Ezt segíti Szomolya kedvező földrajzi helyzete is, hiszen a Bükkalján a bogácsi, a mezőkövesdi és az egri gyógyfürdőhöz közel helyezkedik el, ami előnyt jelent. A vendégek közül sokan innen indulnak tovább lubickolni, miközben szívesen időznek az országosan védett szomolyai Tájházban, amelyet egy középkori barlanglakásban alakítottak ki és a helyi paraszti kultúra emlékeivel rendeztek be. A Faluházban pedig egy XIX. századi polgárház hangulatát őrizték meg, bútorokkal, használati eszközökkel, szerszámokkal.

Nem kevésbé híresek a szomolyai kaptárkövek, amelyeket gyalogosan, kerékpárral és lóháton közelíthetnek meg a turisták. Ezek közelében még az idén faházat építenek, hogy az esőktől megvédjék a látogatókat. Szomolya egyedi pincekultúrával is rendelkezik, ahol tufába vájt bortárolókat találnak a vendégek és többnyire hagyományos kézi manufaktrúrák segítségével dolgozzák fel a szőlőt és érlelnek borokat, tudtuk meg Kövecses Zsolttól, a falu jegyzőjétől. 

Védjegyet kapott cseresznye 

A falu legnagyobb ünnepét a cseresznyefesztivált nemrég tartották, amelyen tízezer hazai és külföldi turista fordult meg. Az eseményt követően nemsokkal érkezett a kedvező hír, hogy az önkormányzatnak a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz benyújtott marketing pályázatát eredményesen bírálták el és a szomolyai rövid szárú fekete cseresznye - mint a falu egyik híressége - ezentúl a Hagyományok-Ízek-Regiók (HIR) Védjegy használatára jogosult.

Kőkultúra és szafaribusz

Emellett a dél-borsodi kőkultúra fejlesztésére hat egymáshoz közeli falu, valamint Heves megyéből Noszvaj és két vállalkozó - összefogással - konzorciumot létrehozva pályázott egymáshoz kapcsolódó turisztikai attrakciók fejlesztésére. A konzorcium vezetője Guczi István, Szomolya polgármestere elmondta, 462 millió forint értékben valósítanak meg különböző beruházásokat. Ennek az összegnek a 86 százalékát az Európai Unió biztosította támogatásként. A fejlesztéseket idén szeptemberig valósítják meg. A projekt keretében helyi látványosságokat, mesterségeket mutatnak be, egymáshoz kapcsolódó közös programokkal. A beruházások részeként egy szafari buszt is vásárolnak, amellyel rendszeresen végig viszik majd a turistákat a hét településen, hogy minél jobban megismerhessék azokat.

Szomolyán például harminc millió forintos költséggel újítják fel azt a 340 négyzetméteres, több mint másfél száz éves kőhodályt, ahol konferenciákat, hangversenyeket tarthatnak új nevezetességként. A hodály közelében ásványi kőtár bemutató teret alakítanak ki, de várhatóan lesz kerékpártároló, valamint a helyi termékeket kiállító és értékesítő standok is helyet kapnak.

A projekt részeként a konzorciumban résztvevő települések közül Bogácson továbbfejlesztik a gyógyfüdő marketingjét, Cserépfaluban - a Bükk déli kapujában - turisztikai fogadóközpontot alakítanak ki. Ugyanezt valósítják meg Cserépváralján és Tardon is. Noszvajon már felújították a Gazdaházat és a Farkaskőhegyen közművet fejlesztenek. Bükkzsércen pedig kemencés kertet létesítenek.

Királyi borok völgye

A polgármester azt is elmondta, hogy középtávon, közel egymilliárd forintos fejlesztéssel kívánják megváltoztatni Szomolya arculatát. Összesen huszonhárom, zömében önkormányzati tulajdonban levő pince helyreállításával hozzák létre a "Királyi borok völgye" elnevezésű védett pincesort. Ezekben szimbolikusan a történelmi Magyarország valamennyi borvidéke kulturális és bemutató jelleggel kap majd helyet. Az önkormányzat felkészült arra, hogy támogatásért pályázzon erre a fejlesztésre, amelyhez vállalkozások is társulnak.