A tavalyi év első 11 hónapjának adatai szerint a vendégek 10-ből 7 éjszakát szállodákban töltöttek. A szálláshelyek forgalma egyenes arányban nőtt azok színvonalával. Az átlagos 6,5 százalékos vendégforgalom- növekedés azonban jelentős különbségeket takar: míg az öt- és négycsillagos szállodák 14 százalékkal, a háromcsillagosok csak 3,3 százalékkal több vendégéjszakát realizáltak. A wellnessszállodák 67, az apartmanszállodák 46, a gyógyszállók 9 százalékos bővülést könyvelhettek el.

Tavaly is folytatódott a forgalomcsökkenés az egy- és kétcsillagos házakban. A panziók 2 százalékos gyarapodást, a turista- és üdülőszállók, illetve a kempingek 8-12 százalékos csökkenést tapasztaltak.

A legtöbb külföldi vendéget a négy- és háromcsillagos szállodák fogadták. A külföldi vendégéjszakák számában az Egyesült Királyság (+44 százalék), Írország (+30 százalék), Izrael (+28 százalék) és Portugália (+23 százalék) produkálta a legdinamikusabb növekedést. Németországból és Ausztriából tavaly mintegy 5, illetve 3 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a vendégek, mint 2004 hasonló időszakában.

A belföldi vendégek száma 5, a vendégéjszakák száma 3 százalékkal gyarapodott. A belföldi vendégéjszakák száma az öt- és négycsillagos házakban harmadával nőtt, a wellness-szállodákban megkétszereződött. A belföldi vendégforgalom erősödéséhez az üdülési csekk használatának terjedése is hozzájárult.

A kereskedelmi szálláshelyek bevételei először érték el a 200 milliárd forintot, ami 13 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakának adatát. A 2005. január–december időszakban a folyó áron számított bruttó szobaárbevétel 17 százalékkal nőtt a magyar szállodákban a 2004. évihez képest. Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára (Gross ARR) 15 200 forint volt. Ez jelentős, folyó áron több mint 1300 forint emelkedést jelent 2004-hez képest. A Magyar Szállodaszövetség reméli, hogy jövőre a kapacitáskihasználtság további növekedése még magasabb átlagárak érvényesítését teszi lehetővé. A mostani növekedéssel sikerült elérni a 2001-es év forintban számolt átlagárát, azóta azonban az infláció és a költségek is jócskán megnövekedtek.

Bővülést a vendégéjszakák számában Közép-Dunántúlon (17,2 százalék), Budapest-Közép-Dunavidéken (6,4 százalék), a Dél- Alföldön (6,3 százalék) és Észak- Magyarországon (1,3 százalék) mértek. A Balatonnál a belföldi növekedés és a külföldi visszaesés kiegyenlítődésével stagnált a forgalom (–0,8 százalék). Csökkent a vendégéjszakák száma a Tisza-tónál (–9,8 százalék), a Dél-Dunántúlon (–4,5 százalék), az Észak- Alföldön (–4,2 százalék) és a Nyugat- Dunántúlon (–2,2 százalék).

A szállodai mutatószámok jelzik, hogy Budapest továbbra is, sőt egyre inkább megelőzi fejlődésben a vidéket. Míg 2005-ben a hazai szállodák átlagosan 60,2 százalékos szobafoglaltsággal működtek, a fővárosiak 67-72 százalékos kihasználtságot értek el. Az átlagár minden budapesti szállodacsoportban magasabb volt, mint az azonos kategóriájú, vidéki házakban. Jövőre mérséklődhet a beutazó turizmus főváros-központúsága, mivel februártól Sármellékre is közlekedik fapados légitársaság, méghozzá a dinamikusan fejlődő Nagy-Britanniából.