A rendezvény szervezői hatalmas transzparenst helyeztek el a fesztiválnak otthont adó péterváradi erőd falán a következő felirattal: "A Vajdaság fővárosa köszönti az Exit Fesztivál vendégeit". Az óriási molino nem véletlenül került ki az évszázados falakra: pár nappal a rendezvény előtt született meg a szerb alkotmánybíróság döntése, amely szerint Újvidék hivatalosan nem használhatja a "Vajdaság fővárosa" elnevezést. A döntéssel - melynek célja a "szeparatizmus" megakadályozása lenne - a vajdaságiak, így az újvidékiek jelentős része nem ért egyet. Ők továbbra is úgy gondolják, földrajzi, történelmi és kulturális okok miatt igenis önálló egységnek kell tekinteni Szerbián belül a Vajdaságot. Mindez persze kevéssé érdekelte az immár 13. alkalommal megrendezett Exit fesztivál vendégeit, akik közül minden második ráadásul külföldről érkezett.
Krízis és presztízs
A Tanjug hírügynökség beszámolója szerint a fesztivál szervezői annak ellenére elégedettek a rendezvénnyel, hogy kevesebb volt az idén a látogató, mint a korábbi években. Rajko Bozic, az Exitet szervező "State of Exit" Egyesület elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a globális és Szerbiára is kiterjedő gazdasági krízis ellenére sikerült megőrizniük a rendezvény presztízsét, és az Exit továbbra is Európa egyik legszínvonalasabb független fesztiválja.
Az Exit idén 150 ezer látogatót vonzott a négy nap alatt Újvidékre bel- és külföldről a szervezők tájékoztatása szerint, bár a szerb médiumok némi kétkedéssel fogadták az adatot, szerintük kevesebb vendég volt ott valójában.
A hangulattal ugyanakkor nem volt baj, és aki az első nap megnézte a Duran Duran, vagy utolsó nap a Guns n'Roses koncertjét, az valószínűleg elégedetten távozott az erőd falai közül. A szerb média által leginkább hangoztatott kritika - ami részben a szerbiai, részben a kontinentális Európa országaiból vendégkör elmaradásához vezetett - az volt, hogy a fellépőket elsősorban a brit vendégkör igényeinek megfelelően állították össze, máshol pedig ezek az előadók nem olyan sikeresek.
Tegyük hozzá, hogy a briteket is elérte a válság, és lehet, hogy ők is kevesebben jöttek. Szombaton ráadásul a fesztivál hivatalos szálláshelyéül szolgáló Exit kempingben pár órára nem volt víz, így a Duna-parti Strand mellett kialakított tábor lakói nem tudtak letusolni.
Ami tény, tapasztalataink szerint több magyar vendég volt a fesztiválon, mint az előző két évben, és legtöbbjük először érkezett ide az intenzívebb magyarországi marketingmunka eredményeként. Bizonyára az is közrejátszott, hogy két magyar fellépő, a Volkova Sisters és az Intim Torna Illegál is fellépett Újvidéken.
Kicsit Balkán, kicsit Európa
Aki még nem járt az Exiten, annak mindenképp érdemes egyszer kipróbálnia, mivel a Balkán és Európa furcsa keveredésével találja itt szembe magát. Útban a fesztivál felé valódi balkáni hangulat fogad mindenkit: (vélhetően) engedély nélküli árusok tucatjai árulnak sört, üdítőt, pálinkát hatalmas, jéggel teli dézsákból, jelentősen olcsóbban, mint bent a fesztiválon. Ugyanitt Exit feliratos, nem hivatalos pólókat, ajándéktárgyakat is lehet kapni, a szervezők mégsem küldik rájuk a kinti NAV kommandósait. Mintha lenne egy hallgatólagos megállapodás, hogy be nem vihetsz semmit, de kint olcsón annyit ihatsz, amennyi beléd fér, és azt veszel, ami tetszik.
És tényleg így van, a kapunál a motozás még hatékonyabb, mint a Szigeten, itt rendőrök végzik, és ha valaki kicsit gyanús, akkor a pénztárcáját, övtáskáját is végigkutatják. Kajafronton is hasonló a helyzet, mint az italokkal, míg az utcán 100-170 dínár egy lepénybe töltött pljeskavica, addig bent 300-ért adják. Ezzel persze úgy jóllaksz, mint a duda. Furcsa viszont, hogy az idén már csak egyetlen egy autentikusnak mondható szerb étkezde kínálta a roston sült húsokat az Exiten, a többiek pizzát, palacsintát árultak, sőt még az egyik multi gyorsétterem-lánc is kitelepült.
Az Exiten jókat lehet ténferegni, üldögélni, iddogálni különböző várfalakon, padokon, domboldalakon, így könnyen elfeledkezik az ember arról, hogy néha azért koncertre is kéne menni. A péntek esténk nekünk is így alakult, így végül jóformán csak a Hercules and Love Affair és a legendás brit New Order koncertjét sikerült meghallgatni – kellemes volt mindkettő.
Másnap, szombaton jobban a zenére koncentráltunk, sikerült abszolválni egy kitűnően felépített, vérprofin lebonyolított Elektricni Orgazam-koncertet (belgrádi újhullámos zenekar, amely a 80-as évek óta működik), fejet hajtottunk a trash metál-nyugdíjas német Sodom lendülete előtt, meghökkentünk az outsider számára oi-zenének tűnő Hatebreed sikerén, majd ellazultunk a nigériai Seun Kuti and Egypt 80 koncertjén. Hozzá kell tenni, hogy Erykah Badu nagyszínpados fellépését vártuk negyven percig, mire a művésznő színpadra állt, azután a második, musicalszerű dal után el is hagytuk nagy ívben a környéket.
A Strand és a Nájlon piac
Újvidék bármikor megér egy kirándulást – hiszen Pestről végig autópályán 3 óra alatt simán le lehet nyomni a 300 kilométert, de az Exit idején igazi csemege a város. Érdemes kávézni a belvárosban, fürödni a több kilométer hosszú, finomhomokkal feltöltött 100 éves (!) Duna-parti Strandon (ez a neve!), riblji paprikast vagy riblja corbát enni (mindkettő halászlé lenne magyarul, az első a mienkhez hasonlít, a második savanykásabb és több benne a paradicsom) a Halász-szigeten, kirándulni egyet a közeli Karlócára, vagy a Tarcal-hegység (Fruska Gora) kolostoraiba, borospincéibe.
Ha nem akarunk kimozdulni a városból, akkor megnézhetjük az egykor szinte csak magyarok által lakott Telep városrész csendes utcáit, a város négy katolikus templomát (nemcsak magyarok, hanem horvátok is járnak ezekbe), a zsinagógát. Hétvégén pedig kihagyhatatlan látványosság a Temerini úton a Nájlon piac, ahol használt lemeztől a régiségeken át a friss sajtokig minden eladó.