Fazekas Sándor elmondta: a gyógynövénytermesztés fellendítése érdekében szükség van a kutatás-fejlesztési (K+F) pályázatok támogatására, a korszerű fajták előtérbe állítására, a vadon gyűjthető fajok termesztésbe vonására, de fontos a feldolgozás műszaki színvonalának javítása és a minőségbiztosítás kiépítése is.

Hozzátette: a gyógynövények és a belőlük készült termékek iránti kereslet a világon évente 5-7 százalékkal növekszik, ami lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések végrehajtása után a magyar kivitel a másfélszeresére növekedjen ezen a területen.

A miniszter kitért arra, hogy a gyógynövénytermesztésnek a vidéki munkahelyteremtésben és a lakosság megtartásában is lehet szerepe, miközben segíti az életminőség és az egészségügy színvonalának javítását, az egészségkultúrára alapozott idegenforgalmi rendszer megteremtését, és a gyógyturizmus széleskörű elterjesztését az országban.

Fazekas Sándor kijelentette: az ország büszke lehet arra, hogy a világon először itt ismerte fel a kormány a gyógynövények kutatásának szükségességét és fontosságát, és ennek nyomán 1915-ben, száz éve megalapították az akkori szaktárca javaslatára a Gyógynövény Kísérleti Állomást a fővárosban.

Pallos József Péter, a Gyógynövénykutató Intézet igazgatója a folyamatos innováció szükségességére, a megújulási képesség fenntartására hívta fel a figyelmet. Jelezte, hogy ez csak annak a száz éve tartó folyamatnak a továbbvitelével lehetséges, amelyet az elődök kiváló szakmai munkája alapozott meg.

A közreadott sajtóanyag szerint Magyarországon 18-21 ezer hektáron termesztenek gyógynövényt. A termesztés és gyűjtés termelési értéke 10 milliárd forint. A gyógyteák és más gyógynövény alapanyagú termékek, étrend-kiegészítők éves összforgalma mintegy 50 milliárd forintot tesz ki. A gyógynövények felvásárlásával, elsődleges feldolgozásával 20-25 vállalkozás, míg a gyógynövények másodlagos, élelmiszeripari és gyógyászati célú feldolgozásával 50-100 vállalkozás foglalkozik. A gyógynövényágazat 20-25 ezer embert foglalkoztat.