Az ágazatért felelős vezető elmondta, hogy felemásan indult az év: míg a német vendégéjszakák száma 6%-kal csökkent, addig az oroszok 25%-kal többet töltöttek el nálunk.

A kereskedelmi szálláshelyek összesen 99,7 milliárd forint árbevételt értek el, ami 1,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

„Nem értük még el a gödör alját” – fogalmazott Horváth. Kiemelte ugyanakkor, hogy a gyógyszállodák általában jobb eredményt értek el, mint a wellnesshotelek, mind a kihasználtság, mind a REVpAR mutató tekintetében.

Horváth Endre kiemelte, hogy szeptember 15-éig várják az új Széchenyi terv vitairatához a javaslatokat. Aki szeretne a témához hozzászólni, az négy turisztikai konzultáción is megteheti a következő hetekben Győrben, Siófokon, Debrecenben, illetve Budapesten.

Horváth Endre egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az egészségipar stratégiai fejlesztése mellett nem szenvedhet hátrányt a turizmus többi területe sem. A jövőben ugyanakkor elsősorban az egyedi fejlesztéseket kívánja támogatni a kormányzat, hangsúlyozta. A Magyar Szállodaszövetséggel egyeztetnek azzal kapcsolatban, mit tehet a tárca az esetleges szállodai csődök elkerülése érdekében.

A turisztikai desztináció menedzsment-pályázatokról Horváth felvetette, hogy megvizsgálják, mi lenne, ha 65 helyett ezentúl csupán 35% önerőre lenne szükségük a pályázóknak. Ugyanakkor tisztázni kellene a Tourinform-irodák szerepét a TDM-rendszerben. A RIB-ek, RMI-k jövőbeli szerepét is csak később határozzák meg.

Egyeztetés alatt áll a néhány hónapja a köztudatba bedobott Széchenyi rekreációs kártya is. Horváth Endre szerint elképzelhető, bár nem biztos az üdülési csekk-rendszer megszüntetése. Ha a csekket „kivezetik” a piacról, arra legkorábban 2012-ben kerülhet sor.