Idén a Corvinus Egyetem szervezésében a Balaton partjára, Zánkára költözött az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT). Tavaly is tóparti helyszínre, akkor a Velencei tó mellé vitte bulizni a fiatalok a szervező BME, erre tromfolt rá a Corvinus, habár az időjárás a tavalyi évben kegyesebb volt a szervezőkkel, merthogy idén a Balatont a vízhőmérséklet miatt a legtöbben inkább csak a partról figyelték. A vízpart mégis zsúfolásig telt emberekkel és hallottunk olyan óhajt is, hogy az EFOTT-ot márpedig minden évben vigyék a Balaton partjára.

Mi idén is inkább a márkamegjelenésekre és nem a line-upra koncentráltunk, és bár észbontóan kreatív aktivitást nem fedeztünk fel idén sem, a márkák azért rendesen szétpromózták a fesztivált, méghozzá láthatóan sikert aratva a fesztiválozók többségénél. Ráadásul – ami az elmúlt évben nem volt annyira jellemző – találkoztunk új, eddig nem látott márkamegjelenésekkel is.

Az Axe idén a Bombával közösen nyomatta a pasifürdetést, de a tavalyi évek egyik slágere (Axe-ot fürdőnadrágért) idén már nem volt akkora móka, ellenben nagyon futott a márka másik promóciója, az Axe Space Academy, illetve a katapult, ahová kétezer forintért lehetett felülni, és az ember Axe-tusfürdőt és dezodort is kapott cserébe. Mi sajnos lemaradtunk, mert este 8 után akartunk felülni rá, amikor már nem lehetett – és hát persze, hogy az utolsó napon. Ennek megfelelően az Axe-nál korábban nyomatott csajozós-szexelős vonal kissé háttérbe szorult, ezt az űrt idén a Durex próbálta betölteni vicces feliratos matricákkal és a szétosztogatott óvszerekkel.

A legnagyobb, leginkább látható márkák idén is a fő támogatók, a Pepsi, a Soproni, a Rauch és a Heineken voltak, utóbbi kettő megint külön partszakaszt kapott a strandon. A Heineken szinte egy az egyben a tavalyi VIP-strandját vitte le Zánkára, csak egy kicsit a VIP-érzésből vettek vissza: bárki szabadon bemehetett, egyedül a csúszdához kellett Heinekent venni (persze senki sem csúszott, mert botrányosan hideg volt a Balaton).

Mi egyébként a sörök közül a Sopronit preferáltuk. Azt legalább félliteres korsóban adták, a Heinekenből lespóroltak egy decit. A Soproni fő helyszíne amúgy a Dóm nevű kupolás sörsátor volt, jól nézett ki az építmény, ahol a Tankcsapda tagjai is dedikáltak egyik délután. Sorok kígyóztak a Strongbow kóstoltatásánál, ahol a mini cidereket diónyi jégdarabbal szervírozták. A Rauch strandján volt „teapong”, meg bajor kosztümös Rauch-menyecskék – ami tetszett, bár nem teljesen értettük –, lefotóztuk a márkáért felelős Grey/G2 egy kisebb csapatát is.

Ahogy egyik korábbi évben a SZIN-en a Skittles volt az a márka, amivel mindenki pusztulásig tömte magát, idén az EFOTT-on a Tic-Tac és a Tuc – nem, ez most nem szóvicc – voltak a kedvenc fesztiválkaják, vagyis amit mindenki lépten-nyomon evett, mert nagyon sok volt belőle és nem mellékesen ingyen volt. Mindkét márka beterítette a fesztivált, a Tic-Tac egy új epres ízt vezetett be, amihez egy jókora cukorkát kellett ölelgetni, de osztogatták anélkül is, a Tuc aktivitásával barcelonai utat nyerhetett, aki lefotózta a saját fesztiválos „túlélőkészletét”, a márka standjánál pedig elhelyeztek egy soha ki nem fogyó tucos dobozt, ahonnan marékszámra hordták az emberek az egyébként csodás kekszet. De nagyon szerettük a Horalky ostyamárkát is, amiből utolsó este rendesen bevásároltunk, annyira finomnak találtuk.

A röviditalok közül egyértelműen a Kalinka volt a legláthatóbb márka az EFOTT-on, saját nagyszínpada volt rockosabb fellépőkkel, és a Balatonban is voltak kalinkás játékok, például naponta egy versenyfutás egy üveg literes vodkáért. A Ballantine’s nagyon csinos hoszteszekkel és saját partihelyszínnel nyomult, a Jägermeister viszont csak egy mini standdal jött, aminél kicsi volt a sorbanállás, ezért mi mindig ott vettük a sört. Amúgy kiderült, hogy azért volt csak ennyi a Jäger jelenléte, mert a szimultán zajló Hegyaljára vitték a komolyabb helyszínüket. [Kedves fesztiválszervezők, az a tiszteletteljes kérésünk, hogy jövőre ne szervezzétek egyszerre a két eseményt!]

A Nescafé sátrában kosztümös fényképért cserébe kávé járt, a fotó pedig egy nescafés kitűzőre is felkerült, ez tetszett, a Bomba csinos hoszteszei a tavalyról ismert tetkókat ragasztgatták arra, aki kért és arra is, aki nem kért, végül majdnem mindenki kapott belőle.

A nyár további fesztiváljairól pedig itt olvashat egy tartalmas összeállítást>>>>>

Nem megszokott fesztiválmárkák

A fesztiválokon megszokott FMCG márkákon kívül ott volt a Mol, amely Zánkára is költöztetett egy bringapontot, a Metropol napilap márkázott fröccsházzal képviseltette magát, ráadásul csak itt lehetett iható bort és fröccsöt kapni a fesztiválon. A civil térben feltűntek a pártok és a hozzájuk kötődő ifjúsági tagozatok, illetve olyan szervezetek is képviseltették magukat, mint az Amnesty és a Transparency International. Főszponzorként idén a Budapest Bank biztosította a kártyás fizetési rendszert, amivel volt elég bajunk – és nem csak nekünk. Egészen furcsa módon nem lehetett ugyanis bankkártyáról feltölteni a fesztiválkártyát, kivéve egyetlen helyről, egy túlzsúfolt és eldugott sátorból interneten, ami többeknél nem működött. Akinek tehát elfogyott a készpénze, az bajban volt, mert persze bankautomata sem volt belátható közelségben. Állami vonalon jelen volt még a MVM, kissé érthetetlen módon külön helyszíne volt Paksnak és Paks II-nek, ahol persze nem láttunk tömött sorokat kígyózni. Jelen volt a Diákhitel, ami végülis érthető, az már kevésbé, hogy a honvédség miért vonult le egy komplett hadosztállyal, mindenesetre a fiatalok kedvelték őket, ők pedig megmutatták, hogy vannak nagyon is csinos női katonák, közelharci bemutatót tartottak, a lézertag-es céllövöldéjüknél pedig állandóan kisebb sorok álltak.