A szakmai szervezet terveiről Gomola Marius alelnök nyilatkozott la- punknak. „Jövőre lesz húsz éve, hogy megalakult a Tutsz Hegymegi János vezetésével, olyan neves turisztikai szakem- berek részvételével, mint Lengyel Márton. A szervezet fontos szerepet játszott az OIB munkájában, sokat tett a turisztikai szakma érdekeinek képviseletében. Az érdek-képvi- seleti munka azonban a Nemzeti Turisztikai Bizottság működésének felfüggesztésével jelentősen gyengült az utóbbi években, pedig a kommunikáció a döntéshozókkal most sem veszít fontosságából. A turizmusból Magyarországon több tíz- ezer kisebb-nagyobb magántulajdonú vállal- kozás él, ezek működését elsősorban a piac, illetve a törvényi keretek által az állam szabá- lyozza. Ezek a vállalkozások elvárhatják, hogy az állam hatékony turisztikai marketinggel és stratégiaalkotással segítse működésüket.
Tenni kell azért is, hogy a turizmus olyan súlyt és figyelmet kapjon, amilyet a gazdaságban betölt. Ehhez persze folyamatos kommuniká- ció és visszacsatolás kell a felek között. Tiszta és egyértelmű mechanizmusokra van szükség a turizmusban, ami többek között magában foglalja a turizmusból származó adóbevételek ágazatba történő visszaforgatását is. A TUTSZ új elnöksége síkra száll amellett, hogy meg kell találni azokat a kapcsolódási formákat és platformokat, amelyek kereté- ben a szakma hatékony dialógust folytat az államigazgatással a turizmus fejlődése érde- kében. A hangsúly viszont a hatékonyságon és nem a dialóguson van. Szerintem téves lenne panaszlista- és problémaáradat rázú- dítása az államigazgatásban a turisztikáért felelősökre egy dialógus keretében.
Sokkal eredményesebb, ha a problémák és kihívások mellé a megoldási javaslatok is az asztalra kerülnek. Lényegesen izgalmasabb és figye- lemfelkeltőbb nagy léptékű célkitűzéseket megfogalmazni, komoly szakmai kihívásokat jelentő, de jövőbe mutató, versenyképes turiz- mus fejlesztésének felvázolásával keresni az államigazgatás partnerségét és támogatását. Hogy ez a szakmát felölelően, teljes mellszé- lességgel történhessen, ebbe a folyamatba szeretnénk bevonni a többi szakmai érdek- képviseletet is, mert csak az összehangoltság ad súlyt és vezet eredményhez. A következő hónapokban dolgozza ki az elnökség ezeket a javaslatokat. Szeretnénk, ha a szakmai ér- dekképviseletek pozitívan, nyitottan és konst- ruktívan fogadnák javaslatainkat. Ugyanakkor nem várjuk a csodát, téves lenne a szakmának azonnali állami beavatko- zást remélni. Előre kell tekinteni: az ágazat si- kere érdekében a lehetőségeket kell megfogal- mazni, felkelteni az érdeklődést a turizmusban rejlő tartalékokra, amelyek nem kiaknázása gazdasági növekedést visszatartó, súlyos hiba lenne. Ilyen hibát a turisztika által generált gazdaság már legalább egy konkrét esetben elszenvedett.
Emlékezzünk csak vissza, hogy 2004-ben az uniós csatlakozással megszűnt a Malév akkori, közel monopólium pozíciója, és a diszkont-légitársaságokat nem lehetett sza- bályozással távol tartani. Abban az évben húsz százalékkal emelkedett a beutazóturizmus, és további tizenöt százalékkal 2005-ben. Gondoljunk bele, milyen vendégforgalomtól és gazdasági ráhatástól esett el az ország: évekkel azelőtt repülhetett volna az a kilenc diszkont-légitársaság, amely 2004 végéig már Budapesten volt. A szakma felelőssége, hogy megfogalmazza, prezentálja és hatékonyan kommunikálja a kitörési pontokat és megol- dási javaslatokat. Szeretnénk, ha a Tutsz tagsága bővülne, ugyanakkor csak aktívan közreműködő ta- gokra számítunk. Tervezzük, hogy szakmai szervezeteket is felveszünk tagjaink közé. Célunk az is, hogy megismertessük a hazai szakmai közvéleménnyel és a döntéshozók- kal a nemzetközi trendeket, hogyan tudunk bekapcsolódni azokba, hogyan tud a magyar turizmus innovatívvá, kreatívvá válni az eddig elért, elsősorban vállalkozói kezdeményezé- sekre és sikerekre tovább építve, hogy a szak- ma ne belterjesen gondolkodjon.
Ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy a szakma magába nézzen, ne csak kritizáljon. Észre kell venni az állami stratégiai irányvona- lakat is. Számos kezdeményezés van, amely- nek előfutára a turisztika lehet, gondolok itt a határon túli magyarlakta területekre, illetve az anyaországaikra szentelt figyelemre, amely erősebb vállalkozási aktivitást kellene, hogy eredményezzen, viszont erre elenyésző eviden- cia van. A Tutsz ezeket a vibrációkat és konkrét megfogalmazásokat tervezi meghallani és ko- ordinálni, tehát rengeteg a feladat, de még több a lehetőség” – zárta gondolatait az alelnök.