'

- A tervezésnél egyszerre építettünk a tradíciókra és filozófiánk új elemére, a nyitottságra. Egy gyógyhely akkor jó, ha az emberek érzik a nyitottságot, úgy érzik, várják õket. Ezt mi a vendégekkel való bánásban, a fürdõ kialakításában, látványában is érzékeltetni szeretnénk – magyarázza az irányt Vancsura Miklós fõigazgató. – Ennek megfelelõen a már felújított középsõ fürdõházból az öltözõket kiköltöztettük a partra, hogy az épület összefüggõ, nyitott csarnokká váljon, amiben az elegáns pihenõtér mellett négy fürdõtükröt is ki tudtunk alakítani. Kettõ közülük közvetlen kapcsolatban áll a tóval, gyakorlatilag a tó egy darabja bekerült a fürdõházba, a tetõ alá. Az önálló medenceként mûködõ másik kettõben télen-nyáron 32 fokos vizet tartunk. A 2500 négyzetméteres fürdõház belsõ csarnoka – a tükörfürdõket leszámítva – 1800 négyzetméter. Így akár konferenciák megrendezésére, koncertekre is alkalmas. Az öltözõket magába foglaló fõépületet és a fürdõházat fedett, fûtött folyosó köti össze, amiben egy fürdõtörténeti kiállítást hozunk létre.

Megifjodó fürdőház, új wellnessrészleg

A következõ fázisban az északi oldalon a nyári bejáratot, fürdõházat újítják fel május elejére. Az áprilisban kezdõdik a harmadik ütem, a tó déli oldalán lévõ fürdõház teljes felújítása. – Innen is a partra kerülnek az öltözõk, hogy a helyükön alternatív gyógyászati blokkot alakíthassunk ki. Ezt akár wellnessnek, vagy dayspanak is nevezhetnénk. Az egyik felén a hõterápia elemei, tepidárium, lakonium, gõzfürdõk, aromafürdõk, különbözõ szaunák kapnak helyet, a másik részén a hagyományos hévízi vizes terápiák eszközei, például a visi zuhany, örvényfürdõ és a tangentorkádak. Itt alakítjuk ki a hangterápiát, s talán itt lehetne elhelyezni az indiai Ajur-Véda terápiákat, különbözõ maszszázselemeket. A városban nagyon sok olyan szálláshely van, ahol nincsenek ilyen szolgáltatások. Az ott megszálló vendégeknek szeretnénk õsztõl tavaszig lehetõséget adni ezek használatára. Az átalakításokkal a téli öltözõkapacitás a duplájára, mintegy 1300-1400 férõhelyre növekszik, miközben a nyári változatlanul 2500-3000 marad a tó egész területén. Az átépítésekkel nem változik a gyógyfürdõ arculata. Az új funkciók a belsõ terek átszervezésével kapnak helyet. – A megújuló gyógyfürdõ külsõ megjelenésében a hagyományosan ismert hévízi stílust mutatja továbbra is. A bejárati részek kicsit archaizálnak, kicsit minimálartos jegyeket mutatnak, a belsõ részekben, az öltözõknél és más tereknél elsõsorban egyszerû és elegáns funkcionális rendet próbálnak sugározni.

Jövőkép: gyógyászat és prevenció

A város és a gyógyfürdõ számára is egyaránt felmerül a kérdés, hogy milyen jövõképet választanak az elmúlt évtizedben jelentõs átalakulást megért gyógyászati, gyógyturisztikai piacon. – Számomra a jövõkép egyértelmûen a gyógyászatra és a prevencióra, a 200 éves hagyományokkal rendelkezõ hévízi komplex balneoterápiára alapozódik. Ennek egyik feltétele a világunicumnak számító gyógyvíz és gyógyiszap. A csak kémiai elemeket tartalmazó vizek közül a hévízi tó kiemelkedik azzal, hogy a kénes ökoszisztéma hatására biológiailag is aktívvá vált. Ugyanilyen különleges a gyógyiszap, amelyet a tó alatt is elhelyezkedõ 5-13 méter vastagságú tõzegmezõ ad. A jövõkép másik fontos meghatározója az az orvosszakmai tudás, amit száz évvel ezelõtt dr. Schulhof Vilmos alapozott meg, és ma is a kornak megfelelõ színvonalon áll. Az évszázados fejlõdés eredményeként mindehhez jó minõségû idegenforgalmi, vendéglátási technológia kapcsolódott elegáns szállodákkal, éttermekkel, szép környezettel és megfelelõ emberi háttérrel. A fentiek alapján a gyógyfürdõrõl és a város egészérõl azt kell tudni a nemzetközi és hazai piacon, hogy ez egy gyógyhely, ahol elsõsorban azokat várják, akik a prevenciót, rekreációt választják, vagy már krónikus mozgásszervi panaszaikra keresnek gyógyírt. Ehhez az egész városban biztosítani tudjuk a nyugalmat, a csendet, a szép természeti környezetet, a megfelelõ vendégszeretet, és nagyon jó színvonalú szakmai munkát. Vancsura Miklós hangsúlyozta, hazai viszonylatban nem akarják megkerülni a wellnesst és a dayspat, a napi felüdülés biztosítását sem. De ügyelnek az arányokra.

Gazdag program- és szálláskínálat

Hévíz nagyon gazdag tartalmas kulturális programokban. Ha valaki ennél is aktívabban, kicsit nyüzsgõbb környezetben akarja eltölteni a kezelések közötti idõt, akkor a város néhány kilométeres körzetében minden igényt kielégítõ vendéglátói, szolgáltatói hátteret talál ehhez, s persze itt van a szomszédban a Balaton és Keszthely. – Hévíz az itt található több mint 10 ezer férõhelyével a második legnagyobb szálláskapacitással rendelkezik az országban. A férõhelyek felét a szállodák adják, többségében négycsillagos kategóriával. De az olcsóbb helyek között is nagy a választék a többi szállodában, panzióban, magánszállásadóknál. Mindehhez kapcsolódik a teljesen nyitott gyógyfürdõ, aminek szolgáltatásait bárki igénybe veheti, legyen akár kórházi beutalt, szállodában, panzióban, magánszoba-kiadónál megszálló személy, vagy napi fürdõlátogató – hangsúlyozta Vancsura Miklós.

Vancsura Miklós 54 éves vízépítő mérnökközgazdász, egészségügyi menedzser 1995. óta irányítja első számú vezetőként a hévízi gyógyfürdőt és kórházat. Az intézménybe 1988-ban került, ahol 1995-ig gazdasági-műszaki igazgatóként, helyettes főigazgatóként dolgozott. A főigazgatói posztot 1995 májusában pályázattal nyerte el. Az országban ő volt az első nem orvosi végzettségű kórházi vezető. Meghatározó szerepe volt abban, hogy az állami kórház 2004 őszén az állam és a városi önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társasággá alakulhatott. A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. létrejöttekor öt évre elnyerte a főigazgatói posztot. Szakmai munkája mellett több ciklusban a város önkormányzati képviselője volt. Más szakmai, közéleti funkciók mellett elnöke az egy hónapja alakult Hévízi Turizmus Marketing Egyesületnek, amelyet a kht. mellett az önkormányzattal, a szállodákkal és a szobakiadók egyesületével hoztak létre a gyógyfürdőváros népszerűsítésére.

A 2200 éves fürdő

A tóban talált pénzérmék, edénytöredékek szerint a fürdőt már az időszámítás kezdete előtt 200 évvel használták. A szó mai értelmében vett gyógyfürdő kétszáz évvel ezelőtt kezdett kialakulni. A terület birtokosa, gróf Festetics György a 18. század utolsó éveiben út és fürdőház építésével megteremtette az alapjait a későbbi fürdőtelepnek, munkáját a grófi család második György tagja folytatta az 1860-as évek végén. A gyógyfürdő mai képét a fürdőházakkal, szállókkal, vendéglőkkel egy keszthelyi sörgyáros, Reischl Vencel alakította ki, aki 1905-től a második világháború kezdetéig bérlőként működtette a fürdőt és fürdőtelepet. Rájött, hogy a tófürdőben megtestesülő érték akkor hoz igazi hasznot, ha kihangsúlyozzák a fürdő gyógyító jellegét. Ehhez megnyerte segítőnek a budapesti Lukács-fürdő orvosát, dr. Schulhof Vilmost, aki 1906-ban Hévízre költözött, és öccse, Ödön segítségével néhány év alatt kiépítette a terápiás és diagnosztikai hátteret. A második világháború után a fürdőt államosították, és épületeiben 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat. A gyógyászati berendezések korszerűsítése, új kezelések bevezetése mellett a 70-es évek közepén megkezdték a tófürdő teljes felújítását. A sors szomorú játéka, hogy közvetlenül a munka befejeződése után, 1986 márciusában leégtek a tófürdő központi épületei, amelyeket 1989-re építették újjá.

'