A lakosság gazdasági helyzetét hűen tükrözi az a tény, hogy a válaszadók kétharmada eleve nem tervez idén külföldi utazást. Azok közül, akik utazást terveznek, csaknem háromnegyed részben turistaútra, városnéző és tengerparti nyaralás céljából lépik át a határt. Tizenkét százalékuk egy-kétnapos rokonlátogatásra, bevásárlásra indul külföldre, hat százalék üzleti úton jár, míg egy másik hat százalék aktív sportolásra (hegymászás, síelés, búvárkodás) tervezi fordítani kinn tartózkodását.

Szintén a korlátozott anyagi lehetőségekre utal, hogy az utazni szándékozók több mint kétharmada azt válaszolta, hogy a külföldi útra legfeljebb 200 ezer forintot kíván elkölteni a családi kasszából. Mindössze 9 százaléknyian voltak, akik 400 ezer forintnál magasabb összeget jelöltek meg.

Arra a kérdésre, hogy szokott-e utasbiztosítást kötni külföldi utazásai alkalmával, a válaszadók több mint fele igennel válaszolt. A valóságban ennél kedvezőtlenebb a helyzet, utasbiztosítást ugyanis a kiutazóknak alig több mint harmada szokott kötni. Tanulságosak ugyanakkor azoknak az indokai, akik nem kötnek utasbiztosítást. E csoport 63 százaléka úgy érzi, csupán néhány napot tölt a határokon túl, ezért kicsi az esélye, hogy ez idő alatt bármi rossz történne vele. A válaszadók 25 százaléka a bankkártyájához járó utasbiztosítást, míg 12 százalékuk az Európai Egészségbiztosítási Kártyát tartja elegendő védelemnek.

„Akármennyi ideig tervezünk külföldön tartózkodni, a baj általában egy pillanat alatt következik be – figyelmeztet Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója. – Ilyenkor pedig egy bonyolultabb műtét ugyanúgy milliókba kerülhet akár a közeli Ausztriában is, mint egy hosszú, több hetes kinn tartózkodás esetén. A bankkártyák mellé kínált utasbiztosításoknak gyakran gyenge pontja az egészségügyi ellátások alacsony térítési limitje, míg az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján csak azokat a szolgáltatásokat kapjuk meg ingyen az adott országban, amelyeket a helyi egészségbiztosítás a saját állampolgároknak is megtérít. Vagyis az utasbiztosítást az esetek többségében nem érdemes megspórolni.”

A választott úti céltól, az utazás módjától, illetve a kint tartózkodás céljától függően azonban eltérő utasbiztosítást célszerű kötni. Nyilvánvaló, hogy egy autós kiránduláshoz felesleges légi balesetre fedezetet nyújtó konstrukciót választani, viszont extrém sportolási céllal olyan módozatban célszerű gondolkodni, amely az ilyen kockázatokra kiemelt összegű térítést nyújt. Számos szempont felmerülhet a mérlegelés során, a felmérés során a Genertel arról is megkérdezte az ügyfeleket, vajon ezek közül melyeket tartja a legfontosabbaknak.

Nem meglepő módon kiemelt fontosságot az egészségügyi ellátások megfelelő térítése kapta, a 6-os skálán 5,4-es átlaggal. Ezt a poggyász- és műszakicikk-biztosítás követi 4,4 ponttal. A másnak okozott károkat fedező felelősségbiztosítás követi 4,3 ponttal, és ugyancsak ekkora súlyt kap átlagosan az utasbiztosítás díjának nagysága is a mérlegelés során. A jogvédelem, jogi tanácsadás csupán 3,5, míg a stornóbiztosítás 3,3 ponttal a mérlegelési szempontok listájának végére került.

Bármennyire is fontosnak tartják azonban az ügyfelek az egészségügyi ellátások megfelelő térítését, a többség egyáltalán nincsen tisztában a megfelelő szintű limitösszegekkel. Arra a kérdésre ugyanis, hogy mekkora minimális összeget tart megfelelőnek az egészségügyi ellátások fedezetére, a válaszadók 61 százaléka 3 millió forint alatti összeget, további 22 százaléka 3-5 millió forint közötti összeget jelölt meg. Csupán 17 százalékuk jelezte, hogy legalább 5 millió forintos limitet tart megfelelő fedezetnek az ilyen jellegű kockázatokra.

„Ezek az elvárt fedezetek jelentősen alulbecsültek. Orvosi költségekre még Európában is célszerű legalább tízmillió forintos fedezettel rendelkeznünk, hiszen a jó utasbiztosításnak a legnagyobb anyagi veszteséget jelentő extrém helyzetekre is védelmet kell nyújtania – tanácsolja Csikós Dániel. – Különösen hegymászáskor vagy súlyosabb közúti baleset során fordulhat elő jó eséllyel helikopteres mentés, aminek költsége szintén millliókban mérhető, de például a mentő-repülőgépes hazaszállítás bármilyen helyzetben felmerülhet, ezért a betegszállítási költségek limitjét is célszerű még Európán belül is 8-10 millió forintra beállítani.”