A BuddhaBar Hotel nemrégiben megnyílt kiváló libanoni éttermében, a Baalbekben autentikus fogások kíséretében mutatta be a minap az északafrikai ország varázslatos látnivalóit Khalid Mimi, a Marokkói Idegenforgalmi Hivatal varsói irodájának vezetője. Előadása előtt Nouredine Banomar, Marokkó magyarországi nagykövete és Glázer Tamás, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese köszöntötte az egybegyűlteket.
Amint azt a rendezvényen a kelet-európai piacokért, így hazánkért is felelős szakembertől megtudtuk, 3500 kilométer hosszú tenger-, illetve óceánpart várja hazájában a turistákat. Mivel eddig a parti napfürdőzés előnyeit szinte csak Agadir környékén élvezhették a turisták, a 2010-ben meghirdetett turizmusstratégiában új tengerparti üdülőhelyek létrehozását tűzték ki célul: egyet a Földközi-tenger, ötöt pedig az Atlanti-óceán partvidékén. Az üdülőövezetek közül három már elkészült, ezek egyike az Agadir közelében fekvő Taghazout, egy másik az algériai határ melletti Saidia.
Bár nagy az igény a tengerparti üdülésre, a nyugat-európai törzsvendégek jelentős része már nem luxusszállodába megy, hanem a hagyományos, helyi szálláshelyeket, a riádokat veszi igénybe – tudtuk meg Khalid Mimitől. A riádok olyan régi, hagyományos stílusú udvarházak, amelyeket vendégfogadásra alakítottak át. Kapacitásuk néhány ágytól maximum negyven szobáig terjed. Áraikat illetően is sokféle igény kielégítésére alkalmasak: egy személyre már tíz eurótól kezdődnek az árak. A riádok különlegessége még, hogy a helyiek szokásait, ételeit, mindennapjait tapasztalhatjuk meg bennük testközelből, itt az sem szentségtörés, ha benézünk a konyhába, hogyan készül a vacsora.
Marokkó 710 ezer négyzetkilométeres területén 35 millióan élnek. Évente 10,5 millió turista látogat az észak-afrikai országba, ezzel a világ 25. leglátogatottabb turisztikai desztinációja Marokkó. Az ország szálláshelyein 200 ezer ágy várja a vendégeket, az ágazat adja a nemzeti össztermék 12 százalékát.
Marokkó turisztikai stratégiájában azt a célt tűzték maguk elé, hogy 2020-ra megduplázzák a hozzájuk érkező turisták számát és ezzel a világ top 20 célországa közé kerülnek. A belföldi forgalomban még komolyabb bővülésre számítanak, megháromszoroznák azt. Az országot 1500 kilométeres autópályahálózat szövi át az Atlanti-óceán partjától az algériai határig. 15 nemzetközi repülőtér és 28 kikötő található Marokkóban, Casablanca a legnagyobb nemzetközi gyűjtő-elosztó pont, ahonnan száz úti célba indulnak légi járatok.
Az ország turisztikai kínálata elképesztően változatos: Agadirban évente 300 napot süt a nap, Marrakesh környékén két hónapon át még síelni is lehet. Fez történelmi városa olyan, mint ahol évszázadokkal ezelőtt megállt az idő. Marrakesh a legjobb globális úti cél díját nyerte el 2015-ben a Trip Advisor szavazóitól. A Marrakesh Fesztivál a világ legnagyobb, ráadásul ingyenes zenei fesztiválja, amelyen tíz nap alatt 2,5 millió látogató fordul meg.
A természeti és történelmi látnivalók mellett nagy nemzetközi sport-, kulturális és politikai eseményeknek is rendszeresen otthont ad Marokkó. Ezek közé tartozik például egy női extrémsport-verseny, a Rally Aicha des Gazelles, amelynek során a kizárólag női versenyzők GPS nélkül, hagyományos térképek segítségével szelik át az országot. A versenynek nem az a célja, hogy minél gyorsabb legyen valaki, hanem ahogy írják honlapjukon: „Miközben a versenyzők elveszítik tájékozódási pontjaikat, felfedezik igazi belső értékeiket.”
Marokkó vonzó és elérhető egzotikum a magyarok szemében, ennek ellenére egyelőre kevés tour-operátor programozza, aminek oka részben talán a közvetlen légi összeköttetés hiánya, a charterpiac utóbbi években tapasztalt szűkülése is volt. A Marokkói Nemzeti Turisztikai Hivatal mostani prezentációja lényegében gesztusértékű is: bíznak benne, hogy ez a számukra jelentős potenciállal bíró kelet-európai régió jelentős bővülést produkál majd a következő években.
