Az osztrák főváros összterületének 16 százalékát, több mint hatezer hektárnyi földterületet használnak mezőgazdasági művelésre. A városban található földekről évente 900 ezer csomó retket, 18 ezer tonna paradicsomot, 35 millió darab uborkát és 6 millió fej salátát szüretelnek, amelyek egy napon belül a boltok polcaira kerülnek. Így nemcsak a sok értékes tápanyag marad meg bennük a fogyasztásig, de a rövid szállítási útvonal miatt rengeteg szén-dioxidtól is megkímélik a környezetet.

Ráadásul a bécsi kertészek több mint húsz éve nagy gondot fordítanak a környezetkímélő növénytermesztésre. A virágok beporzásához poszméheket használnak, és vegyszerek helyett természetes ellenségeikkel igyekeznek legyőzni a kártevőket. A fóliasátrakat a távhőrendszerből visszavezetett hővel fűtik, és a megfelelő növényfajták kiválasztásával a műtrágyázást is el tudják kerülni.

Bécsben és közvetlen környékén a 15. század óta termesztenek kereskedelmi méretekben zöldséget, ma ezt a tevékenységet – 1946 óta – az LGV-Frischgemüse Szövetkezet végzi, amelynek 119 tagja van. A szövetkezethez burgenlandi és alsó-ausztriai gazdák is csatlakoztak; az LGV 2011-ben összesen 53 ezer tonna zöldséget termesztett 75,2 millió euró értékben.

A sláger a paradicsom és az uborka, ezekből többek között még magyarországi exportra is tudnak termelni. Az LGV egyébként a szezonális zöldségek iránti kereslet 60 százalékát tudja kielégíteni Ausztriában, ahol évről évre egyre több zöldséget fogyasztanak. Míg 1999/2000-ben egy osztrák átlagosan 99,2 kiló paradicsomot, uborkát és répát rágcsált el, addig tíz évvel később már évi 110 kilónyit.

A hét elején megtartott retekszürettel, amelyen Ulli Sima környezetvédelmi városi tanácsnok és Gerald König, az LGV elnöke is részt vett, hivatalosan is kezdetét vette a 2012-es bécsi zöldségszezon.