A kérdéses Kossuth szobor része Horvay János ruskicai márványból faragott, s 1927-ben leleplezett szoborkompozíciójának, amely a Batthyány-kormány kilenc miniszterét örökíti meg. A Rákosi-rendszer irányítói által rosszkedvűnek talált szobrokat 1951-ben távolították el a Kossuth térről. A kőfaragóknak felkínált, s így gyakorlatilag felaprításra ítélt művet Dombóvár 1959-ben megvette, s ezzel megmentette.

A város legszebb parkjában, a Szigeterdőn állították fel Horvay alkotását, s mostanra a mű hozzánőtt Dombóvárhoz, a település látványosságává, ikonjává vált. Ezért Dombóváron a helybéliek nehezményezték a parlament döntését. Szabó Loránd, a 20 ezer lelkes város független polgármestere október 6-án aláírásgyűjtést kezdeményezett a szobrok maradása érdekében.

Mi több, javaslatot terjesztett a közgyűlés elé arról, hogy a város ragaszkodik az első független magyar kormány tagjairól faragott portrékhoz. A javaslatot csütörtöki ülésükön megszavazták a városatyák.Az ülésen Szabó Loránd elmondta, hogy két és fél ezer aláírást akarnak gyűjteni november 6-ig, akkor az íveket átadják Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. Ugyanakkor a szobrok tulajdonba adásáról annak iddején nem készült szerződés, hisz Pestről szóbeli megállapodás alapján fuvaroztatta el az akkori tanácselnök, ám írott kontraktus nélkül is Dombóváré lett a kompozíció, mivel a Tolna megyei város mostanra „elbirtokolta” Budapesttől a közterén álló művet.