A szakember szerint a tavaly kitört izlandi vulkán hamufelhője is okozhatta a rendkívül csapadékos időjárást Magyarországon. Ezt a feltevést arra alapozzák, hogy különböző hőmérsékleti anomáliák alakulhatnak ki az atlanti térségben, megváltozhat a párolgás és a felmelegedés a vulkáni hamu miatt. Ezek a hatások pedig a ciklonpályákat alakíthatják át, így az időjárás eltérhet az átlagostól - tette hozzá.

Azokra a területekre, amelyek felett a hamufelhő megjelenik, kevesebb napfény jut, ami már egy nagyobb földrész időjárását is megbolygathatja. A hatások sokfélék lehetnek: több vagy kevesebb csapadékkal, viharokkal járhat, de okozhat lehűlést és felmelegedést is.

A vulkánból a levegőbe került mikrorészecskék is okozhatnak időjárási változásokat; ezek hatására több csapadék eshet bizonyos területeken, tehát az időjárást több tényező is alakíthatja a vulkáni hamu esetében.

A szakember elmondta azt is, nem kizárt, hogy a megsérült fukusimai atomreaktorból felszálló radioaktív részecskéket - ha eljutnak odáig - a vulkáni aktivitás még magasabb pályára kényszerítheti, így azok messzebb csapódnak majd le, nagyobb területet érinthetnek.

A vulkáni hamufelhőt egyébként több eszközzel is bemérhetik, többek között úgynevezett lidart is használnak, amely lézernyaláb segítségével végzi a méréseket. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) ilyen nincs rendszeresítve, így az erre vonatkozó adatok is külföldről származnak - tette hozzá a meteorológus.  

A szombaton kitört Grimsvötn hétfőn is sűrű hamufelhőt ontott magából, és bár a kitörés erőssége csökkent, a tavalyi izlandi vulkánkitörés okozta sokk hatása alatt újabb fennakadásoktól tartanak.

Az első megfigyelések szerint a Grimsvötn hamuja nehezebb, mint tavaly az Eyjafjöllé volt, így gyorsabban lecsapódik.