A Szatmár-Beregi Szilva Házat, illetve a hozzá tartozó tájjellegű szilvafajta-gyűjteményt egy 1862-ben épült, hagyományos tarpai parasztportából alakították ki egy határon átnyúló, közös magyar-román projekt eredményeként - mondta el Várady György, a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend Egyesület elnöke az ünnepélyes megnyitón az MTI-nek.
Közlése szerint a pálinka és a helyi gasztronómia népszerűsítésének céljával 2005-ben létrehozott egyesület régi vágya teljesült a pálinkaház létrehozásával, hiszen a Tisza két oldalán elterülő szilvavidék központjaként emlegetett Tarpán az elmúlt évszázadok alatt szinte családi hagyománnyá vált a gyümölcstermesztés és -feldolgozás. Az első - szervezett formában létrejött - pálinkafőzdét harminckét helybeli parasztember alapította 1924-ben, a környező települések lakosai közreműködésével pedig rövid idő alatt a szatmár-beregi térség legnépszerűbb pálinkafőző községévé vált Esze Tamásnak, II. Rákóczi Ferenc kuruc brigadérosának a szülőfaluja.
A romos parasztportából pálinkaházzá átalakított épület három helyiségből áll: a tisztaszobában a főzés eszközeit bemutató, kizárólag a szatmári szilvapálinkával foglalkozó kiállítást létesítettek, a másik két szobában pedig más gyümölcsökből készített pálinkák gyűjteménye található, amelyet kóstolóhelyiség egészít ki. Az épülethez egy félhektáros kert is tartozik, ahol tizennégy szilvafajta csemetéi vannak elültetve, közte a penyigei kékszilva, amelyből az igazi szatmári pálinka, illetve lekvár készül.
A kóstolóházat 18 millió forintból alakították ki az összesen mintegy 212 ezer euró összértékű közös magyar-román uniós pályázat részeként. A román oldalon a Szatmár megyei Aranyosmeggyesen (Mediesu Aurit) már korábban átadtak egy, a tarpaihoz hasonló pálinkaházat.
Az ingyenesen látogatható pálinkaház a térségi pálinkakultúra központjává szeretne válni, ahol turistákat és a szakma képviselőit is szívesen látják - jelezte Várady György. (MTI, foto: Balázs Attila)
