Az élelmiszerek címkézésének, illetve jelölésének alapvető célja, hogy tájékoztassa a fogyasztót az élelmiszer jellegéről, tulajdonságairól.¹ Az EU előírásokkal harmonizálva kötelezően fel kell tüntetni a termékeken az élelmiszer megnevezését, a címkének pedig tájékoztatnia kell a vásárlót az élelmiszer valódi jellegéről.  Az élelmiszer előállításához felhasznált anyagokat az „összetevők” szót követően kell feltüntetni a csomagoláson, tömegük szerint csökkenő mennyiségű sorrendben. (Azaz, amelyik összetevő legelöl szerepel, abból található a legnagyobb mennyiség a termében.)

Az adalékanyagokat az emberiség már ősidők óta használja. Ezeket az élelmiszer címkén, funkciójuk szerinti csoportnevük és nevük, vagy csoportnevük és „E” számuk szerint kell feltüntetni.  Csak szigorúan engedélyezett adalékanyagok használhatók a termékekben és csak a legkisebb szükséges mennyiségben. A maximum felhasználható mennyiséget sok esetben jogszabály rögzíti, ahogyan a mesterséges színezékekét és tartósítószerekét is.

Tisztázzuk a fogalmakat

Ha az élelmiszer allergén listán szereplő anyagot, vagy abból származó komponenst tartalmaz, annak jelenlétére utalni kell. A jelölendő allergén összetevők: 

• Glutént tartalmazó gabona: búza, rozs, árpa, zab, tönköly-búza, kamut-búza (vagy ezek keresztezett változatai)
• Halak, rákok, puhatestűek és azokat tartalmazó termékek
• Tej, tojás - nem csak a tyúk- és azokból készült termékek (beleértve a laktózt is)
• Mogyoró, szójabab, csillagfürt, szezámmag, diófélék, mandula pisztácia és azokból készült termékek
• Zeller és az abból készült termékek
• Mustár és a belőle készült termékek
• Kéndioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok (10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben) 

Az élelmiszerek minőségének megőrzési ideje azt jelzi, hogy az élelmiszer a tulajdonságait, a megadott, helyes tárolási körülmények között meddig tudja megőrizni. A mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszereknél, a „fogyasztható:….” feliratnak is kell szerepelnie a csomagoláson. A tápérték jelölését a jelen szabályok szerint kötelező feltüntetni a különleges táplálkozási célú élelmiszereken (pl. bébiételek, diabetikus élelmiszerek, stb.), ha tápérték-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítás szerepel a terméken, továbbá a vitamin, ásványi anyag hozzáadásával készülő élelmiszereken.

A tápanyag-összetételre vonatkozó megnevezések a következők: energiatartalom (kJ/kcal), fehérje, szénhidrát (ebből cukor), zsír (ebből telített zsírsavak), nátrium, élelmi rost (g) 100 g, vagy 100 ml termékre kifejezve. A vitaminok, ásványi anyagok mennyiségét mg vagy µg mértékegységgel szokták megadni, vagy a felnőttek számára ajánlott napi bevitel (RDA) százalékában. Ezeken felül pedig fel kell tüntetni az élettanilag aktív, egyéb anyagok mennyiségét, mint a taurin, koffein vagy L-karnitin.

A csomagoláson megtalálható a termék forgalmazója és/vagy gyártási helye is. Ezt csak abban az esetben kötelező feltüntetni a címkén, amennyiben hiánya megtévesztheti a fogyasztót az adott élelmiszer tényleges származása, vagy eredete felöl.

Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeket az Európai Unió országain belül külön jelöléssel is el kell ellátni. A jelölés lehetővé teszi, hogy az előállító üzem egyedileg is beazonosítható legyen. Az azonosító egy fehér színű ovális mezőben található, melyben az országkódot követően a termék engedélyszáma szerepel. Például a „HU 7 EGK” felirat azt mutatja, hogy az adott terméket a Pick Szeged Zrt. központi gyárában, Szegeden állították elő. (Az engedéllyel rendelkező létesítmények listája ezen az oldalon bárki számára hozzáférhető.) Ha elegendő időt szánunk az élelmiszer címkeszövegének tanulmányozására, felelős döntést hozhatunk, melynek köszönhetően kizárólag a számunkra legmegfelelőbb termék kerülhet kosarunkba.