A világ egyik meghatározó nagyhatalmának számító Németország gazdasága háromévi stagnálás után 2004-ben végre 1,1 százalékos növekedést ért el, de a 2005-re vonatkozó legfrissebb prognózisok szerint tavaly a 2004. évinél rosszabb teljesítményre lehet számítani. A német lakosság fogyasztása az elmúlt néhány évben nem esett vissza látványosan, de nőtt az árérzékenysége – hangzott el a Magyar Turizmus Rt. által rendezett „A hónap küldőországa” rendezvénysorozat Németországról szóló előadásán.
2004-ben az egy főre eső GDP 26 400 euró körül alakult; a német munkavállalók a recesszió ellenére még mindig a világon a legjobban fizetett dolgozók közé tartoznak. Németországban a fizetett szabadság évi 30 munkanap. A német társadalom is öregedő: minden hatodik német állampolgár 65 éves vagy annál idősebb. Jelenleg a német háztartások 71 százaléka egy-két fős, 37 százalékuk egyfős.
Németország turizmusa
Németország 2004-ben – az USA után – a világ második legnagyobb küldőországa volt. Németországban a 100 lakosra jutó külföldi utazások száma az egyik legmagasabb a világon, ha pedig ehhez hozzávesszük a jelentős volumenű belföldi turizmust is, kijelenthető, hogy a világ egyik legtöbbet utazó nemzetéről van szó.
2004-ben a németek szabadidős célú utazásainak 93 százaléka Európába irányult. A kontinensen belül Dél-Nyugat-Európa és Közép-Európa (a szabadidős célú külföldi utazások 32, illetve 18 százaléka) részesedése kiemelkedő. A Magyarországot is magába foglaló Kelet-Európát az utazók 9 százaléka választotta. Hazánk a német turisták 12. legkedveltebb úti célja.
A németek Magyarországon
Németország hazánk legfontosabb küldőországa: 2004-ben a vendégek számában 22,5, százalékos volt a részesedése, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számában pedig 32,7 százalékos. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján Németország piaci részesedése 1990-ben 29,1 százalékos volt, ami 1995-re meghaladta a 42 százalékot. 2004-ben azonban némi visszaesés után már csak minden harmadik külföldi vendégéjszaka származott a német utazóktól.
A német vendégek döntő többsége szállodában lakik nálunk: míg a hotelek részaránya 1995-ben 44 százalék volt, ugyanez az arány 2004-re meghaladta a 68 százalékot. A németek különösen kedvelik a gyógyszállodákat; a vendégek 21,9 százaléka száll meg itt.
Németországból is a nyári hónapokban érkeznek a legtöbben Magyarországra. A magyarországi német vendégforgalmat magas területi koncentráció jellemzi: 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált német vendégéjszakák 44,5 százalékát (1531,5 ezer éjszaka) a Balaton régióban töltötték. A Budapest–Közép- Duna-vidék régió részesedése 22,2 százalékot, a Nyugat-Dunántúlé 12,5 százalékot tett ki. A németek átlagos tartózkodási ideje 4,6 éjszaka, amely jóval meghaladja a külföldiek átlagosan 3,2 éjszakás tartózkodási idejét.
A Magyarországot felkereső német turisták köre az elmúlt években változott: főleg az idősebbek és a fiatalok érkeznek Németországból.
Imázsunk a határon túl
A Magyar Turizmus Rt. 2005-ben vizsgálta a német lakosság körében Magyarország ismertségét és imázsát. A kutatás szerint a németek Magyarország-képe árnyaltabb és pozitívabb a többi nyugat-európai küldőországénál. A megkérdezett németeknek hazánkról elsősorban a Balaton jutott eszébe, ezt Budapest és a puszta követte. Magyarországot leginkább a zöld és a piros színnel társítják. Országunkat a leggyakrabban Kelet-Európához sorolják. A németek leginkább a történelmünket, a vendégszeretetet, a borokat, a magyar ételeket és Budapest szépségét ismerik el. A tömegközlekedéssel, a szálláshelyekkel, az éttermekkel, a gazdasági fejlettséggel és életszínvonallal kapcsolatban kritikusabbak. A németek többségének pozitív benyomása van Magyarországról. Összességében Budapesten érezték magukat a legjobban, ezt követte a Balaton és Hévíz. Magyarországot, mint úti célt háromnegyedük ajánlaná barátjának.
Budapest, Balaton, fürdők
A magyar főváros a német városlátogatók egyik kedvelt úti célja, gyengeségei között az épületek rossz állapotát említették. A Budapestre látogató német turisták főként házastársukkal/ partnerükkel érkeznek, utazásukat maguk szervezik és szállodában szállnak meg, elsősorban a három- és négycsillagos házakat részesítik előnyben.
A Balaton versenytársának tekinthető európai tengerparti úti célok közül a német utazók magasabbra értékelték a spanyol, az olasz, a francia, a török, a görög és a horvát üdülőhelyeket. A bolgár és a szlovén tengerpartról ugyanakkor kedvezőtlenebb a válaszadók véleménye, a balti tengerpart megítélése pedig a Balatonéval azonos. A Balatont felkereső német turisták a szálláshelyekkel elégedettek, de hiányolják a magas színvonalú szállodákat. Negatívum, hogy rossz idő esetén kevés a programlehetőség, és az utak rossz minősége zsúfoltság alakulhat ki.
Termál- és gyógyfürdőink iránt komolyan érdeklődnek a német utazók. Magyarország további erőssége a gazdag történelmi és kulturális örökség. A német vendégek többsége a hagyományos programok (például gulyásparti, folklórest vagy pusztalátogatás) mellett szívesen vesz részt új, különleges élményt nyújtó programokon (például Puszta-olimpia, Trabant- derbi, dunai kulturális rendezvények) is.
Jó lehetőségek
A Németországban végzett elsődleges piackutatás eredményei alapján összefoglalóan elmondható, hogy Magyarország mint turisztikai desztináció marketingje sikeres lehet a német küldőpiacon, ha figyelembe veszi az utazók elvárásait. Magyarország mint úti cél erősségei többnyire azon tényezők, amelyeket a német utazók utazási döntésük meghozatalában fontosnak ítélnek. Ezek közül a jó ár-érték arány mellett a helyi lakossággal történő személyes kapcsolatot, a vendégszeretetet, illetve a barátságos fogadtatást fontos kiemelni. Magyarország könnyen bejárható ország, ahová a személyes kapcsolatok, a barátságosság, a vendégként és nem „turistaként” való bánásmód miatt érdemes lehet visszatérni. A szolgáltatásokat jellemző kisebb hiányosságok (például egyszerűbb szálláshely, rosszabb útminőség) nem befolyásolják negatívan a magyarországi utazást.
Mire érdemes felhívni a német vendégek figyelmét?
Mégsem csökken a német turisták száma?
Erdei János, az MT Rt. Németországért, Ausztriáért és Svájcért felelős régiós igazgatója a KSH adataira támaszkodva azt állítja, hogy a turisták számát tekintve évről évre dinamikusan emelkedik a németországi beutazóforgalom Magyarországra. 2002-ben 2 738 ezer német beutazónk volt – ez lehetett a mélypont s ezt követően 2003-ban 2 875 ezer, 2004-ben 3 136 ezer, tavaly pedig alighanem 3 300 ezer. Az tény viszont, hogy a német kereskedelmi szálláshelyi éjszakák száma csökkent. Ennek okai sokrétűek: részben mintegy 130-150 ezer német családnak saját ingatlana van Magyarországon, másrészt ma már aligha lehet rávenni német utazót, hogy egyszerű minőségű fizetővendéglátó-helyen vagy nyaralóban lakjon. Radikálisan csökken a kempingek német éjszakáinak száma is. Jó hír azonban, hogy már most minden harmadik német vendégéjszaka gyógy- vagy wellness-szállodáinkban csapódik le, és ez a trend a következő években töretlenül tartani fog.
Több olyan dolog van, ami miatt ebben bízhatunk: 2006-ban már 18 német városból juthatnak el utazók fapados járatokon Budapestre és további hét városból Sármellékre, illetve két városból Debrecenbe. Az egészségturizmus tudatos fejlesztése (a Golden Club-könyv) nagyon jó eséllyel kecsegtet pótlólagos forgalomra, ahogyan a MICE-turizmus lehetőségeit is a korábbiaknál jobban ki lehet használni. Az idei németországi Magyar Kulturális „Másfél Év” is számos olyan kulturális rendezvényt eredményez, amihez kapcsolódni lehet kiadványokkal, turisztikai információkkal, magyar borokkal és kulináriummal. Mi a belföldön meghirdetett „Bor és gasztronómai évét” szeretnénk Németországban is erőteljesen promótálni.
Mindez számokban kifejezve azt jelenti, hogy Erdei János szerint 2006-ban 3 300 ezer–3 500 ezer német beutazóra lehet számítani, és mintegy 3 800 ezer–4 millió kereskedelmi szálláshelyen eltöltött éjszakára (amihez még 10-13 millió nem kereskedelmi szálláshelyen, hanem saját ingatlanban eltöltött éjszaka párosul). A szállodai éjszakák száma 2 500 ezer 2 600 ezer lesz, amelyeknek egyharmada négy-öt csillagos gyógy- és wellness-szállodákban jelenik meg. Mindez az összes külföldiektől származó bevétel 24-25 százalékát jelentheti országunknak.
'