AMagyar TDM Szövetség tisztújító közgyűlése új elnököt választott Semsei Sándor személyében (Ba- laton Riviera TE), alelnök lett Somossy Esz ter (Gárdony és Térsége TE) és Nagy Júlia (MIDMAR). Elnökségi tagok: Hoffmann Henrik (Balatoni Regionális TDMSZ), Kabály Zsolt (Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft.), Magyarics Gábor (Tata és Környéke TE), Víg Tamás (vezető, a Magyar TDM Szövetség stratégiai munkacsoportja). Felügyelőbizott- sági tagok: Mogyorós Judit (Nyírség TE), Pálf fy Tamás (Bük, Bükfürdő TE), Horkay Nándor (a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója). A leköszönő elnök, Balogh Károly szerint a szövetség az elmúlt időszakban a turizmus fontos tényezőjévé vált. A szövetség 49 helyi, két térségi és egy regionális tagja lefedi az ország turisztikailag legfrekventáltabb te- rületeit.
A Pannon Egyetem kutatása szerint azonban a TDM-szervezetek gazdaságilag nem függetlenek, és működésük a jelenle- gi struktúrában nem fenntartható. Balogh Károly rövid távú célként olyan jogszabály létrehozását jelölte meg, amely rögzíti e szer- vezetek szerepét, fenntarthatóságukat, jogi és gazdasági biztonságukat. Új tagként felvételt nyert Hévíz és az ópusz- taszeri Hét Vezér Turisztikai Egyesület, sőt a szerbiai Magyarkanizsa TDM-szervezete is. A konferencia első napján a vendéglátók (Hajdúszoboszló városa, a Hungarospa Zrt. és a helyi TDM) mutatkoztak be. A fürdővárostavaly egymillió vendégéjt (+3,6%) regiszt- rált, húszezer szállásférőhellyel és jelentős ifa-bevétellel rendelkezik. A Hungarospa jelentős fejlesztések révén vált a város nemzetközi hírű vonzerejévé. Legfrissebb újdonságuk a hamarosan elkészülő extrém zóna a sportos kihívásokat kedvelőknek. A Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft. 180 taggal rendelkezik, fenntartását negyven százalékban a város, húsz-húsz százalékban a Hungarospa és a helyi szolgáltatók bizto- sítják. A fürdő és a helyi TDM jövőképe az egészségügyi turizmus, hiszen évente 900 ezer gyógyászati kezelést vesznek itt igénybe.
AZ ÚJ ELNÖK CÉLJAI
Semsei Sándor elnök meggyőződése szerint a turizmus globális piacán a térségek, nem pedig az egyes szállodák vagy szolgáltatások versenye zajlik. A Lajtán túli térségek már rég megértették az idők szavát: turizmustörvényeik célja mindenekelőtt az egyes szolgáltatások, szálláshelyek komplex élményt nyújtó térsé- gekké való szervezése, ezért ezek a modern törvények kifejezetten a különböző, helyi viszo- nyokra szabott TDM-szervezeti rendszer(ek) működését szabályozzák, hiszen ahogy több- ször elhangzott, a verseny ma nem az egyes szolgáltatások, hanem az őket integráló, több- nyire piaci márkává alakított kontinensek, or- szágok, városok vagy tájegységek között zajlik. Erre legfrissebb példa a 2013-ban hatályba lépett karintiai turizmustörvény. Márpedig Ausztria, Dél-Tirol, Svájc, Anglia, Ausztrália vagy Németország eredményei magukért beszélnek. A TDM-rendszer működőképességével kap- csolatban kiemelte, hogy a pályázatok csak ideig-óráig jelentenek megoldást, a térségi, desztinációs szemlélet megerősítését, ezzel a magyar turizmus versenyképességének meg- őrzését csakis egy modern turizmustörvény megalkotása garantálhatja. Semsei Sándor ugyanakkor a TDM-ek háza táján kezdené a munkát, mert az orszá- gos szövetséghez való minél szélesebb körű csatlakozással és szorosabb együttműkö- déssel teremthető meg az a szakmai erő, mely képes hatást gyakorolni a döntéshozókra.
A TURIZMUSPOLITIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
Dr. Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Mi- nisztérium helyettes államtitkára kifejtette, hogy támogatja a TDM-mozgalmat. A legtöbb vendégéjszakát elért top harminc vidéki tele- pülés közül szinte valamennyiben működik TDM-szervezet. A turizmusról szóló jogsza- bály megalkotására csak a Nemzeti turizmus- stratégia elfogadása után lehet számítani. Arra a kérdésre, hogy a Magyar Turizmus Zrt. (MT) és a TDM-ek között milyen együtt- működési formák léteznek, Hoffmann Hen- riktől, a Balaton Turizmus Szövetség elnökétől kaptunk tájékoztatást. A „Nyitott Balaton” pro- jektben elsőként érték el, hogy egy turisztikai termék népszerűsítéséhez erős médiatámoga- tást kapjanak az MT Zrt. Regionális Marketing- igazgatóságától. A „Nyitott Balaton” projektben a tavaszi Balaton sportos, aktív kínálatát gyűj- tötték össze: húsz település 400 szolgáltatója csatlakozott az akcióhoz. A Balaton fagyijának kiválasztása mozgatta meg leginkább az új- ságírók fantáziáját. Az önkormányzatok közül a legtöbben azonban csak saját településük határáig látnak. Hoffmann Henrik javasolja, hogy vezessék be újra a turisztikai hozzájáru- lást, amelyet a szakképzési hozzájáruláshoz hasonlóan minden, a turizmusban közvetlenül vagy közvetve érintett vállalkozás fizet.
HATÉKONYABB ONLINE JELENLÉT
Egy egyetemi hallgató ízeire szedte a miskolci TDM-szervezet Facebook-kommunikációját, de legalább rámutatott a hibákra, kezdte elő- adását Nagy Júlia, a MIDMAR kft. ügyveze- tője. Miskolcon átfogó felmérés készült azzal a céllal, hogy megtudják, milyen kommuniká- ciós csatornákat használnak a nyugat-európai és a hazai turisztikai egyesületek. Idehaza egy-egy TDM-nél két-három fő dolgozik, míg Baselben 53-an végzik a ezt a munkát. Hazai viszonylatban egy-egy TDM-hon- lap átlagosan 2,5 nyelven ad információt, míg a fejlettebb európai régiókban ez a mutató 5,8. A Lajtától nyugatra 3,65 a közösségi mé- dia átlagos csatornáinak száma egy TDM esetében, nálunk ez 1,2. Horvátország ese- tében ez a szám öt. Magyarországon a Du- nántúl teljesít jobban, itt az átlag kettő felett van. A közösségi oldalon túl sok más, a fiata- labb generáció által használt felület létezik. Alapvető hiba, hogy a Facebook-profil sok esetben a TDM-szervezet nevét viseli, ami bonyolult még magyarul is. Jól alkalmazza a videomegosztást és a twittelést a megje- gyezhető nevet használó Visit Gyula TDM, tudtuk meg ügyvezetőjüktől, Komoróczki Alíztól. Képekkel és filmekkel vonzóbbá te- hetjük városunkat – mondta. Van feladat a hírlevéladatbázis-építés terén is.
MARKETING MÁSKÉPP
Somló András, az LS Media Network Kft. tanácsadója arra mutatott rá, hogy nem kell mindenkinek ugyanazt az üzenetet közve- títeni. A legnagyobb keresőrendszer kínál olyan elemzőfunkciót, amely megmutatja, ki honnan érkezik, ki hagyja ott weblapunkat foglalás nélkül. A hírlevél-feliratkozás során az irányítószámot és a születési évet is kér- dezzük meg, hogy célzottabb ajánlatokkal szolgáljunk. A világon a második legtöbb keresés a Youtube-on realizálódik, de tartsuk napra készen minden online tartalmunkat. Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője a szállodai szobaárak kismértékű emelkedé- sét prognosztizálja. 2014-ben az online fog- lalások száma 15%-kal növekedhet, és négy éven belül az utasok 85%-a kizárólag online módon foglal majd. Az utasok régebben az ár-fotók-környezet-vélemények sorrend alapján szelektáltak, ma már a vélemények és a környezet éppolyan fontos, mint az ár. Spielmann Gábor, a Kaboom kreatív igaz- gatója hangsúlyozta, hogy az online meg- oldások, a PR és az ambient, vagyis a másategóriába be nem sorolható módszerek hogyan erősíthetik az üzenetet. Egy eredeti ötletre alapozva, jó koncepciót összeállítva érdemes elindulni. Az ötlet életre tud kelni az online, a PR- és az ambient eszközökkel. Idáig el lehet jutni, ha költünk a projektre, de ha jól találjuk ki, akkor a következő lépések már ingyenesek. Ez a viralitásnak köszönhe- tő, vagyis ha nagyon egyedi az ötlet, akkor milliókhoz jut el a közösségi felületeken.