A kutatás eredményei szerint a felnőtt korú (18 éven felüli) népesség több mint kétharmada (68%) 2001 augusztusában még nem volt üdülni és nem is tervezte azt a szezon hátralévő részében, 15%-uk válaszolta hogy már volt az idén nyaralni, míg összesen közel egyötödük (19%) volt azok aránya, akik a szezon hátralévő részében üdülést terveztek. Mivel a felvétel időpontjában a lakosság egy része éppen nyaralt vagy még nem volt idén nyaralni, a felvétel valószínűleg alulbecsülte az üdülők lakosságon belüli arányát. Az adatok szerint az üdülők túlnyomó része belföldön pihent vagy tervezte pihenését, összességében a felnőtt lakosság valamivel több mint egynegyede (28%). Ezzel szemben a külföldön üdülők aránya mindössze 7% volt.

A különböző társadalmi-demográfiai csoportokba tartozó megkérdezettek üdülési szokásai jelentős eltérést mutatnak. A belföldön üdülők között az átlagosnál magasabb arányban találjuk a férfiakat (31%), mint a nőket (24%). A 18–39 évesek 40%-a, a 40–59 évesek 27%-a, a 60 éven felülieknek viszont mindössze 9%-a nyaralt belföldön. Az üdülési szokások a kérdezett iskolai végzettségével is összefüggést mutatnak: az érettségizettek 41%-a, a diplomások 56%-a említette, hogy az idén itthon töltötte, illetve tervezte tölteni szabadságát, ez az arány a szakmunkások, illetve a legfeljebb 8 osztályt végzettek esetében 24%, illetve 9% volt. Az üdülési szokások természetesen erősen függenek a család anyagi helyzetétől. Az egy főre eső háztartási jövedelem szerint a legfelső ötödbe tartozóknak több mint fele (52%) nyaralt, addig a többi jövedelmi ötödben a nyaralók aránya az átlag alatt alakult. A belföldön üdülők esetében az egy főre jutó háztartásjövedelem átlaga 39 ezer forint. Leginkább az önállók, a vállalkozók (48%), az alkalmazottak (36%) és a nem nyugdíjas eltartottak (38%) voltak a belföldön üdülők között felülreprezentálva. Amíg a fővárosiak 38%-a és a megyei jogú városokban élők 34%-a, addig a vidéki városokban élők 26, a falusiak 20%-a töltötte szabadságát hazánkban.

A külföldön nyaralók jellemzői hasonlóak a belföldön nyaralókéhoz. A legfiatalabbak, a 40 év alattiak 10%-a, míg a 40–59 évesek 8%-a, a 60 év felettiek mindössze 3%-a üdült külföldön. Az iskolázottabbak jóval magasabb aránya töltötte szabadságát külföldön, mint az alacsony iskolai végzettségűeknek. Az érettségizettek 12%-a, a diplomások 18%-a, míg a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőknek csak 3%-a nyaralt vagy tervezte nyaralását külföldön. A külföldi üdülés talán még erősebben függ a család anyagi helyzetétől, mint a belföldi nyaralás. Az eredmények szerint a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók 17%, míg a negyedik ötödbe tartozóknak csupán 9%-a engedhette meg magának, hogy külföldön üdülhessen az idén, a társadalom legszegényebb rétegének pedig mintegy 3%-a. A külföldön üdülők egy főre jutó háztartás-jövedelme átlagosan közel 25%-kal magasabb, mint a belföldön nyaralóké, 48,5 ezer Ft. Az önállók, vállalkozók csoportjában jóval átlagon (7%) felül alakult a külföldön nyaralók aránya (17,5%), ugyancsak magas a külföldön pihenők hányada az alkalmazottak körében (10%).

A belföldön üdülők az idei szezonban átlagosan 1,7 alkalommal töltötték szabadidejüket az otthonuktól távol, mindig csak a leghosszabb utat figyelembe véve átlagosan 6,3 napig. A külföldön nyaralók átlagosan 1,2 alkalommal utaztak külföldre, tehát közöttük kevesebben vannak a két vagy több alkalommal útra kelők, ők azonban egyegy alkalommal átlagosan hosszabb, 8,1 napot töltenek el pihenéssel. A szálláshelyek tekintetében jelentős különbség van a belföldön, illetve a külföldön üdülők csoportja között (1. ábra). A 2001-ben belföldön nyaralók, illetve belföldi nyaralást tervezők 37%-a rokonnál, barátnál, ismerősnél, 34%-a valamilyen olcsó szálláshelyen, 16%-uk kempingben, sátorban, és mindössze 6%-uk mondta, hogy egy jó szállodában szállt meg. A külföldön nyaralóknál e tekintetben teljesen más a helyzet: 46%-uk olcsó szálláshelyen, 23%-uk pedig szállodában, és mindössze 12- 13%-uk töltötte az éjszakákat kempingben, vagy ismerősöknél. A belföldön üdülők közül legnagyobb számban a Balatonon és környékén töltik a szabadságukat. A második leggyakrabban látogatott hely az Alföld, majd a Dunántúl és az Északi-középhegység következik. A külföldön nyaralók többsége a szomszédos országok valamelyikében nyaralt vagy szándékozott nyaralni az idei szezonban (2. ábra). Ezen belül Horvátországban ugyanannyian (29%), mint az összes többi szomszédos országban együttesen (27%). Kedvelt célpont még Olaszország (16%) és Görögország (15%). Az Európán kívüli országokban nyaralók költik el a legtöbb pénzt, átlagosan 226 ezer forintot. Őket az Olaszországban üdülők követik 205 ezer forintos átlagos kiadással. Ennek valamivel több mint a felét költik Görögországban, Horvátországban és más, nem szomszédos európai államokban. A szomszédos országok esetében mértük a legalacsonyabb átlagot, közel 70 ezer forintot.