A dokumentum értelmében az európai kultúrkincs a közös emlékezet, a megértés, az önazonosság, az összetartozás és a kreativitás közös forrása, amelyért valamennyien felelősek vagyunk. A megőrzés záloga az ismeretek átadása, a magas színvonalú képzések, valamint a hagyományos technológiák és mesterségek alkalmazása.

A farói egyezményhez csatlakozott tagállamok vállalják, hogy tekintetbe veszik a kulturális örökség sajátos jellegét és érdekeit gazdaságpolitikájuk kialakításakor, növelik a társadalmi tudatosságot, felhasználják a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségeket, előmozdítják a kulturális örökség integritásának tiszteletben tartását, meghatározzák a fenntartható kezelés elveit és szorgalmazzák azok alkalmazását, fejlesztik a kulturális örökségről szóló tudást, ennek szempontjait pedig beépítik az élethosszig tartó nevelésbe, képzésbe.

A nemzetközi együttműködés célja, hogy az örökségvédelem valamennyi ágazat politikájában megjelenjen, és az oktatáson, a gazdasági életen keresztül áthassa az emberek mindennapjait, azt tudatosítva, hogy a hazai és a közös európai tárgyi és szellemi értékek megőrzése és továbbadása a jövő generációi számára elengedhetetlen a kulturális gyökerek megismeréséhez, a sokszínűség fennmaradásához.