Az idén összesen egymilliárd forint jut a magyarság számára kiemelkedően fontos helyi, megyei, valamint nemzeti értékek, köztük a hungarikumok feltárására, dokumentálására, minél szélesebb körben való megismertetésére, valamint megóvására – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője, a Hungarikum Bizottság titkára. Gyaraky Zoltán kiemelte: a jelenleg hatályos jogszabályok szerint kizárólag a Hungarikumok Gyűjteményében található nemzeti értékek minősülnek hungarikumnak. Ez jelenleg mindössze 16 tétel, melyből négy az UNESCO szellemi, kulturális örökség listáján szerepel, nyolc az UNESCO magyar vonatkozású világörökségi helyszíneinek száma.

A további négy tétel felvételéről – pálinka, törkölypálinka, herendi porcelán, karcagi birkapörkölt – már a Hungarikum Bizottság döntött.

Emlékeztetett: abból a magyar értékből lesz hungarikum a törvény szerint, amely a magyarság által létrehozott csúcsszintű, nemzetközileg is elismert anyagi és szellemi alkotás, amit az ország határain kívül és belül egyaránt annak tartanak. Megjegyezte: a szabályozás célja többek között az, hogy a helyi, a külhoni és a magyar értéktárak széles körű nyilvánosságot kapjanak.

A Hungarikum Bizottság titkára hangsúlyozta: a testület azon kíván őrködni, hogy a hungarikumok értéke megmaradjon, ezért nem kívánja azok számát mértéktelenül gyarapítani. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő, a Hungarikum Bizottság Értéktár Koordinációs megbízottja a hungarikum törvény előzményeivel kapcsolatban kiemelte, hogy 2008-ban Veszprém megyében elindult egy folyamat, melynek az volt a célja, hogy minél több településen mérjék fel a helybeliek, milyen kulturális, természeti és gasztronómiai értékekkel rendelkeznek. A felmérés eredményeként helyi értéktárakat készítettek és helyi értékőrök képzésére is sor került.

Gyaraky Zoltán elmondta, hogy a 2012. évi törvény meghatározz a nemzeti értéktárak kiépülésének rendszerét. Egy piramisként kell elképzelni mindezt, melynek alján a helyi értékeket összefoglaló települési értéktárak, illetve a határon túli magyar lakta területek értékeit összefoglaló külhoni értéktárak állnak A Helyi Értéktár Bizottságok legalább háromfős testületek, amelyekbe lehetőség szerint be kell vonni a helyi múzeumok, civil értékgyűjtő szervezetek képviselőit. A települési értéktárakba egy egyszerű adatlap kitöltésével lehet bekerülni. Ezekből válogatja ki a települési Értéktár Bizottság a helyi, települési értékeket. Amennyiben úgy látják, hogy az adott települési érték megyei szinten is ismert és megfelelő minőséget, értéket képvisel, úgy továbbítja az adatlapot a Megyei Értéktár Bizottság számára. Ha országosan ismert és elismert nemzeti értékről van szó, a Megyei Értéktár Bizottság az adatlapot a Magyar Értéktárba való felvétel céljából továbbítja a Hungarikum Bizottságnak. Ezek közül jelöli ki végezetül a 16 fős Hungarikum Bizottság a hungarikumokat. A Hungarikum Bizottságba egy főt delegál a turizmusért felelős minisztérium. A turizmus egyébként külön szakterületi kategória az értéktár adatlapon.

Bárki kérheti saját településén a Települési Értéktár Bizottságnál egy termék vagy esemény, szellemi vagy kulturális érték, azaz nemzeti érték helyi értékké minősítését. Ha az adott településen nincs ilyen bizottság, akkor a kérvényező fordulhat közvetlenül a Megyei Értéktár Bizottsághoz, amennyiben nem jött létre a megyében ilyen bizottság, akkor, és csakis akkor fordulhat közvetlenül a Hungarikum Bizottsághoz. A külhoni nemzeti értékek összesítését civil szervezetek végzik, az ő listájukról a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága választja ki a Magyar Értéktárba kerülő elemeket. Kivételként ágazati értékek, Európai Uniós közösségi listák és más nemzetközi megállapodások által védett listák elemei közvetlenül is bekerülhetnek a Magyar Értéktárba.

Gyaraky Zoltán elmondta még, hogy a Hungarikum Bizottság hungarikumtanúsító védjegyet bocsát ki, az elvárásoknak megfelelő magas minőségi színvonal fenntartásáért és a rendszeres felügyelet biztosításáért. A tanúsító védjegy pályázati úton nyerhető el és vissza is vonható, ha az ellenőrzések nyomán a védjegyhasználók nem az elvárható csúcsminőséget biztosítják.