Régóta ismeretes, hogy az állattenyésztés és a hústermelés nagyobb környezetszennyező, jobban hozzájárul a globális felmelegedéshez, mint az autóipar. Svédországban kiszámították, hogy a skandináv államban az élelmiszerfogyasztás az összes környezetkárosító hatás egy negyedét teszi ki, miközben az ottani emberek sokkal több húst esznek, mint más népek. Ennek következtében a Svéd Mezőgazdasági Hivatal húsadó bevezetését javasolja, hogy a hús szándékos megdrágításával is ösztönözzék a fogyasztás csökkentését.

Svédországban az Unión belül a második, a világon pedig az ötödik legmagasabb a húsfogyasztás, évente és személyenként 87 kg. Csak Luxemburgban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Brazíliában esznek több marhahúst. Ez utóbbi egyébként a legkárosabb az állattenyésztésen belül. Mellesleg nemcsak az üvegházhatás miatt előnytelen az állattenyésztés, hanem eszközigénye is lényegesen több, mint a növénytermesztésé.

A Svéd Mezőgazdasági Hivatal véleménye, hogy a fenntartható húsfogyasztási szint kialakításához húsadót kell bevezetni, méghozzá úgy, hogy annak a fajtának kell a legmagasabb adót elvinnie, amely a legtöbb szennyezést okozza. De mivel ez egy globális probléma, nem elegendő, ha a kicsiny Svédország vezeti be, legalábbis EU színvonalon kellene alkalmazni, hogy világszerte érezhető hatása legyen.

Az állattenyésztési ágazat sajtószóvivője természetesen ellene van egy ilyen megoldásnak, és támogatást találtak Anders Borg pénzügyminiszter személyében, aki ma brüsszeli tárgyalásai közben kijelentette, hogy óvatosnak kell lenni az adók kivetését illetően. Hozzátette még, hogy mindenféle különadónak elvileg ellene van.