A várható hazai turisztikai trendekről tartott szakmai szimpóziumot a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara. Dr. Melanie Smith, a BGF KVIK docense előadásában kiemelte, miközben Magyarország a „Fürdők országaként”, Budapest pedig a „Fürdők városaként” hirdeti magát külföldön, az általuk, mintegy 19 országból érkezett 102 turista megkérdezésével végzett kutatás szerint a Budapestre érkező látogatók alig harmada tudja, hogy fővárosunk egy híres fürdőváros, és csupán 10% látogatott hozzánk kifejezetten miattuk. Mint kiderült, a külföldi vendégek többsége is elsősorban az építészeti értékek miatt váltott jegyet egy-egy fürdőbe, nem pedig a gyógyászati szolgáltatások miatt.

A BGF docense a Magyarországi spa, wellness és gyógyturizmus jövője címmel tartott előadásában kiemelte, marketing, turisztikai és gazdasági problémákkal egyaránt küzd a szegmens. Mára a fürdőkultúra is globalizált, a különböző jógával, thai masszázzsal és ayurvéda kezeléssel kiegészített szolgáltatások már mindenhol megtalálhatóak. Érdemes lenne tehát Magyarországnak megtalálnia azokat a nemzeti, helyi sajátságokat – legyen az a levendula, a méz, vagy a bor –, amelyek kiemelik a magyarországi fürdőket a tömegből, világított rá Dr. Melanie Smith.

A szegmens számára problémát jelenthet az is, ha Magyarország a későbbiekben csökkentené, vagy megszüntetné a gyógyturizmus, a gyógyfürdők állami támogatását, ahogy ez például Szlovéniában is megtörtént. Ott ennek hatására – elkerülendő a bezárást – a gyógyfürdőknek nyitniuk kellett a nemzetközi turizmust vonzó wellness szolgáltatások felé. Ez viszont magában hordozza annak veszélyét, hogy túlkínálat alakul ki spa és wellness fürdőkből, amelyek működtetéséhez szükséges turistákat csak állami közbenjárással lehet biztosítani. Ennek veszélye, minden olyan országban fennáll, ahol sok termálvíz van, így Magyarországon is.

A hosszú távú fenntarthatóság jegyében ezért is lenne célravezetőbb a magyar lakosság egészségmegőrző, preventív, wellness jellegű gyógyfürdő használatát támogatni állami szinten. Ez teljes, integrált megközelítést igényel, amely magában foglalja az egészséges táplálkozást, a stresskezelést, az alvásjavítást. A kezeléseket természetesen a víz alapú fürdőkezelések egészítik ki. Gondoljunk csak a mentális és fiziológiai betegségekre – mint pl. a depresszió –, amelyek igen elterjedtek Magyarországon. A spa, wellnes, vagy gyógyfürdők ezeket a betegségeket kezelő programokat ajánlhatnának, természetesen orvosi együttműködés mellett. A termálvízben való ücsörgés ugyanis nem elég az egészséges élethez, hangsúlyozta a BGF docense.

Másrészről érdemes lenne Magyarországnak körültekintőbben bánni a spa kifejezéssel is, hiszen ez országonként mást és mást jelenthet. Magyarországnak kutatásokat kellene folytatnia annak vizsgálatára is, hogy mely országból érkeznek vendégek kifejezetten a fürdők miatt, illetve, hogy mik is az ő elvárásaik, állítja a marketing vonatkozásokat érintve Dr. Melanie Smith.

A BGF docense mindehhez hozzátette: a britek, hollandok és amerikaiak például nem is igazán ismerik a „gyógyfürdő” pontos jelentését: angolul előszeretettel nevezik azt is „spa”-nak, ennek megfelelően az elvárásaik sem pontosan körülhatárolhatóak. Velük szemben a Közép és Kelet-Európából, illetve az orosz nyelvterületről érkező vendégek a spa szó hallatán szépészeti, lazító és relaxációs kezelésekre asszociálnak, a legkevésbé sem orvosokra, vagy kórházi környezetre. Számukra, mivel saját országaikban szintén járhatnak gyógyfürdőkbe az a fontos, miben különböznek a magyar fürdők az otthoniaktól. Az osztrák és német turisták pedig elsősorban a náluk megszokott magas minőségű szolgáltatásokat várják el.