A társaság a döntést az egyik legnagyobb német kereskedelmi vállalatnak, a Sopexa S.A. Deutschlandnak írt levelében azzal indokolja, hogy a „harmadik országokból” érkező ilyen termékek bemutatása a német vállalatoknak versenyhátrányt okoz, mivel Németországban a töméses kényszerhizlalási formát állatkínzásra hivatkozva betiltották. A Kölnmesse a hízottmáj-termékeket azért is törölte katalógusából, mert érvelése szerint a kiállításokon így akarja elkerülni az állatvédő szervezetek valószínűsíthető akcióit. A Baromfi Termék Tanács (BTT) ugyanakkor a rendezvényszervező cég döntését diszkriminatívnak tartja, mivel sérti az áruk szabad áramlásáról és a verseny tisztaságáról szóló uniós szabályozást, illetve nem tiszteli az egyes tagállamok tradicionális állattartási technológiáit. Ezért a BTT levélben kérte a vidékfejlesztési, a nemzetgazdasági és a külügyminisztert, hogy tárcáik vegyék fel a kapcsolatot az ügyben szintén hátrányosan érintett francia, spanyol, belga és bolgár társminisztériumokkal, illetve szükség esetén tegyék meg az indokolt jogi lépéseket a kitiltásról szóló döntés miatt.
Semmilyen más lehetőséget nem látunk arra, hogy a vásár lebonyolításának várható megzavarását elháríthassuk – indokolja a Kölnmesse azt a döntést, amellyel törölte az őszi kölni Anuga terméklistájáról a hízott májat és az azzal kapcsolatos víziszárnyas-termékeket. A Sopexa S.A. Deutschlandnak írt levél szerint az intézkedés a szintén kölni ISM cukrászkiállításra is kiterjed. A Kölnmesse – áll a dokumentumban – számít arra, hogy az élelmiszer-ipari kiállításokat a különböző állatvédő szervezetek nagyfokú figyelemmel kísérik. Ezért a szervező cég elsődleges célja, hogy „a kölni kiállítás területén, sőt esetlegesen a hízott májat kiállító vállalatok kiállítási standjai közvetlen környezetében várható akciókat elkerülje, és a kiállítás zavarmentes lebonyolítását biztosítsa”. Egyúttal „a Kölnmesse követelheti azon termékek megsemmisítését is, amelyek az árulistáknak nem felelnek meg, vagy a kiállítás üzemeltetésének jelentős megzavarását, vagy a kiállítók és a látogatók biztonságának veszélyeztetését okozhatják”.
A cég levele szerint a töméses hízlalási formát számos országban állatkínzásnak minősítették és – mint Németországban is – betiltották. Ezért a német vállalatok számára versenyhátrányt okozhat, ha a vásárokon „harmadik országokból” érkező ilyen termékek jelennek meg. Állatvédő szervezetek és magánszemélyek már korábban azzal a követeléssel fordultak a Kölnmesséhez, hogy ne engedélyezze a kényszerhizlalással előállított áruk bemutatását – áll a társaság levelében.
Elszomorító, hogy egy nemzetközi élelmiszer-ipari vásár szervezésekor bizonyos radikális csoportok agresszivitása és terrorizmusa az uniós alapelveknél nagyobb hangsúlyt kaphat – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen Bárány László, a BTT elnöke. Érdekes megfogalmazásnak minősítette, hogy a Kölnmesse „harmadik országnak” titulálta az EU-tag Franciaországot, Spanyolországot, Belgiumot, Bulgáriát és Magyarországot, ahol tradicionális és szabályozott módon, tömés hízlalással állítanak elő víziszárnyas-termékeket. A diszkriminatív tiltás nem felel meg az áruk szabad áramlásáról és a verseny tisztaságáról szóló uniós rendelkezéseknek és kifejezetten sérti a magyar gazdasági-gasztronómiai érdekeket – húzta alá az elnök.
A BTT a napokban levélben kérte Matolcsy György nemzetgazdasági, Fazekas Sándor vidékfejlesztési és Martonyi János külügyminisztert, hogy tárcáik a hátrányosan érintett többi ország társminisztériumaival vegyék fel a kapcsolatot és szükség esetén tegyék meg az indokolt jogi lépéseket. Valószínűsíthető, hogy a Sopexához hasonlóan több francia élelmiszer-ipari vállalat is hasonló Kölsmesse-levelet kaphatott, mert a francia hatóságok már megkezdték az „ellentámadást” Brüsszelben is – közölte Bárány László.
A hazai termelők évente 2200-2300 tonna víziszárnyas-májat állítanak elő, amelyből a kacsamáj 500-550, a libamáj 1700-1800 tonnával részesedik. Ez utóbbival Magyarország a világ legnagyobb libamájtermelőjének számít. Az ágazat 22-23 milliárd forint éves árbevételt ér el és 8-10 ezer embernek ad munkát. Ugyanakkor időről-időre feszültséget okoz, hogy több szélsőségesnek mondott állatvédelmi szervezet – elsősorban az osztrák bejegyzésű Négy Mancs – támadásokat intéz a hazai állattartási technológiák ellen. A BTT szerint viszont a hazai baromfitelepek megfelelnek a magyar állatvédelmi és állatjóléti előírásoknak. A szervezet az előírásokat a közelmúltban ágazati kódexben is összefoglalta és megkezdte a tollszedők szakmai továbbképzését is. Emellett azonban az is felmerül, hogy Magyarországnak uniós szintű versenyjogi és egyéb lépéseket is tennie kellene a jelentős gazdasági károkat okozó állatvédő szervezetek tevékenysége miatt - vélik szakértők.(forrás: Agromonitor)