Dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban 768 millió forintot tervez elköl- teni az állam a hazai kerékpárút-hálózat fejlesztésére és egy információs rendszer kialakítására, az utóbbi előkészítése egyébként már elkezdődött. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) vállalta a feladatot, hogy rendbe hozza a kerékpárutakat, és megoldást keres a kerékpározással kapcsolatos jelenlegi problémákra.

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK ÉS KENYI

Berencsi Miklós, a KKK osztályvezetője elmondta, hogy egyelőre jelentősek a hiányok, a fejlesztések azonban növelni fogják a közlekedésbiztonságot és gerjesztik a turizmust. A megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésének szakaszában négy projekt fut párhuzamosan: az EuroVelo 6 Rajka és Budapest közötti szakasza, a Budapestet a Balatonnal összekötő útvonal, a Balatoni Bringakör, illetve a fővárosi kerékpáros közlekedés átszervezése. A 2014–2020-as időszak legfőbb célja a források hatékony felhasználása, illetve a hálózat minőségének megőrzése. A megvalósíthatósági tanulmányok elkészülése folyamatban van, három útvonalra már be is nyújtották a terveket. A döntés-előkészítési tanulmányok benyújtásának határideje március 6. Ezenkívül fejlesztik a Kerékpárút-nyilvántartó Rendszert (Kenyi), amely a ke- rékpáros-létesítményeknek szolgáltat adatbázist, illetve egy térképes térinformatikai rendszert, amelynek szakmai és publikus felülete is lesz. A nyilvántartó rendszer fejlesztése már az adatfeltöltés fázisában van. A felmérendő főbb adatok az egyes létesítmények fajtája és műszaki paraméterei, az érdekes pontok (POI), a burkolattípusok és útállapotok, a táb- lák, a pihenőhelyek, illetve olyan egyéb adatok, mint az árvízveszély vagy az erős napsugárzásnak kitett kerékpárút.

EUROVELO 6 ÉS BALATONI BRINGAKÖR

Laufer Péter a Hegyen-Völgyön Konzorcium képviseletében tájékoztatta a sajtót, hogy hozzájuk az EuroVelo 6 Rajka és Budapest közötti szakasza, illetve a Balatoni Bringakör tartozik. A konzorcium folyamatosan egyeztet többek között a KKK- val, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-vel (NIF), a Magyar Közút Zrt.-vel, a Vízügyi Igazgatósággal, a BKK Zrt.-vel és a nemzeti park igazgatóságokkal is. A konzorcium a tervezésnél figyelembe vette a hivatásforgalmi és a turisztikai célú kerékpározási szempontokat, a kapcsolódó fejlesztéseket, az örökségvédelmi érintettséget, az önkormányzati és forgalmi igényeket, illetve a tulajdoni viszonyokat is. Az EuroVelo 6 Rajka és Budapest közötti szakasza körülbelül 270 kilométert ölel fel és 51 települést érint. A szakasz meglévő problémái közé tartozik, hogy a nyomvonal nem összefüggő, a jelzésrendszer hiányos vagy nem egyértelmű, és a karbantartás hiánya is gondot okoz. A tervezett hálózat leküzdendő problémája még a Natura2000- érintettség. A 200 kilométeres, 42 települést érintő Balatoni Bringakör fejlesztési terveinek előkészítésekor hasonló gondok állnak fenn, illetve a Budapest–Balaton nyomvonalhoz való csatlakozást is meg kell oldani.

A FŐVÁROSTÓL A BALATONIG

A Budapest–Balaton kerékpárút tervezésénél is számos koncepció készült. Horváth László, a Főmterv-Utiber Konzorcium tervezője elmondta, a nyomvonal tervezésénél alapelv, hogy a hivatásforgalmi és a turisztikai célú kerékpározás nem válik el, így az útvonal is közös. Kiemelte, hogy egy felmérésből kiderült: a biciklisek elsősorban a látványosságok alapján döntenek egy kerékpárút mellett, a második helyre került a biztonság, és csak ezután érdekli az embereket a domborzat, illetve az út hossza. A budapesti kerékpárutak átszervezése még kezdeti fázisban van, egyelőre a változatkészítés zajlik. Dulicz László a Pro Urbe – Közlekedés – Terra – Tandem Konzorcium képviseletében felvázolta, hogy a fővárosban elsősorban a hivatás- forgalmi kerékpározásra helyezik a hang- súlyt, azonban a turisztikai célú biciklizést sem hagyják figyelmen kívül.