2012 III. negyedévében az előzőhöz képest nem csökkent a GDP, márpedig recesszióról definíciószerűen csak akkor beszélhetünk, ha egymást követő két negyedévben tapasztalható visszaesés. Tavaly ez az első, a második és a negyedik negyedévben megtörtént, a harmadikban azonban nem.

Az egy évvel ezelőttihez viszonyított I. negyedévi GDP azonban 0,9%-kal csökkent; az ún. szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján is 0,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kétféle adat különbsége főleg abból származik, hogy 2012 szökőév volt. Kedvező azonban, hogy a visszaesés mértéke csökkent. A kormányzat nagy sikerként tekint az I. negyedévi adatra, valamint a nemzetközi sajtó jelentős része is kiemeli, hogy a magyar adat európai összehasonlításban és a várakozásokhoz képest is igen kedvező.

Érdekes módon a független hazai elemzők többsége visszafogottabb. A gyenge tavalyi IV. negyedév után ugyanis várható volt a javulás, annak reméltnél nagyobb mértéke pedig az első adatközlés esetén fölöttébb bizonytalan. (A múltbeli adatok változékonyságával részletesen foglalkozott a GKI egyik decemberi előrejelzése: http://www.gki.hu/novekedes/elorejelzesek-es-tenyek-mennyire-megbizhatok-gki-makrogazdasagi-elorejelzesei). Ennél is fontosabb azonban, hogy sem az exportban, sem a fogyasztásnál és különösen a beruházásoknál nem láthatók a kibontakozás jelei. Az utóbbi hónapokban minden nemzetközi előrejelző intézmény – az IMF-től az EU-n át az OECD-ig – és kutatóintézet rontotta az eurózónára vonatkozó prognózisát; az I. negyedévben az eurózóna és az EU egésze is recesszióban maradt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a német GDP is mérséklődött. Magyarország exportpiacainak helyzete tehát egyelőre nem kedvező.

A magyar gazdasági szereplők meghatározó élménye a bizonytalanság. A lakossági fogyasztás érzékelhető emelkedése a változatlanul sokakat nyomasztó hitelterhek, a munkanélküliségtől való félelem és az általánosságban is kiszámíthatatlan jövő miatt még a reálbérek emelkedése esetén sem várható. A beruházásokban pedig további visszaesés valószínű a kiszámíthatatlan üzleti környezet, a jogbiztonság hiánya miatt. Az EU és az IMF szakértői már többször jelezték, hogy a magyar gazdaságpolitika kifejezetten növekedésellenes. A legfrissebb kormányzati nyilatkozatok szerint azonban a kormány tovább akar haladni ebben a gazdaságpolitikai zsákutcában, mivel például az államháztartási hiány csökkentése érdekében a bankadó vagy a tranzakciós illeték további emelését helyezte kilátásba.

Mindezek alapján a GKI Gazdaságkutató Zrt. továbbra is a gazdaság stagnálását prognosztizálja 2013-ra, ami persze néhány tizedszázalékos növekedést és csökkenést is jelenthet, többek között az időjárástól és ezzel összefüggésben a mezőgazdaság teljesítményétől függően.