A Budapesti prostitúciótörténet – séta a lányok nyomában, a 19-20. században című városnézést Szécsényi Mihály történész és levéltáros vezeti és állította össze, írja a Bupap weboldala.

A polgári korszak prostitúciójának előzményei még a feudalizmus idején, a városfalakkal körülvett Pesten és Budán alakultak ki. A 18. század második felétől fokozatosan kialakultak helyszínei és létrejöttek intézményei, amelyekről sokat olvashatunk irodalmi- és történeti munkákban. A séták célja, hogy a kezdetektől, csaknem napjainkig bemutassák a prostitúció tereit, ezek változásait és felkeressék még látható „emlékeit” a Magyar utcától a Kender (jelenleg Auróra) utcáig.

A szexuális szolgáltatások a 19. század folyamán fokozatosan részévé váltak a fogyasztói piacnak ugyanúgy, mint a szórakozás egyéb formái. A bordélyházak – például az éttermekhez hasonlóan – adóztak, csak esetleg többet. Az új nagyváros gyors növekedésével a prostitúció új területeket hódított meg, régi formái pedig átalakultak. A belváros vált a luxusszolgáltatások helyszínévé, míg a kispénzű kuncsaftok az akkori külső kerületekben kereshették fel a prostituáltakat. A hatóságok – akik az általuk előírt szabályok betartását kívánták elérni, folyamatos harcban álltak velük. Többnyire azonban engedniük kellett, sőt az is előfordult, hogy teljesen kicsúszott a kezükből az ellenőrzés. A szocializmusban – miként a világ többi részén – sem tudták a prostitúciót megszüntetni. Napjainkra pedig teljesen átalakult a szexuális szolgáltatások rendszere.

"Másik" Budapest

Kik élnek Budapesten? Férfiak és nők! De tényleg ennyire egyszerű lenne a kategorizálás? Átjárhatók-e a határok a két nem között? Vajon nőnek számít-e a nő, ha férfiruhát húz és férfi-e a férfi, ha férfit szeret? Mennyit tudunk a körülöttünk élők nemi szerepeiről és vajon befolyásolja-e értékítéletünket egy művészi életműről, ha kiderül „mássága”? Vajon tényleg más a „más”? - ezeket a kérdéseket feszegeti a Bupap másik túrája, amelyet Somogyi Rohonczy Zsófi, művészettörténész állított össze.

A séta megkérdőjelezi a merevnek hitt kategóriákat és új nézőpontok segítségével mutatja meg Budapest egy kevésbé ismert oldalát. A 2,5 órás séta záró állomása a Ludwig Múzeum A meztelen férfi kiállítása, melynek belépődíja benne foglaltatik a séta árában.

A séták június 21-én, illetve 22-én indulnak, jelentkezés és bővebb információ a Budapest Asztfaltprojekt weboldalán.