c) Kül­föl­di szál­lás­hely bel­föl­di ér­té­ke­sí­té­se

A ta­pasz­ta­la­tok sze­rint a kül­föl­di szál­lás­hely bel­föl­di ér­té­ke­sí­tő­jé­vel szem­ben tá­masz­tott kö­ve­tel­mé­nye­ket úgy ke­rül­ték meg, hogy az utas­tól át­vett szál­lás­dí­jat nem vé­tel­ár­nak, ha­nem elő­leg­nek vagy fog­la­ló­nak szám­láz­ták az­zal, hogy a kü­lön­bö­ze­tet az utas a hely­szí­nen egyen­lí­ti ki. Lé­nye­gé­ben te­hát úgy tün­tet­ték fel a te­vé­keny­sé­get, mint­ha nem ér­té­ke­sí­te­nék, csu­pán köz­ve­tí­te­nék a kül­föl­di szál­lás­he­lyet, s er­re hi­vat­koz­va az ér­té­ke­sí­tők nem ve­tet­ték nyil­ván­tar­tás­ba ma­gu­kat, és va­gyo­ni biz­to­sí­ték­kal sem ren­del­kez­tek. Ilyen eset­ben, ha a szál­lás­hely ér­té­ke­sí­tő­je az át­vett elő­le­get vagy fog­la­lót nem utal­ta át a kül­föl­di szál­lás­adó­nak és emi­att az utas a hely­szí­nen prob­lé­má­ba üt­kö­zött, rend­sze­rint nem volt le­he­tő­sé­ge a bel­föl­di ér­té­ke­sí­tő­vel szem­ben a jo­gos igé­nyé­nek ered­mé­nyes ér­vé­nye­sí­té­sé­re. Ezért az új jog­sza­bály sze­rint kül­föl­di szál­lás­hely bel­föl­di ér­té­ke­sí­té­sé­nek mi­nő­sül az is, ha a kül­föl­di szál­lás­hely vé­tel­árá­ba egyéb­ként is be­szá­mí­tan­dó pénz­ös­­sze­get bár­mi­lyen jog­cí­men át­vesz­nek.

d) A ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás köz­hi­te­lű­vé nyil­vá­ní­tá­sa

Az új ren­del­ke­zés sze­rint az uta­zás­szer­ve­ző, il­le­tő­leg -köz­vetítő te­vé­keny­sé­get vég­zők­ről a Gaz­da­sá­gi Mi­nisz­té­ri­um En­ge­dé­lye­zé­si és Köz­igaz­ga­tá­si Hi­va­ta­la (GM EKH) ál­tal ve­ze­tett ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás köz­hi­te­lű. A bün­te­tő tör­vény­könyv 299. §-a sze­rint a „Gaz­da­sá­gi adat­szol­gál­ta­tás el­mu­lasz­tá­sa” bűn­cse­lek­ményt kö­ve­ti el az, aki köz­hi­te­lű ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ba vé­tel­hez kö­tött gaz­da­sá­gi te­vé­keny­sé­gé­nek nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­lét el­mu­laszt­ja. Az uta­zá­si vál­lal­ko­zók ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tá­sá­nak köz­hi­te­lű­vé nyil­vá­ní­tá­sa meg­te­rem­ti a bün­te­tő­jo­gi fe­le­lős­ség­re vo­nás le­he­tő­sé­gét azok­kal szem­ben, akik nyil­ván­tar­tás­ba vé­tel nél­kül (va­gyis il­le­gá­li­san) foly­tat­nak ilyen te­vé­keny­sé­get.

e) A te­vé­keny­sé­gért fe­le­lős sze­mély

Az uta­zá­si vál­lal­ko­zás­ban kö­te­le­ző leg­alább egy – uta­zás­szer­ve­zői mi­nő­sí­tő vizs­gá­val ren­del­ke­ző –, a te­vé­keny­sé­gért fe­le­lős sze­mélyt fog­lal­koz­tat­ni. A ko­ráb­bi sza­bá­lyo­zás azon­ban nem tar­tal­ma­zott ren­del­ke­zést ar­ra vo­nat­ko­zó­an, hogy ez a sze­mély a 213/1996. (XII. 23.) korm.- ren­de­let al­kal­ma­zá­sa szem­pont­já­ból ve­ze­tő tiszt­ség­vi­se­lő­nek vagy ve­ze­tő ál­lá­sú mun­ka­vál­la­ló­nak mi­nő­sül-e.

A kér­dés­nek ab­ból a szem­pont­ból van je­len­tő­sé­ge, hogy vál­to­zat­la­nul ér­vé­nye­sül az a ti­la­lom, amely sze­rint nem le­het nyil­ván­tar­tás­ba ven­ni a ké­rel­me­ző vál­lal­ko­zót, ha a ve­ze­tő tiszt­ség­vi­se­lő­je, ve­ze­tő ál­lá­sú mun­ka­vál­la­ló­ja, név sze­rint nyil­ván­tar­tás­ba vett tag­ja, il­let­ve az uta­zá­si vál­lal­ko­zást fenn­tar­tó egyé­ni vál­lal­ko­zó az em­lí­tett mi­nő­sé­gek­ben olyan uta­zá­si vál­lal­ko­zás­ban sze­re­pelt, ame­lyet a nyil­ván­tar­tás­ból a ha­tó­ság hi­va­tal­ból tö­rölt. A nyil­ván­tar­tás­ból tö­rölt uta­zá­si vál­lal­ko­zá­sok­ban fog­lal­koz­ta­tott te­vé­keny­sé­gért fe­le­lős sze­mé­lyek­kel szem­ben nem le­he­tett a ti­lal­mat ér­vé­nye­sí­te­ni, mert rend­sze­rint nem volt bi­zo­nyít­ha­tó, hogy ve­ze­tő mun­ka­vál­la­ló­ként vagy ve­ze­tő tiszt­ség­vi­se­lő­ként tör­tént a fog­lal­koz­ta­tá­suk. Ezért az új kor­mány­ren­de­let ki­mond­ja, hogy a te­vé­keny­sé­gért fe­le­lős sze­mély­re – a ren­de­let al­kal­ma­zá­sa szem­pont­já­ból – a ve­ze­tő tiszt­ség­vi­se­lő­re, il­let­ve ve­ze­tő ál­lá­sú mun­ka­vál­la­ló­ra meg­ál­la­pí­tott sza­bá­lyok vo­nat­koz­nak. Így az em­lí­tett ti­la­lom rá­juk is ki­ter­jed.

A te­vé­keny­sé­gért fe­le­lős sze­mélyt érin­ti az az új ren­del­ke­zés is, amely elő­ír­ja, hogy e sze­mély fel­ada­ta­it gaz­dál­ko­dó szer­ve­zet nem lát­hat­ja el. Ez alól ki­vé­tel az egyé­ni vál­lal­ko­zó, aki ugyan a Pol­gá­ri Tör­vény­könyv 685. §-ának c) pont­ja alap­ján gaz­dál­ko­dó szer­ve­zet­nek mi­nő­sül, de a sa­ját vál­lal­ko­zá­sá­ban a te­vé­keny­sé­gért fe­le­lős sze­mély fel­adat­kör­ét sze­mé­lye­sen el­lát­hat­ja.

f) Ve­ze­tő tiszt­ség­vi­se­lő, ve­ze­tő­ ál­lá­sú mun­ka­vál­la­ló

Bő­vült azok­nak az ese­tek­nek a kö­re, ami­kor a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ból ko­ráb­ban tö­rölt ké­rel­me­ző meg­ha­tá­ro­zott ide­ig uta­zá­si vál­lal­ko­zó­ként nem ve­he­tő is­mé­tel­ten nyil­ván­tar­tás­ba. Ilyen eset áll fenn, ha a ké­rel­me­ző ve­ze­tő tiszt­ség­vi­se­lő­je, ve­ze­tő ál­lá­sú mun­ka­vál­la­ló­ja, név sze­rint nyil­ván­tar­tás­ba vett tag­ja, il­let­ve az uta­zá­si vál­lal­ko­zást fenn­tar­tó egyé­ni vál­lal­ko­zó a fel­so­rolt mi­nő­sé­gek­ben ha­tó­sá­gi en­ge­dély nél­kül mű­kö­dő, vagy olyan uta­zá­si vál­lal­ko­zás­ban vett részt, ame­lyet a ha­tó­ság (a GM EKH) hi­va­tal­ból azért tö­rölt a nyil­ván­tar­tá­sá­ból, mert

– az utast az uta­zá­si szer­ző­dés­ben meg­ha­tá­ro­zott ese­dé­kes­sé­ge­kor

– a vis ma­jor (erő­ha­ta­lom) ese­tét ki­vé­ve

– nem utaz­tat­ta el, és a be­fi­ze­tett elő­le­get, il­let­ve rész­vé­te­li dí­jat az utas­nak a kü­lön jog­sza­bály­ban fog­lal­tak sze­rint nem fi­zet­te vis­­sza,

– az uta­zá­si vál­lal­ko­zó el­len a bí­ró­ság fel­szá­mo­lást ren­delt el,

– a köz­hi­te­lű ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás szá­má­ra tör­té­nő be­je­len­té­si kö­te­le­zett­sé­gét az uta­zá­si vál­lal­ko­zó el­mu­lasz­tot­ta,

– a ha­tó­sá­gi el­len­őr­zést aka­dá­lyoz­ta.

A ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ból va­ló tör­lés­hez fű­zött kon­zek­ven­ci­á­kat az 1997. ja­nu­ár hó 1. nap­ja után tö­rölt uta­zá­si vál­lal­ko­zá­sok ese­té­ben kell fi­gye­lem­be ven­ni.

A nyil­ván­tar­tás­ba vé­tel kö­te­le­ző meg­ta­ga­dá­sa

g/1. Köz­tar­to­zás

A ko­ráb­bi sza­bá­lyo­zás nem adott le­he­tő­sé­get a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ba vé­tel meg­ta­ga­dá­sá­ra, ha olyan gaz­dál­ko­dó szer­ve­zet kér­te az uta­zá­si vál­lal­ko­zó­ként va­ló be­je­gyez­te­té­sét, amely­nek le­járt ese­dé­kes­sé­gű, 60 na­pot meg­ha­la­dó, az adó­zás rend­jé­ről szó­ló jog­sza­bály sze­rint vég­re­hajt­ha­tó köz­tar­to­zá­sa (adó, il­le­ték, vám, tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tá­si és egész­ség­biz­to­sí­tá­si já­ru­lék) volt. Az új sza­bá­lyo­zás ezt a hi­á­nyos­sá­got pó­tol­ta.

g/2. A te­vé­keny­ség ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ba vé­tel előt­ti meg­kez­dé­se

Egyes vál­lal­ko­zók az uta­zás­szer­ve­ző és/vagy -közvetítő te­vé­keny­sé­get ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ba vé­tel nél­kül foly­tat­ják, s csak ak­kor ké­rik a nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­lü­ket, ha az el­len­őr­zés tet­ten éri őket. Az ilyen dur­va jog­sza­bály­sér­tő ma­ga­tar­tást a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ba vé­tel­lel utó­lag leg­ali­zál­ni meg­en­ged­he­tet­len len­ne. Ezért az új jog­sza­bály sze­rint a ha­tó­ság öt évig nem ve­he­ti nyil­ván­tar­tás­ba azt a ké­rel­me­zőt, aki az uta­zás­szer­ve­ző, il­let­ve -közvetítő te­vé­keny­sé­get a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ba vé­tel előtt meg­kezd­te. A ti­lal­mi időt a jog­el­le­ne­sen foly­ta­tott te­vé­keny­ség meg­szün­te­té­sé­től kell szá­mí­ta­ni.

h) Nyi­lat­ko­za­tok

A ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ba vé­tel­nek fel­té­te­le az is, hogy a ké­rel­me­ző vál­lal­ko­zó a ké­rel­mé­ben je­löl­je meg, hogy

– az uta­zás­szer­ve­ző te­vé­keny­ség­ből az in­du­lás évé­ben mi­lyen ös­­sze­gű ár­be­vé­telt ter­vez,

– mi­lyen tí­pu­sú uta­zás­szer­ve­zői, il­let­ve uta­zás­köz­ve­tí­tői te­vé­keny­sé­get kí­ván vé­gez­ni.

A nyi­lat­ko­zat­té­te­li kö­te­le­zett­ség elő­írá­sá­nak ab­ból a szem­pont­ból van je­len­tő­sé­ge, hogy a ren­de­let nem min­den fé­le uta­zás­szer­ve­ző te­vé­keny­ség­hez ír­ja elő a va­gyo­ni biz­to­sí­ték szol­gál­ta­tá­sá­nak kö­te­le­zett­sé­gét (pl. a ki­zá­ró­lag bel­föl­di uta­zá­so­kat szer­ve­ző vagy ki­zá­ró­lag uta­zás­köz­ve­tí­tő te­vé­keny­sé­get foly­ta­tó uta­zá­si vál­lal­ko­zó­nak nem kell va­gyo­ni biz­to­sí­ték­kal ren­del­kez­nie). Az em­lí­tett nyi­lat­ko­za­tok hi­á­nyá­ban a GM EKH nem tud­ná el­len­őriz­ni, hogy az uta­zá­si vál­lal­ko­zó ma­ra­dék­ta­la­nul ele­get tett-e va­gyo­ni biz­to­sí­ték szol­gál­ta­tá­sá­ra vo­nat­ko­zó kö­te­le­zett­sé­gé­nek.

i) Az ada­tok meg­vál­to­zá­sa, a te­vé­keny­ség mó­do­sí­tá­sa

i/1. A ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás ada­tai A ha­tó­sá­gi el­len­őr­zés meg­kön­­nyí­té­se ér­de­ké­ben a jog­sza­bály ta­xa­tí­ve (té­te­le­sen) meg­ha­tá­roz­za, hogy a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­nak az uta­zá­si vál­lal­ko­zót, il­le­tő­leg az ál­ta­la foly­ta­tott te­vé­keny­sé­ge­ket il­le­tő­en mi­lyen ada­to­kat kell tar­tal­maz­nia. Ezek a kö­vet­ke­zők:

az uta­zá­si vál­lal­ko­zás ne­ve, szék­he­lye, cég­jegy­zék­szá­ma, adó­szá­ma, te­le­fon- és fax­szá­ma,

az uta­zá­si vál­lal­ko­zás ve­ze­tő­jé­nek, il­let­ve ve­ze­tő­i­nek ne­ve, tiszt­sé­ge, a meg­bí­za­tá­sá­nak le­jár­ta,

az uta­zá­si vál­lal­ko­zás­nak a cég­nyil­ván­tar­tás­ban név sze­rint sze­rep­lő ve­ze­tő tiszt­ség­vi­se­lő­jé­nek, ve­ze­tő­ ál­lá­sú mun­ka­vál­la­ló­já­nak ne­ve, tiszt­sé­ge, a meg­bí­za­tá­sa le­jár­ta,

a szak­mai te­vé­keny­sé­gért fe­le­lős be­osz­tás­ban mű­kö­dő sze­mély ne­ve, szak­kép­zett­sé­ge, a szak­kép­zett­sé­gét iga­zo­ló ok­irat, a mi­nő­sí­tő vizs­ga, va­la­mint a nyelv­vizs­ga bi­zo­nyít­vá­nyá­nak szá­ma,

a va­gyo­ni biz­to­sí­ték szol­gál­ta­tá­sá­ra szer­ző­dő bank vagy biz­to­sí­tó ne­ve, az az ösz­­szeg, amely­nek fe­de­ze­té­re a bank, il­let­ve a biz­to­sí­tó fe­de­ze­tet vál­lalt, a ter­ve­zett ár­be­vé­tel ös­­sze­ge, a va­gyo­ni biz­to­sí­ték szol­gál­ta­tá­sá­ra kö­tött szer­ző­dés le­já­ra­tá­nak dá­tu­ma,

az uta­zá­si vál­lal­ko­zó uta­zá­si iro­dá­i­nak, uta­zá­si ügy­nök­sé­ge­i­nek cí­me, te­le­fon- és fax­szá­ma,

az uta­zá­si vál­lal­ko­zó ál­tal vég­zett tevékenység(ek) típu­sa(i), az uta­zás­szer­ve­ző te­vé­keny­ség­gel ös­­sze­füg­gés­ben vég­zett egyéb te­vé­keny­sé­gek, to­váb­bá az uta­zá­si vál­lal­ko­zás stá­tu­sá­ra vo­nat­ko­zó adat: mű­kö­dő, fel­füg­geszt­ve, tö­röl­ve.

Elő­for­dul, hogy az uta­zá­si vál­lal­ko­zó az uta­zás­szer­ve­zés­sel ös­­sze­füg­gés­ben egyéb gaz­da­sá­gi te­vé­keny­sé­get is kí­ván vé­gez­ni. Ilyen ti­pi­kus – ha­tó­sá­gi en­ge­dély­hez kö­tött – kap­cso­ló­dó te­vé­keny­ség pl. a va­dász­ta­tás és a pénz­vál­tás. Az új jog­sza­bály úgy ren­del­ke­zik [lásd a h) pon­tot], hogy a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ban eze­ket is fel kell tűn­tet­ni. Az uta­zá­si vál­lal­ko­zó­nak te­hát eze­ket a ha­tó­ság­nak be kell je­len­te­nie, en­nek el­mu­lasz­tá­sa a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ból va­ló tör­lést von­ja ma­ga után.

i/2. A te­vé­keny­ség meg­vál­toz­ta­tá­sa

Ese­ten­ként elő­for­dult, hogy az uta­zás­szer­ve­ző a kö­te­le­zett­sé­gei alól úgy kí­vánt ki­búj­ni, hogy a te­vé­keny­sé­gét uta­zás­köz­ve­tí­tés­re mó­do­sí­tot­ta. A köz­ve­tí­tőt ugyan­is nem ter­he­li a va­gyo­ni biz­to­sí­ték szol­gál­ta­tá­sá­nak kö­te­le­zett­sé­ge. Egy ilyen vál­toz­ta­tás je­len­tő­sen meg­ne­he­zít­het­te vagy meg is hi­ú­sít­hat­ta az uta­sok jo­gos kö­ve­te­lé­se­i­nek ki­elé­gí­té­sét. Ezért az új kor­mány­ren­de­let elő­ír­ja, hogy az uta­zás­szer­ve­ző te­vé­keny­sé­get uta­zás­köz­ve­tí­tő te­vé­keny­ség­re csak ak­kor le­het mó­do­sí­ta­ni, ha a ké­rel­me­ző iga­zol­ja, hogy az uta­zás­szer­ve­ző te­vé­keny­sé­gé­vel ös­­sze­füg­gés­ben kö­tött va­la­men­­nyi szer­ző­dés­ben vál­lalt kö­te­le­zett­sé­gét tel­je­sí­tet­te.

j) Elekt­ro­ni­kus ke­res­ke­de­lem

Ma­gyar­or­szá­gon is meg­je­len­tek azok a vál­lal­ko­zá­sok, ame­lyek az uta­zá­si cso­mag ke­re­té­be tar­to­zó szol­gál­ta­tá­so­kat elekt­ro­ni­kus ke­res­ke­de­lem út­ján kí­ván­ják ér­té­ke­sí­te­ni. Az uta­zás­szer­ve­ző és -köz­vetítő te­vé­keny­ség gya­kor­lá­sá­nak fel­tét­elei te­kin­te­té­ben nem in­do­kolt kü­lönb­sé­get ten­ni at­tól füg­gő­en, hogy az em­lí­tett szol­gál­ta­tá­so­kat elek­t­ro­ni­kus ke­res­ke­de­lem út­ján vagy ha­gyo­má­nyos mó­don ér­té­ke­sí­tik. Ezért az új kor­mány­ren­de­let sze­rint az uta­zá­si vál­lal­ko­zó­nak ak­kor is min­den jog­sza­bá­lyi kö­ve­tel­mény­nek ele­get kell ten­nie, ha a te­vé­keny­sé­gét elekt­ro­ni­kus ke­res­ke­de­lem út­ján vég­zi.

k) Az uta­zá­si vál­lal­ko­zó kö­te­le­zett­sé­gei a te­vé­keny­ség meg­szün­te­té­se ese­tén

A ko­ráb­bi sza­bá­lyo­zás nem tar­tal­ma­zott ren­del­ke­zést ar­ra vo­nat­ko­zó­an, mi a te­en­dő ab­ban az eset­ben, ha az uta­zá­si vál­lal­ko­zót a GM EKH tö­röl­te a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ból. Ezt a hi­ányt az új jog­sza­bály pó­tol­ja és úgy ren­del­ke­zik, hogy az uta­zá­si vál­lal­ko­zó ilyen eset­ben is kö­te­les az úton lé­vő uta­sok ha­za­u­taz­ta­tá­sá­ról gon­dos­kod­ni, és a be­fi­ze­tett elő­le­ge­ket és rész­vé­te­li dí­ja­kat – a kü­lön jog­sza­bály­ban fog­lal­tak sze­rint – vis­­sza­fi­zet­ni. A kü­lön jog­sza­bály az uta­zá­si és az uta­zás­köz­ve­tí­tő szer­ző­dés­ről szó­ló 214/1996. (XII. 23.) korm.-ren­de­let.

2. A va­gyo­ni biz­to­sí­ték rend­sze­ré­nek kor­sze­rű­sí­té­se

A va­gyo­ni biz­to­sí­ték szol­gál­ta­tá­sá­nak kö­te­le­zett­sé­ge to­vább­ra is csak azt az uta­zá­si vál­lal­ko­zót ter­he­li, aki bel­föld­ről kül­föld­re tör­té­nő uta­zá­so­kat szer­vez, kül­föl­di szál­lás­he­lyet bel­föld­ön ér­té­ke­sít, il­le­tő­leg kül­föl­di uta­zás­szer­ve­ző uta­zá­sa­it bi­zo­má­nyos­ként ér­té­ke­sí­ti. a) A va­gyo­ni biz­to­sí­ték új rend­sze­re.

A va­gyo­ni biz­to­sí­ték alap­ja és mér­té­ke

E té­ren a vál­to­zá­sok a kö­vet­ke­zők. 1. A vá­laszt­ha­tó biz­to­sí­ték for­mái eg­­gyel csök­ken­tek. Az új sza­bá­lyo­zás to­vább­ra is meg­hagy­ja a bank­ga­ran­ci­át, a biz­to­sí­tást, va­la­mint a pénzbeni le­té­tet. 2. A jö­vő­ben a va­gyo­ni biz­to­sí­ték alap­ját nem a tárgy­évet meg­elő­ző év­ben el­ért, ha­nem a kö­vet­ke­ző 12 hó­nap­ra ter­ve­zett for­ga­lom ké­pe­zi, és a tárgy­évet meg­elő­ző év­ben el­ért tény­le­ges for­gal­mat csak ak­kor kell fi­gye­lem­be ven­ni, ha az ma­ga­sabb a kö­vet­ke­ző 12 hó­nap­ra ter­ve­zett for­ga­lom­nál. 3. A va­gyo­ni biz­to­sí­ték mér­té­ké­nek meg­ál­la­pí­tá­sa – a ko­ráb­bi 11 ár­be­vé­te­li sáv meg­szün­te­té­sé­vel – az ár­be­vé­tel szá­za­lé­ká­ban tör­té­nik mind­ös­­sze két- szá­za­lé­kos kulcs al­kal­ma­zá­sá­val. 4. Az utaz­ta­tá­si te­vé­keny­ség­ből adó­dó sa­já­tos­sá­gok­ra te­kin­tet­tel az ál­ta­lá­nos­tól el­té­rő­en ke­rült meg­ha­tá­ro­zás­ra a gaz­da­sá­gi év idő­sza­ka.

A va­gyo­ni biz­to­sí­ték szem­pont­já­ból az uta­zá­si vál­lal­ko­zó­nak a bel­föld­ről kül­föld­re tör­té­nő ki­utaz­ta­tás­ból, a kül­föl­di szál­lás­hely bel­föl­di ér­té­ke­sí­té­sé­ből, va­la­mint a kül­föl­di uta­zás­szer­ve­ző ál­tal szer­ve­zett uta­zás­nak bi­zo­má­nyos­ként va­ló ér­té­ke­sí­té­sé­ből szár­ma­zó – a szám­vi­te­li tör­vény sze­rint el­szá­molt ér­té­ke­sí­té­si net­tó – ár­be­vé­tel­ét kell ala­pul ven­ni. (A net­tó ár­be­vé­tel alatt a brut­tó ár­be­vé­tel áfával csök­ken­tett ös­­sze­gét ért­jük.)

Te­kin­tet­tel ar­ra, hogy a leg­na­gyobb koc­ká­zat a kü­lön re­pü­lő­gé­pen lé­vő fé­rő­he­lyek igény­be­vé­te­lé­nél, va­la­mint a ga­ran­tált szer­ző­dés alap­ján igény­be vett szol­gál­ta­tá­sok­nál áll fenn (ezek a szol­gál­ta­tá­sok ugyan­is nem mond­ha­tók le és ez­ál­tal idő­sza­kon­ként vis­­sza­té­rő rend­sze­res fi­ze­té­si kö­te­le­zett­sé­ge szár­ma­zik az uta­zá­si vál­lal­ko­zó­nak (pl. a le­kö­tött szál­lo­dai szo­bá­kat ak­kor is ki kell fi­zet­nie, ha nem tud­ja azo­kat tölteni), így na­gyobb a koc­ká­za­ta an­nak, hogy az ér­té­ke­sí­tés el­ma­ra­dá­sa ese­tén az uta­zá­si vál­lal­ko­zó fi­ze­tés­kép­te­len­né vá­lik), a jog­sza­bály az utaz­ta­tás­hoz ilyen fé­rő­he­lye­ket igény­be ve­vő uta­zá­si vál­lal­ko­zó ese­té­ben a bank­ga­ran­cia, a biz­to­sí­tás és a pénzbeni le­tét alap­já­ul egy­aránt az ár­be­vé­tel lé­nye­ge­sen na­gyobb há­nya­dát (leg­alább 20%-át) ren­de­li fi­gye­lem­be ven­ni, mint az ilyen fé­rő­he­lyet igény­be nem ve­vő, il­le­tő­leg ga­ran­tált szer­ző­dést nem kö­tő uta­zá­si vál­lal­ko­zó­nál, aki­nél ez a mér­ték csu­pán 12%.

A meg­adott szá­za­lé­kok egy­szer­re ké­pez­nek ala­pot és mér­té­ket. A va­gyo­ni biz­to­sí­ték alap­já­ul szol­gál­nak, amennyi­ben az ár­be­vé­tel­nek csak a meg­adott há­nya­dát kell a szá­mí­tás­nál fi­gye­lem­be ven­ni, ugyan­ak­kor egy­ben ez a va­gyo­ni biz­to­sí­ték mér­té­ke is, mert pl. a bank­ga­ran­ci­á­nál vagy a biz­to­sí­tás­nál ed­dig a mér­té­kig kell a pénz­in­té­zet kö­te­le­zett­ség­vál­la­lá­sá­nak ter­jed­ni. A va­gyo­ni biz­to­sí­ték­ sza­bá­lyo­zá­sá­nak ez a mód­ja je­len­tős lé­pés ab­ba az irány­ba, hogy a fi­ze­tés­kép­te­len­ség ese­té­re kö­tött biz­to­sí­tás a ké­sőb­bik­ben ki­zá­ró­la­gos­sá vál­has­son.

A va­gyo­ni biz­to­sí­ték szá­mí­tá­sá­nál fi­gye­lem­be ve­en­dő idő­szak

Az elő­ző­ek­ben em­lí­tett ti­zen­két hó­na­pos idő­tar­ta­mot no­vem­ber 1-jétől ok­tó­ber 31-ig kell szá­mí­ta­ni. A te­vé­keny­ség meg­kez­dé­sé­nek évé­ben az el­ső idő­sza­kot a kö­vet­ke­ző év ok­tó­ber 31-ig kell szá­mí­ta­ni. En­nek in­do­ka az, hogy az uta­zá­si vál­lal­ko­zó a kí­ná­la­tát rend­sze­rint már a tárgy­évet meg­elő­ző év utol­só ne­gye­dé­ben pi­ac­ra vi­szi, és a szük­sé­ges in­téz­ke­dé­se­ket is (szál­lás­he­lyek, il­let­ve szál­lí­tóesz­kö­zök meg­ren­de­lé­se, el­adá­si ár meg­ha­tá­ro­zá­sa) már ek­kor meg­te­szi. Ez a va­gyo­ni biz­to­sí­ték re­á­li­sabb mér­té­kű meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra ad le­he­tő­sé­get, an­nak ugyan­is el­sőd­le­ge­sen a kö­vet­ke­ző ti­zen­két hó­nap­ra ter­ve­zett for­ga­lom az alap­ja.

A ren­de­let nem kí­ván­ja gá­tol­ni, hogy az uta­zá­si vál­lal­ko­zó év köz­ben is meg­kezd­hes­se te­vé­keny­sé­gét, vi­szont er­re te­kin­tet­tel úgy ren­del­ke­zett, hogy ilyen eset­ben az el­ső idő­szak a kö­vet­ke­ző év ok­tó­ber 31-éig tart, mert egy év­nél rö­vi­debb idő­tar­ta­mú mű­kö­dés ese­tén nem le­het­ne re­á­lis ké­pet kap­ni a vál­lal­ko­zás tény­le­ges for­gal­má­ról. En­nek ab­ból a szem­pont­ból van je­len­tő­sé­ge, hogy­ha a kö­vet­ke­ző ti­zen­két hó­nap­ra ter­ve­zett for­ga­lom ke­ve­sebb len­ne a tárgy­évet meg­elő­ző év tény­le­ges for­gal­má­nál, ak­kor a va­gyo­ni biz­to­sí­ték meg­ha­tá­ro­zá­sa­kor nem a ter­ve­zett, ha­nem az elő­ző évi tény­le­ges for­gal­mat kell ala­pul ven­ni.

A va­gyo­ni biz­to­sí­ték mó­do­sí­tá­sa

Az uta­zá­si vál­lal­ko­zó kö­te­les a va­gyo­ni biz­to­sí­ték ös­­sze­gét min­den év ok­tó­ber 31-ig be­je­len­te­ni a GM EKH-nak, to­váb­bá egyi­de­jű­leg iga­zol­ni, hogy ren­del­ke­zik a kö­vet­ke­ző ti­zen­két hó­nap­ra szó­ló bank­ga­ran­cia-, biz­to­sí­tá­si vagy le­té­ti szer­ző­dés­sel. Ha a tény­le­ges ár­be­vé­tel vár­ha­tó­an több lesz a ter­ve­zett­nél, az uta­zá­si vál­lal­ko­zó áp­ri­lis 30-ig kö­te­les meg­fe­le­lő­en mó­do­sí­ta­ni a va­gyo­ni biz­to­sí­ték ös­­sze­gét, és en­nek meg­tör­tén­tét kö­te­les a GM EKH-nak má­jus 31-ig meg­fe­le­lő­en iga­zol­ni.

A ren­del­ke­zés csak a be­je­len­té­si ha­tár­idő te­kin­te­té­ben új. A vál­toz­ta­tást a gaz­da­sá­gi év ál­ta­lá­nos­tól el­té­rő meg­ha­tá­ro­zá­sa in­do­kol­ja.

A szank­ci­ók szi­go­rí­tá­sa

A köz­igaz­ga­tá­si szank­ci­ók ke­re­té­ben az új jog­sza­bály elő­ír­ja, hogy ne le­hes­sen ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ba ven­ni azt, aki az uta­zás­szer­ve­ző vagy -köz­vetítő te­vé­keny­sé­get a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­le nél­kül vé­gez­te, il­le­tő­leg – ki­egé­szít­ve a ko­ráb­bi ren­del­ke­zé­se­ket – to­váb­bi olyan kö­rül­mé­nye­ket je­löl meg, ame­lyek be­kö­vet­ke­zé­se ese­tén az uta­zá­si vál­lal­ko­zót tö­röl­ni kell a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ból. Ezek a kö­vet­ke­zők

A jog­sza­bály­ok meg­sér­té­se

Az új sza­bá­lyo­zás sze­rint a GM EKH hi­va­tal­ból, il­let­ve az el­len­őr­zés­re fel­jo­go­sí­tott szer­ve­zet kez­de­mé­nye­zé­sé­re tör­li a nyil­ván­tar­tás­ból azt az uta­zá­si vál­lal­ko­zót, aki a te­vé­keny­sé­gét úgy foly­tat­ja, hogy an­nak so­rán meg­sér­ti a kö­vet­ke­ző jog­sza­bá­lyo­kat: 213/1996. (XII. 23.) korm.- ren­de­let az uta­zás­szer­ve­ző és köz­ve­tí­tő te­vé­keny­ség gya­kor­lá­sá­ról, 4/1997. (I. 22.) korm.-ren­de­let az üz­le­tek mű­kö­dé­sé­ről és a bel­ke­res­ke­del­mi te­vé­keny­ség foly­ta­tá­sá­ról, 3/1992. (I. 13.) IKM-ren­de­let az uta­zás­szer­ve­zői szak­mai mi­nő­sí­tő vizs­gá­ról, 41/1995. (VIII. 31.) IKM- ren­de­let az ide­gen­ve­ze­tés­ről, 5/1997. (III. 5.) IKIM-ren­de­let a szak­ké­pe­sí­tés­ről. A ren­del­ke­zés a ko­ráb­bi sza­bá­lyo­zás­hoz ké­pest an­­nyi­ban je­lent szi­go­rí­tást, hogy a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ból va­ló tör­lés fel­té­te­lé­ül már nem kí­ván­ja meg, hogy a ha­tó­ság elő­ze­te­sen szó­lít­sa fel az uta­zá­si vál­lal­ko­zót a jog­sza­bály­sér­tő ma­ga­tar­tás meg­szün­te­té­sé­re. En­nek in­do­ka az, hogy a gya­kor­la­ti ta­pasz­ta­la­tok sze­rint a jog­sza­bály­sér­té­sek mö­gött több­nyi­re na­gyon tu­da­tos vál­lal­ko­zói ma­ga­tar­tás hú­zó­dik meg, ami ele­ve nem is irá­nyul az ön­kén­tes jog­kö­ve­tés­re. b) A va­gyo­ni biz­to­sí­ték­kal kap­cso­la­tos kö­te­le­zett­sé­gek meg­sze­gé­se A ren­de­let rész­le­te­sen sza­bá­lyoz­za, hogy az uta­zá­si vál­lal­ko­zó­nak a va­gyo­ni biz­to­sí­ték szol­gál­ta­tá­sá­val kap­cso­lat­ban mi­lyen kö­te­le­zett­sé­gei van­nak. Eze­ket az elő­ző­ek­ben rész­le­te­sen tár­gyal­ta a cikk. Ese­ten­ként elő­for­dul, hogy e kö­te­le­zett­sé­gek va­la­me­lyik­ének az uta­zá­si vál­lal­ko­zó nem tesz ele­get. Ezek­nek a ren­del­ke­zé­sek­nek a meg­sze­gé­se sú­lyo­san ve­szé­lyez­tet­he­tik az uta­sok ér­de­ke­it. Ezért a ren­del­ke­zé­sek meg­sze­gé­se ese­té­re az új jog­sza­bály elő­ír­ja, hogy a GM EKH kö­te­les az uta­zá­si vál­lal­ko­zót tö­röl­ni a ha­tó­sá­gi nyil­ván­tar­tás­ból. c) Az utas el nem utaz­ta­tá­sa, az elő­leg, il­let­ve rész­vé­te­li díj vis­­sza nem fi­ze­té­se Nem túl gyak­ran, de elő­for­dult, hogy az uta­zá­si vál­lal­ko­zó az utast az uta­zá­si szer­ző­dés­ben meg­ha­tá­ro­zott ese­dé­kes­ség­kor nem utaz­tat­ta el, és a be­fi­ze­tett elő­le­get, il­let­ve rész­vé­te­li dí­jat sem fi­zet­te vissza az utas­nak. Ezek­ben az ese­tek­ben nem ar­ról volt szó, hogy va­la­mi­lyen erő­ha­ta­lom (vis ma­jor) aka­dá­lyoz­ta a vál­lal­ko­zót az uta­zá­si szer­ző­dés­ben vál­lalt kö­te­le­zett­sé­gei tel­je­sí­té­sé­ben, ha­nem a mu­lasz­tás a vál­lal­ko­zó sa­ját fel­ró­ha­tó ma­ga­tar­tá­sá­ra volt vis­­sza­ve­zet­he­tő. Nem in­do­kolt a te­vé­keny­ség gya­kor­lá­sá­nak le­he­tő­sé­gét biz­to­sí­ta­ni az ilyen ma­ga­tar­tást ta­nú­sí­tó uta­zá­si vál­lal­ko­zó ré­szé­re.