sétálnia a hotelbe – mesélte Ruszinkó Ádám.

A magyar gyógyfürdők elismertségét mutatta, hogy 1937-ben Budapesten került megrendezésre az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. Ennek kapcsán a Gellért Fürdőben megalakult a Nemzetközi Fürdőszövetség, budapesti állandó székhellyel.

Várhelyi Tamás kiemelte, hogy a hagyományok és adottságok alapján Magyarországon elismerten az egészségturizmus tekinthető a turizmus zászlóshajójának. Azonban a deklarációk, stratégák és fejlesztések ellenére nem jutottunk közelebb a világ élvonalához.

A világtrendek megértése és felhasználása révén készíthető csak el egy olyan új, modern iparági fejlesztési terv Magyarország számára, amely sikerre vezet. Ez most, a harmadik EU-s nemzeti fejlesztési terv előkészítésének megkezdésekor különösen aktuális lenne.

- Az egészségturizmus az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott a világon, és ezzel a változással Magyarország nem igazán tartott lépést. Jórészt az infrastruktúra hiányosságának felszámolásával foglalkozott, miközben a világon a kereslet és az iparági üzleti modell is átalakult. A kereslet a kezelésekre és a komplex turisztikai és egészségvédelmi szolgáltatásokra strukturálódott át, a haszon a kialakult spa brand-eken keresztül realizálódik – hangsúlyozta Várhelyi Tamás.

Hazánk sikeressége nagymértékben függ attól, miként tud beilleszkedni a szakma nemzetközi vérkeringésébe, mennyire ismerik az itteni értékeket az iparág vezető, véleményformáló szakemberei, és mennyire ismerik a hazai szakemberek a legfrissebb nemzetközi trendeket, eredményeket. Partnereket, szakmai befektetőket is nemzetközi kapcsolatok révén lehetne szerezni.

Kiss Ferenc kifejtette, hogy a fürdőknek még ezekben a nehéz időkben sem szabad a magas üzemeltetési költségek miatt az emberi erőforrásokon spórolniuk. Véleménye szerint 200 éves fürdőkultúránk még hanyatló ágban van (csak egy adat: a 90-es évek közepén a budapesti fürdők látogatottsága elérte a 10-15 milliót, ezzel szemben 2005-ben már csupán 3,7 millió vendégek fogadtak), de oktatással, nyelvet beszélő szakemberekkel komoly változásokat lehetne elérni.

Ruszinkó Ádám szerint egy tíz évre szóló stratégiával, komoly kormányzati elkötelezettség mellett, a termálvíz többcélú (fűtés, melegház, stb.) hasznosításával tudnánk újra világszínvonalúvá tenni a magyar fürdőkultúrát.